2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A káposztafélék gépi betakarítása

Kategória: Gépesítés, Növénytermesztés | 2024/12/19
Címkék: zöldség, zöldség-gyümölcs

A szabadföldön termesztett zöldségfélék betakarítása a termesztés költségeinek 50-80 %-át is kiteszi, ezért a megfelelően megválasztott gépesítési szint igen jelentős megtakarítást eredményezhet. A betakarítógép alkalmazása azonban – amellett, hogy sokszorosan túlszárnyalja az ember szedési kapacitását – nagy költségigényű, jelentős veszteséggel és rosszabb munkaminőséggel járhat együtt.

A káposztafélék gépi betakarításában alapvetően két taroló rendszerű betakarítási technológia és ezeknek megfelelő géptípusok ismeretesek. Az egyik az ún. vágó rendszerű, melynél a gép

  • a fejek torzsáit a talajszint felett azonos magasságban elvágja,
  • felszedi azokat 
  • a külső, laza burkoló leveleket eltávolítja
  • a fejeket szállító járműre gyűjti

A torzsák eltávolítása utólag történhet meg.
A másik, az ún. nyűvő rendszerű géptípus, mely haladás közben

  • a fejeket gyökerestől kiemeli a talajból,
  • a torzsákat egyforma hosszúságúra levágja, majd
  • a külső, laza burkoló leveleket eltávolítja, végül
  • a fejeket kocsira gyűjti

A karfiol, brokkoli és karalábé gépi betakarítása mindkét káposztabetakarító géptípussal megvalósítható. A gépek vontatott és magajáró kialakításban is készülnek. Saját gyűjtőtartállyal többnyire nem rendelkeznek, a felszedett terményt a betakarítógép mellett haladó gyűjtő kocsira rakják át.

A vágó rendszerű káposztabetakarító gép

A vágó rendszerű káposztabetakarító gép kialakítására mutat példát az 1. kép. A fejeket két hullámos gumiszalag veszi közre, a torzsát pedig a talajfelszín felett egy forgó késes tárcsa vágja el. A levágott és felszedett fejek ezután tisztító asztalra kerülnek, ahol megtörténik a laza burkolólevelek eltávolítása a gépen utazó munkások által.


1. kép. Trinkel Hortus 1 vágó rendszerű káposztabetakarító gép a torzsavágó tárcsával

A Hortech cég Rapid SR típusnéven vágó rendszerű magajáró gépet is kínál, mely 4 sor egyidejű felszedésére képes. Megtalálhatók rajta mindazok az elemek, melyek a legkorszerűbb gépeket jellemzik: automata soron-vezetés és folyamatos tartályláda-felszedés és töltés.

A nyűvő rendszerű betakarítógépek

A nyűvő rendszerű betakarítógépek nyűvő szerkezete a káposztafejek talajból történő függőleges irányú kihúzására és megtámasztására szolgál. Ezáltal a torzsák egységes helyzetbe kerüljenek. Ezzel az eltérő hosszúságú torzsák azonos méretűre vághatók vissza.

Kétféle szerkezeti kialakításuk ismeretes.

A nyűvő szíjas megoldás legfontosabb eleme a ferde síkban járó szíjpár. A szíjak belső ágai támasztó görgőkkel egymáshoz szorítottak. Feladatuk a torzsák közrefogása, megragadása és hátrafelé, felfelé szállítása. A szíjak haladás közben a saját függőleges tengelyük mentén kihúzzák a fejeket a talajból.

A nyűvő rendszerű tőkihúzás döntött helyzetű spirálmenetes orsópárral is megvalósítható. Az ellentétes forgásirányú és menetű spirálfelületű hengerek a közéjük került növényekre hasonló hatást fejtenek ki, mint a szíjak: megtámasztják és ferde pályán hátra és felfelé szállítják azokat. Mindkét nyüvőszerkezet-változat előtt beterelő elemek segítik a növénysor bevezetését.

Mind a szíjak, mind a menetes orsók felett gumizsinór-fonatból kialakított leszorító szalag található. Feladata a fejek megtámasztása szállítás és a torzsa levágása közben. 

A torzsák levágása fűrészszalaggal vagy vágótárcsával történik.

A laza burkoló leveleket szemben forgó, spirál felületű hengerpár tépi le, miközben szállítja is a káposztafejeket. A gépen végzett kézi selejtezés sima szállító szalag előtt történik. A méreten aluli fejek eltávolítása lesodró hengerrel valósítható meg.
A káposztafejek ütés (ütközés) hatására kívülről nem látható, belső sejtroncsolódást szenvedhetnek, ezért kerülni kell a nagy esésmagasságot, illetve ütközési sebességet a kocsira rakás során. 

Erre olyan kocsirakó szerkezetet alkalmaznak, mellyel kizárható a fejek néhány cm-nél hosszabb szabadesése.
Nyűvő-szíjas és nyűvő hengerpáros betakarítógépet mutat a 2. kép.


2. kép. Nyűvőszíjas és nyűvőhengerpáros káposztabetakarító gép

Egyes újabb géptípusokon a nyűvő szíjakat vagy hengereket, valamint a gumifonatos leszorító elemet kétoldali függőleges lágy gumiszalagpár helyettesíti. A fejeket elől két forgó kúp fogja közre és emeli ki. A torzsa levágása a szalagok alatt történik.

A korszerű függesztett káposztabetakarító gépek szedési kapacitása soronként jellemzően 200-250 tonna/nap.
(Folytatás Dr. Láng Zoltán Korszerű zöldségbetakarító gépek című kiadványában - elérhető a szaktudas.hu webshopban, ITT)

Ajánlott kiadványokDr. Géczi László:
Piacos zöldségtermesztés
Dr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Dr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztése
Dr. Láng Zoltán:
Korszerű zöldségbetakarító gépek
Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata

Ez is érdekelhetiParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályaiFejlesztés előtt: Brojleristállók építése

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Adatalapú gazdálkodás és automatizálás az agráriumban
Az informatika a mezőgazdaságban még sok gazdálkodónak idegennek tűnik, igyekeznek minél messzebb kerülni tőle. Azonban, ahogy a világ minden más ágazatában is, az agráriumban is hatalmas fejlődési lehetőségeket rejt az informatika. Azt gondolnánk, hogy gyerekcipőben jár még és éppen csak kopogtat az ajtónkon, de ez nem így van. A fejlődés már régóta itt van, csak egyszerűen félünk az álmaink megvalósításától. Sőt, olyan iramban halad, hogy szinte nem lehet tartani vele a lépést.
A drón használata ma már nem kérdés - Komplex szolgáltatást kínálnak a gazdáknak
Ma már tisztában vagyunk azzal, hogy a legtöbb forradalmi innovációt a hadIiparban fejlesztik, gondoljunk csak a teflon megjelenésére. Így van ez a drónok esetében is, hiszen ki gondolná, hogy az első drónokat az első világháború idején, 1914 körül katonai célokra fejlesztették. A civilek számára a drónok a 2000-es évek közepén váltak elérhetővé, amikor a katonai technológiákat miniatürizálták és olcsóbbá tették annak érdekében, hogy a kereskedelmi modellek is megjelenjenek.
Névjegyük a minőségi szolgáltatás
A Verbis Kft. a Veres család tagjainak tulajdonában álló, 100 százalékban magyar vállalkozás. Az 1997 februárban alapított cég 1998-ban kezdett el foglalkozni ipari dízelmotorok alkatrészeinek importjával és nagykereskedelmével, majd tevékenységüket gyors ütemben kiterjesztették a gépkereskedelemre oly módon, hogy új, piacképes márkákat kutattak fel, amely márkáknak a kizárólagos képviseletét is elnyerték. dr. Veres Sándor igazgatóval beszélgettünk.
Ismét az agrárgépeké lesz a főszerep a Hungexpón
Januárban újra együtt rendezik meg a 44. AGROmashEXPO-t és az AgrárgépShow-t a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban, így a hazai agrárium legnagyobb szakmai és üzleti találkozójával nyit az év. A kiállítás folyamatosan bemutatja a mezőgazdasági innovációkat és a fenntartható megoldásokat Magyarországon, egyben platformot nyújt a legújabb technológiák, gépek és eszközök bemutatására, segíti a szakmai és üzleti kapcsolatok építését, összességében pedig hozzájárul a magyar agrárium versenyképességének növeléséhez és fejlődéséhez.
Talajművelés az ökológiai növénytermesztésben
Korábban a művelés legfontosabb céljának a növények igényének legjobban megfelelő talajállapot kialakítását tartották. Ez a törekvés a növény szempontjából a szántóföldi és a kertészeti termelésben a minőség előfeltételeként igazolódott. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a növény számára kedvező lazultság és aprózottság elérése során elporosodhat a szerkezet, a talaj visszatömörödhet, a környezet károsodhat.
Meg kell mentenünk a talajainkat - Talajtakarás, forgatás nélküli művelés és hasznos mikroorganizmusok kijuttatása
Hol tart ma a magyar agrárium az okszerű talajművelésben, a talajok szervesanyag-tartalmának növelésében, mi a gondolkodás a tavaszi vetésű kultúrák esélyeiről – egyebek mellett ezekről adott pillanatképet az Agrárium olvasóinak Daoda Zoltán, a Kukorica Kör Egyesület ügyvezető igazgatója. Szavaiból kiderül, olyan mértékű a mezőgazdaság legfőbb termelőeszközének leromlása, hogy most kell lépni, és az is, hogy már a szalma tarlón hagyásával is jót tehetünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza