Nagypéter Sándor: „Óriási potenciál a szövetkezeti közösségi erő”

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2024/12/20

Nagypéter Sándor
a hajtatási szakmai nap
elnöki köszöntőjében értékelte az idei évet

Elnök úr, gratulálok a szakmai nap rendezéséhez, mert nem csak a megjelent érdeklődők száma volt elismerésre méltó, hanem a szakmai nap előadásai is aktuális, minden termelőt érintő kérdésekről szóltak. Ön a köszöntő beszédében értékelte az idei évet, amely sok nehézséggel volt tarkított.

Köszönöm az elismerő szavakat, jól esik, mert a kollégáimmal sok munkát fordítottunk a szakmai nap sikeres rendezésére. Ami a beszédemet illeti, elmondtam, hogy igen mozgalmas éven vagyunk túl, ami azért nem meglepő, mert 2020 óta tartanak ezek a turbulens változások. Ezt az évet is a gazdasági nehézségek és bizonytalanságok, valamint az időjárási és abból következő növényegészségügyi hatások nehezítették és állították termelőinket kihívások elé. Bár a tavaszi időjárás különösen kedvezett a hajtatott paprika és paradicsom termelőink számára, de sajnos jött a kegyetlen nyári forróság igazsága, és a július, de főleg az augusztus rendkívüli mértékben legyengítette nemcsak a fóliás növényházakban, hanem az üvegházakban is a frisspiaci paprika és paradicsomféléket. A forróság elnyúlása már augusztus hónaptól jelentős mértékben visszavetette a mennyiségeket. Ilyen rossz augusztusi mennyiségeink az elmúlt tíz évben nem voltak. Az időjárási nehézségek mellett még egy nagyobb kihívással kellett és kell szemben nézni termelői közösségünknek, ez pedig a növényi vírusok kérdése. A kora tavaszi időszakban történő fellángolás után egy kicsit lecsillapodott ugyan a növényi vírusok terjedése az állományokban, de a hosszan tartó hőhullámban legyengült állományokban újra feltört a vírus. Sok helyen már menthetetlen állapotba kerültek a növények, s a tervezett kitakarítási időhöz képest jóval hamarabb kellett és kell megtenni a növényállomány felszámolását. Ez pedig további jelentős hozamcsökkenést jelentett a termelőnek.

Szóval, a klímaváltozás negatív hatásai a hajtatásos kertészetben is megjelentek…

Az őszi hajtatási nap egyértelműen a hajtatásos növényházi termesztésre gyakorolt klímaváltozás hatásairól szólt. Nem véletlenül, mert ahogy a beszédemben is hangsúlyoztam, két nagy problémakör érinti a termelőinket. Egyrészről a vírus problémák növekedtek, amelynek más részről az eredendő oka a megváltozott időjárási körülmények. Ez utóbbira pedig a növényvédelem lassan tud reagálni, mert a hasznos biológiai szervezetek nem tudnak olyan gyorsan megjelenni, elterjedni a növényi állományban, illetve nincsenek új hasznos biológiai szervezetek, amelyek megfelelő védelemmel tudnának fellépni az új vírusok, kártevők ellen. Az integrált növényvédelemben is elkerülhetetlenné vált a kismértékű kémiai beavatkozás is, mert nincs megfelelő váltószer.

A szakmai napon elhangzott előadásokból is kitűnt, hogy a termelők szinte védelem nélkül maradtak a klímaváltozás okozta vírushelyzet megoldásában…

Mindez az Európai Unió szigorú szabályozásának köszönhető. Példaként azt szoktam mondani, hogy nem az ellen vagyunk, hogy a növényvédő-szer felhasználási mennyiségét csökkentsük, hanem azért küzdünk, hogy megfelelő hatóanyag választékunk legyen a hatékony, gazdaságos termelés érdekében. Az ugyanis tény, hogy a vírusokban, kártevőkben már kialakult a szerrezisztencia, ezért a monokultúrás termesztésnél csak úgy lehet a károkat megelőzni, ha bizonyos kártevők ellen folyamatosan legalább három-négy váltószer rendelkezésre áll. Az uniós szabályozás változását abban kell elérni, hogy minél több váltószerhez tudjon a termelő nyúlni úgy, hogy a mennyiséget is kontrollálja. De a termelőknek is tudomásul kell venniük, hogy megfelelő kondíciójú növényekkel kell dolgozniuk. A növények ugyanolyan élő szervezetek, mint az ember, tehát szüksége van a vitaminokra, nyomelemekre, megfelelő tápanyagokra, mint nekünk. A növényeket megfelelő biostimulátor készítményekkel lehet „felturbózni”, persze, ez sokba kerül.

Lehet-e ezt a plusz költséget az értékesítés során érvényesíteni? 

Az ár mindig vitát gerjeszt. A termelő sokszor nem tudja, melyik ujját harapja, mert ha valamelyik kezelést elengedi, akkor azt a növény „megbosszulja”, és elfárad. Fontos tehát a termelőnek is belátnia, hogy ezzel nem lehet spórolni. S át kell gondolni, hogy melyek azok a technológiai lehetőségek, amelyekkel a nyári hőstressz hatásait lehet tompítani. Az idén nyáron sivatagi átlag hőmérsékletet mértek az üvegházainkban, ami a növények megújuló képességeit rendkívül lecsökkenti. Ami a termelői árakat illeti, ott is felemás érzéseink vannak. Összességében a tavalyi árakhoz képest kisebbek a termelői árak mind a paprikafélék, mind a paradicsom félék vonatkozásában az év első nyolc hónapjában. Viszont aki az időjárás viszontagságai ellenére jól meg tudta fogni az állományát, annak az őszi időszakban az elmúlt évek átlagához képest jóval magasabb árakat tudott elérni a paprikaféléknél. Sajnos a paradicsomfélék esetében az egész szezonban nemcsak nálunk, hanem szerte Európában a sokéves átlaghoz képest is jelentős termelői árcsökkenés volt tapasztalható. Az alacsonyabb árak mellett a rendkívüli nyári időszakból következően még jelentős hozamkieséssel is számolniuk kellett a paradicsomtermelőinknek. Viszont a következő évben bizakodhatunk, hiszen más európai országok, mint a spanyolok, visszatérnek a régi ültetési időszakukra, és ez a hazai és az uniós piacon kedvező fordulatot hoz a következő szezonra.

Mit tesz a DélKerTÉSZ a termelőkért azért, hogy kiegyensúlyozottabbá, hatékonyabbá, eredményesebbé váljon a termelés?

Első helyen az edukációt említeném, hiszen a folyamatos tanulás, az új ismeretek megszerzése mindenkinek az egyik legfontosabb feladata. A szakmai napon is tapasztalhatta, hogy az előadók új ismeretekkel látták el a hallgatókat. Mi mindig támogattuk, és továbbra is ezt tesszük, hogy minél rezisztensebb, minél ellenállóbb fajtákkal dolgozzanak a termelőink. Támogatjuk a mikrobiológiai készítmények, a biostimulátorok használatát, s aki ezt használja, a készítmény árának a jelentős részét visszakapja. Mindezt a komplex integrált termesztés keretében biztosítjuk, amelybe bele tartozik a rezisztens fajta biztosítása, az előre jelző készülékek, rendszerek felépítése, a biostimulátorok, a légkondicionáló berendezések biztosítása, vagyis ez egy komplex rendszer, amit fel kell építeni. Ugyanis az a termelő, aki többet tesz a terméseredménye növeléséért, az többet is tud kivenni a rendszerből. Ma már nem lehet az öt-tíz-húsz évvel ezelőtti technológiákkal termelni.

Az előadásokban szó volt a növényváltásról. Mit kell értenünk a monokultúrás termelésben a kultúraváltás alatt?

Ritkán fordul elő, hogy ha valaki évtizedek óta paprikát termel, az áttér mondjuk a paradicsom, az uborka vagy a dinnye termesztésére. Ráadásul a paradicsom és uborka termesztése alacsony légterű fóliaházas technológiával nem rentábilis, így a paprikatermelő továbbra is paprikatermelő marad. A növényváltás az ő esetükben azt jelenti, hogy a termés betakarítása utáni tisztításban milyen higiéniai, takarítási, fertőtlenítési protokollt visz végbe ahhoz, hogy olyan steril környezetet biztosítson a következő szezonban a növénynek, amivel csökken a vírus, a kórokozó megjelenése, elterjedése. Teljes kár- és kórmentesítést kell végrehajtani a biztonságos termeléshez. Szövetkezetünk egyébként az egyes növényi fajokhoz teljes körű technológiai ajánlást fog kidolgozni, biztosítani a termelőknek a higiéniai protokoll végrehajtásához, amihez érdemes majd alkalmazkodni.

Ön mindig hangsúlyozta, hogy kiváló csapattal dolgozhat együtt. A szaktanácsadástól az adminisztratív feladatok elvégzéséig fiatal, jól képzett szakembereket sikerült megnyerniük, ami azt jelzi, hogy óriási tudásbázissal rendelkeznek. S az idei esztendőt sem kell – szerintem – a rossz évek közé sorolniuk, mert mennyiségben ugyan volt visszaesés, de árban, bevételben, belföldi forgalomnövekedésben szép eredményekkel büszkélkedhetnek.

Mi mindig a termelőről, a termelői közösségekről beszélünk, de fontos beszélni arról is, hogy kell egy hátország, amelyik a vezetés elképzeléseit megvalósítja. Egy erős csapatra van szükség, akiknek sokszor a családi életük szorul háttérbe a munkájuk miatt. De enélkül a termelők sem állhatnának a figyelem középpontjában, nem érezhetnék magukat biztonságban, mert a legfontosabb az egymás iránti bizalom megléte, a másik iránti lojalitás. Ma, amikor munkaerőhiányról beszélünk, nagyon fontos minden szinten megbecsülni a szövetkezetben dolgozó munkatársakat is, mert minden szakmában nagy a szakember hiány. Nem véletlenül törekszünk az irodaházak felújítására, a szociális, étkezési helyiségek fejlesztésére annak érdekében, hogy ide, hozzánk a kollégák jó érzéssel jöjjenek be dolgozni. Hogy az uniós követelményeket is megemlítsem, az ESG, vagyis a fenntarthatósági jelentésben, a szociális fejezet keretében erről is számot kell adnunk. Csak zárójelben mondom, hogy szövetkezetként nem lennénk kötelesek ESG jelentést írni, de mivel az áruházláncoknak vagyunk a beszállítói, így a beszállítói partnerség miatt kénytelenek vagyunk erre is. Ezzel csak az a probléma, hogy az ESG okán olyan regisztrációs magas díjakat kérnek az áruházláncok, ami már a versenyképességünket is veszélyezteti a harmadik országból származó import termékekkel szemben. Ami az idei gazdálkodási eredményeket illeti, a termelői árak nem növekedtek az elvárt mértékben. Ám ha nemzetközi viszonylatban nézzük az árainkat, akkor a hajtatás még mindig stabilabb és prosperálóbb más növényfajtákénál. Bízhatunk a jövőben is, mert az új generáció zöldség-gyümölcs fogyasztása nélkül nem tudja elképzelni a háztartását. Termelők mondják, hogy minden nehéz, mindenre nagyobb figyelmet kell fordítani, de ez az év sem volt rosszabb, mint másik év, sőt volt már ennél rosszabb is. A tevékenységünk, a megbízhatóság, a kiváló minőség, a szövetkezeti közösségi erő óriási potenciál a belpiacon, amit az áruházláncok is nagyra értékelnek.

Ön szerint növekszik-e a hazai zöldségfogyasztás szintje?

Azt látjuk, hogy a nagyvárosokban egyre nő a zöldségfogyasztás, és keresik a közvetlen termelői kapcsolatokat. Nem véletlenül nyitottuk meg a Lecsó-liget fizikai boltunkat, mert ezen keresztül szeretnénk a termékeinket online vásárlási lehetőséggel az ország minden pontjára eljuttatni. Idén november végével megnyitjuk az online felületet, reményeink szerint jövőre már az ország minden pontján elérhetőek leszünk. Ez is jelzi, hogy a vásárlóinkkal szorosabb együttműködés kialakítására törekszünk, személyre szabott kiszolgálást szeretnénk megvalósítani, mert nekünk is fontos, hogy a vevőinkkel szoros, akár interaktív kapcsolatot építsünk ki. És továbbra is fontos, hogy az áruházláncok kiszolgálásában maximálisan helyt álljunk, mert továbbra is megbízható, tisztességes partnerekként kívánunk jelen lenni a hazai áruházláncok polcain.

Szóljunk a fejlesztéseikről is, mert elnök úr is említette, hogy az elmúlt két évben közel száz projekt megvalósítását indították el, amelynek jelentős hányadát már befejezték, de maradt még feladat a jövő évre is.

A fejlesztéseinket a körforgásos gazdálkodás kritériumaihoz igazítva gondoljuk át, valósítjuk meg. Az elmúlt két évben a logisztika- kereskedelem területén gyorsan kellett a napenergia beruházásunkat elvégezni, így ma már közel nyolcvan százalékos a villamosenergia ellátásunk a zöldenergia segítségével. A gázfelhasználásunkat 80 százalékkal szorítottuk vissza, mert hőszivattyúval fűtünk. Az energiatárolóink is megépültek az idén, amivel a fosszilis energia 80-85 százalékát ki tudjuk váltani. Jelentős összeget is megtakarítunk ezekkel a fejlesztésekkel. Amiben még előre kell lépnünk, az a következő három-négy év feladatát jelenti. Ez pedig nem más, mint a fóliás termelők termelői feltételeinek korszerűsítése, a műanyag felhasználás csökkentése, a hulladékanyagok szelektív módon történő begyűjtése. S itt megemlíteném még az élelmiszerpazarlás csökkentését is, mert nagy mennyiségű élelmiszerhulladék képződik. A zöldség esetében például a kis hibás paprikát nem értékesíthetjük, miként a válogatás során keletkezett olyan termékeket sem, amelyek az áruházlánc speciális előírásainak nem felelnek meg. Ezeket a termékeket vagy csökkentett áron tudnánk értékesíteni, mivel a minőségükkel nincs probléma, de a NÉBIH szabályozása szerint – szerintem ezen a szabályozáson is változtatni kellene - hibás paprikát nem értékesíthetek. Vagy fel kellene dolgoznunk ezt a nem kis mennyiséget kitevő termékeinket. Szeretnénk a feldolgozást is megvalósítani, mert ez új kitörési pontja lehet a tevékenységünknek, mivel ezzel is értéket tudunk teremteni mindenki számára.

Végezetül: hogyan értékelhetjük az idei évet?         

Én mindig optimistán nézek a jövőbe is. Már említettem, hogy a nemzetközi piacon helyre áll a termelési rend, és visszatérünk a normális kerékvágásba, és vissza kell hódítanunk a német piacot. Bízom a déli államokban is, ahol szerintem az áruházláncok révén növelhetjük a befolyásunkat, és több zöldséget adhatunk el. A jövő évet már könnyebb évnek jósolom, mert idén sokat tisztultak az erővonalak. Jövőre az uniós kertészeti támogatások révén 110 milliárd forintértékben 80 hektár új üvegházat építenek a termelők. Ha megfelelően koncentrált lesz a termék értékesítése, s a termelői szervezetek összefognak az export értékesítésre koncentrálva, a déli országok piacait megcélozva, akkor az ágazat nyertese lehet az összefogásnak. Ha nem, akkor abból csak a kereskedelem jön ki győztesként, mert az egyéni ambíciókkal sokra nem, legfeljebb tönkre megyünk.

Ajánlott kiadványokDr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztéseLukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságbanDr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözéseDr. Pepó Péter (szerk.):
Konzervipari növények - Integrált növénytermesztés 11.Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlataTóth Árpád:
Az öntözés praktikumaDr. Láng Zoltán:
Korszerű zöldségbetakarító gépek

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai