A belvízkárok elhárítása

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Dr. Kelemen Zsolt NAIKMGI – Gödöllő, 2015/01/28

Ebből az erősen veszélyeztetett területek, elsősorban a folyóvölgyek területei, mintegy 5%-ot tesznek ki. A közepesen veszélyeztetett területek az Alföldön, a Felső-Tisza környéki talajok, a Hortobágy környéke, a Jászság, Nagykunság jelentős területei, a Körösök vidéke, az Alsó-Tisza völgye, valamint a Duna-völgyi főcsatorna melléke, a Kisalföldön a Fertő-Hanság és a Dunántúl egyéb kisebb területei, mint például a Sárvíz. Ez a terület mintegy 11 800 km2, vagyis 1,18 millió hektár. A belvízzel gyakorta elöntött terület döntően a Duna-Tisza közi területre esik, mintegy 12 900 km2, vagyis 1,29 millió hektár, ami a terület 28%-a. A belvízmentes vagy alig veszélyeztetett terület pedig 18 000 m2, vagyis 1,8 millió hektár. A belvízveszélyes területek területi elhelyezkedését az 1. ábra szemlélteti (BELVÍZ-INFO Projekt, GOP-1.1.1-2008).

Az elmondottakból levonható az a következtetés, hogy az ország területének, vagyis mondhatjuk úgy, hogy a mezőgazdasági termőterület nagyobb részén a belvíz megjelenésével folyamatosan számolni kell.

Az elmúlt évekre a szeszélyes, sok csapadékkal, illetve aszállyal járó időszak volt jellemző. Az időegység alatt nagy mennyiségben előforduló csapadék 2006–2010-ben jelentős feladatokat adott a gazdálkodóknak, ami nem várt, vagy nem tervezett többletkiadással járt, és ez így volt 2014-ben is. A 2010-es évben a belvízkárokkal jellemezhető mezőgazdasági terület mintegy 380 000 ha volt. A 2014. évben például Békésben december elejéig 155 000 ha-ból – a belvíz miatt – 38 000 ha-t nem tudtak betakarítani, vagyis a termés 25%-át. A rosszban azért van jó is, mert az addig betakarított 125 808 ha 993 883 t termést adott, ami 7,9 t/ha termésátlagnak felelt meg, aminek eléréséhez a nagy mennyiségű csapadék is hozzájárulhatott (hvg.hu belviz). Az ilyen belvizes, vagy csak túl nedves talajú területeken a kint lévő termés – kukorica – betakarítását a gumihevederes járószerkezettel szerelt arató-cséplőgépek használata segítheti (2. ábra). A téma aktualitását sajnos az is alátámasztja, hogy a cikk kéziratának elkészítése időszakában is több belvizes térségben belvízvédelmi és árvízvédelmi készültség van érvényben.

Döntő a talajszerkezet

A belvizek kialakulása a nagy mennyiségű csapadékon kívül számos egyéb környezeti tényezőtől függ. A belvizek kialakulásának kedveznek a lefolyástalan terepadottságok, különösen, ha azok talajának, talajszerkezetének kedvezőtlen a vízbefogadó képessége, ami a mezőgazdasági műveléshez kapcsolódó talajművelési eljárásokkal, a terület hasznosításával is összefüggésbe hozható.

A talaj szerkezetének javítása, a levegőztetés és a vízháztartás, vízelvezetés javítására a mezőgazdasági vállalkozásoknak számos mélylazító eszköz áll rendelkezésére. A mélylazítók használata egyéb agrotechnikai okok, például eketalp elkerülése miatt egyébként is indokolt, ugyanakkor a belvizek kialakulásának elkerülését is lehetővé teszik. Ebből a szempontból az üzemeltető traktor hárompont függesztő berendezéséhez kapcsolt merev, rugózott vagy rezgő munkaeszközre különböző – a talajféleségek tulajdonságaihoz igazodó – lazítószerszámmal szerelt változatok egyaránt jól használhatók (3. ábra).

Éppen a belvízelvezetés javítására – egyes típusoknál – a lazító munkaeszközökhöz öntöttvas „drénező” munkaeszköz kapcsolható. Természetesen a talajszerkezet és a vízfelvétel szempontjából a középmély lazítók – az előzőekhez hasonlóan – kedvező hatású munkát végeznek, különösen a tárcsás lazítók, melyek kombinált munkaeszközök. A 60–70 cm munkamélységben végzett mélylazítás, illetve a 40–50 cm-es középmély lazítás vonóerő-igényes munkaművelet, ezért a berendezések üzemeltetése során ezt az igényt – a talajféleség ellenállásának figyelembevételével – gondosan össze kell hangolni az üzemeltető traktor vonóképességével (4. ábra). A vonóerőigényt alapvetően a talaj ellenállása, a mély- vagy középmély lazítás munkamélysége és a munkaszélesség, vagyis a munkaeszközök működő késeinek száma határozza meg.

Alagcsövezés

A belvízkárok enyhítésének, talán már megelőzésének is egy másik meliorációs módja az alagcsövezés. Az alagcsövezést megfelelően talajrendezett, meliorilizált területen lehet alkalmazni a területen lévő fölösleges vízkészletek elvezetésére. Ennek során a talajművelési (1200–1800 mm) szint alá megfelelő szintezéssel (800–1200 mm mélyen), lejtéssel egymástól 1200–1400 mm távolságra perforált műanyag csöveket helyeznek el a talajba.

A korszerű alagcsövező gépek a traktor hidraulikus hárompont függesztő berendezéséhez csatlakoztatható, robusztus konstrukciók, melyek a csatlakozókeretből, emelőkarból, ároknyitó munkaeszközből, csővezető keretből és a munkahelyzetet beállító hidraulikus munkahengerből állnak. A berendezést az emelőkeretnek az üzemeltető traktor hidraulikus hárompont emelő mechanizmusával és a munkaeszközt működtető kettős működésű munkahengerrel lehet munkahelyzetbe hozni. A csővezető kereten befűzött műanyagcsövet a munkahelyzetbe hozott nyitószerszámhoz csatlakoztatva a gép a nyitószerszám által nyitott árokba húzza a műanyagcsövet (5. ábra). A műanyag alagcsövek a tábla szélén levő nyitott- vagy zárt gyűjtőcsatornába vezetik a vizet. Az alagcsövezésnél, vagy másként „drénezésnél” nagyon nagy szerepe van a szintezés, valamint a lefektetett csővezetékosztás betartásának. A modern GPS-alkalmazások, a csőfektető eszköznek GPS-vezérelt automata kormányzású traktorral való üzemeltetése, az ISOBUS-os adatátvitel kontabilitása révén ezek a paraméterek RTK-jel felhasználásával akár ± 20 mm pontossággal betarthatók.

Egyéb konstrukciós kialakítású drénezők készülhetnek vontatott kivitelben láncos, marós ásószerszámmal, csévélőberendezéssel egybeépítve. A lefektetett műanyagcsövek tisztítása is megoldható erre a célra kifejlesztett rendszerrel, ezek egyes változatai a felszíni vízforrásból nyerik a tisztítóvizet. A vontatott tartályos változatok pedig ott is használhatók, ahol nem áll rendelkezésre felszíni víz.

A csatornák tisztán tartása

A belvízkárokat, a belvizek szabad elvezetésének akadályozását azonban nagyon gyakran a vízelvezető csatornák, árkok elhanyagolt állapota, sok esetben eltűnése, beszántása okozza. A meglévő elvezető árkok, csatornák sok esetben elszennyeződtek, szeméttel, hulladékkal tömődtek el, vagy csak egyszerűen benőtte őket a növényzet. A csatornák, elvezető árkok rendszeres tisztításával – amely művelet szintén a gazdálkodók kezében van, és az ehhez szükséges műszaki eszközök is rendelkezésre állnak – szintén hatékonyan csökkenthetők a belvizek okozta mezőgazdasági károk. Természetesen az elvezető árkok, csatornák műtárgyainak, átereszeinek, zsilipjeinek is tökéletes működőképességűnek kellene lennie. A valóságot ismerve ez azonban nem így van, a műtárgyak működő részei a legtöbb esetben hiányosak.

A csatornatisztítási munkákat a mezőgazdasági üzemek, vállalkozások – a profiljukba egyébként is illeszkedő –, illetve a meglévő gépparkjuk traktoraihoz illeszthető speciális csatornatisztító gépek vagy traktorra szerelt forgórakodók, teleszkópos magajáró homlokrakodók kotrókanállal szerelt változataival végezhetik el.

A rézsűkanállal szerelt speciális csatornatisztító gépek vázkerete az üzemeltető traktor hárompont függesztő berendezéséhez csatlakoztatható. A vázkerethez csuklósan csatlakozó, a rotációs munkaeszközt, szerszámot tartó gém a traktor hidraulikus hálózatáról működtetett, kettős működésű munkahengerrel szállítási helyzetbe kiemelhető, illetve munkahelyzetbe süllyeszthető. A rotációs munkaeszközt tartó, durvalemezből kialakított fej helyzete szintén kettős működésű munkahengerrel állítható be. Természetesen használhatók a kommunális gépek csoportjába sorolt traktoros csatornaápoló gépek (6. ábra), valamint – az egyébként már említett és a mezőgazdasági üzemekben meglévő – kotrókanállal szerelt traktoros, illetve teleszkópos rakodók is, melyek ismertetésére jelen anyagunkban nem térünk ki.

Árokásó, csatornanyitó eszközök

A már meglévő belvizek elvezetésére alkalmas árkok, csatornák készítésére, megnyitására speciális eszközök állnak rendelkezésre, például árokásó adapterek, csatornanyitó ekék, melyek célszerűen szintén a mezőgazdasági üzem gépparkjában meglévő traktorok, elsősorban univerzális és közép-univerzális traktorokkal üzemeltetve megoldhatók.

Természetesen a meglévő belvizes területek és az azt megközelítő területek talaja az adott időpontban felázott, nehezen járható állapotban van, a normál gumiabroncsozású traktorokkal a mozgás ilyen körülmények között nehézkes, esetenként lehetetlen. A probléma megoldására a traktorok gumiabroncsos keréktárcsáira rácsos, illetve kapaszkodókerék szerelhető fel (7. ábra).

Az említett árokásó adapterek többnyire függesztett kivitelben készülnek, függesztő szerkezetük segítségével a traktor hárompont függesztő berendezéséhez csatlakozathatók. Ezen berendezések munkavégző szervei a rotoros marótárcsák, melyek a vázkeretbe vannak csapágyazva, és hajtásukat az üzemeltető traktor TLT-csonkjáról kapják 540, vagy 1000-s percenkénti fordulattal (8. ábra). A berendezések az igényeknek megfelelően különböző geometriai méretű marófejjel, illetve marótárcsával készülnek. A marófej felszereltsége lehet egyrotoros, egyrotoros + segédrotor, vagy kétrotoros változat. A berendezések felfüggesztése a traktor szimmetriatengelyéhez viszonyítva lehet jobboldali, illetve gémszerkezet segítségével oldalra kinyúló. Egyes típusok esetében a felfüggesztés baloldali–középső–jobboldali kinyúlást is biztosíthat. Ezen berendezések a trapéz keresztmetszetű marófejben elhelyezett marószerszámok munkája eredményeként, a marófej geometriai méretének megfelelő trapéz keresztmetszetű árkot vagy csatornát készítenek.

Egyes típusok a traktor szimmetriatengelyében vannak felfüggesztve, és az árok vagy csatorna nyitását a haladási irányra merőlegesen elhelyezett hajtóműházban csapágyazott TLT-ről 540 fordulattal hajtott marószerszám végzi. Az ilyen berendezések munkája után az elkészült árok vagy csatorna függőleges fala alul félkör keresztmetszetű.

A belvizek elvezetésére alkalmas csatornák készítésének, nyitásának hatékony eszközei az univerzális traktorokhoz kapcsolható függesztett csatornanyitó ekék, amelyek szimpla és dupla nyitóelemmel és kormánylemezzel készülnek (9. ábra). A csatornanyitó ekék függesztőberendezéséhez és robusztus vázkeretéhez hegesztéssel kapcsolódik az ekefej, amely szintén robusztus, durvalemezből kialakított eke fejének a szára. Az ekefej szárára van szerelve az egy- vagy kétoldalt nyitó, lazítóorral ellátott kormánylemez. A kormánylemezre pedig a kifordított talaj biztonságos oldalra szállítása, a mederből történő kijuttatása érdekében dobólemezt szereltek. A csatornanyitó ekék egy nyitóelemmel, illetve kormánylemezzel szerelt változatai különböző geometriai mérettel rendelkeznek, ennek megfelelően a készített trapéz keresztmetszetű csatorna méretei is az igényeknek, illetve a követelményeknek megfelelően megválaszthatóak. Példaként az AF típusjelű csatornanyitó ekecsalád különböző nagyságrendű tagjainak a készített csatorna keresztmetszetére, illetve az üzemeltetésére vonatkozó motorteljesítmény-adatokat az 1. táblázatban foglaljuk össze. A táblázat adataiból látható, hogy az egész kis teljesítményigényű és kis csatorna-keresztmetszettel dolgozó típusokon túl a nagyobb gépek a belvízmentesítésen túl akár üzemi méretű, nagy keresztmetszetű öntözőcsatornák készítésére is alkalmasak. Természetesen ezen tevékenység csak megfelelő szakhatósági engedélyek alapján végezhető (vízjogi létesítési engedély).

A belvízmentesítésben S.O.S. munkák végzésére jól felhasználhatók a rotációs tárcsára szerelt késekkel dolgozó réselőgépek, melyek – kialakításukat tekintve – az üzemeltető traktor hátsó függesztőberendezéséhez kapcsolódnak, és hajtásukat a traktor TLT-jéről kapják.

Belvízszivattyúk

Belvizes áradások esetén azonban komoly veszélyt jelent a már megépített vagy az ismertetett eszközökkel karbantartott csatornák telítődése, a műtárgyak, átereszek korlátozott átbocsátó képessége miatt. A megtelt csatornák mentesítésében a különböző konstrukciójú áttelepíthető átemelő szivattyúk nyújthatnak segítséget. A különböző kialakítású átemelő szivattyúk tartóvázra vannak szerelve a nagy átmérőjű nyomó csővezetékkel. A csővezetéknek a csatornába nyúló végére van építve a mechanikus hajtású, általában radiál lapátozású, TLT-meghajtású szivattyú. A hajtást az üzemeltető traktorról csőtokba csapágyazott tengely viszi át. Egyes gyártók típusai készülhetnek fix koszúságu nyomócsővel, illetve teleszkópos nyomócsővel, illetve meghajtó tengellyel. Kisebb területen, elsősorban lakott területeken, épületek belvízmentesítésére telepíthető, hordozható belsőégésű motorral közvetlenül meghajtott szivattyúk használhatóak.

A telepíthető traktoros átemelő szivattyúk is különböző nagyságrendben, vagyis szállítóképességgel, nyomócsőátmérővel és teljesítményigénnyel rendelkeznek az eltérő felhasználói igények mellett, példaként a 2. táblázatban foglaltuk össze a Pennancchio átemelő szivattyúk említett műszaki adatait.

A belvízveszély az ország jelentős területén kisebb-nagyobb mértékben fennáll, és a tapasztalat azt mutatja, hogy az utóbbi időszak szeszélyes és rövid időintervallumon belüli csapadékos időjárása következtében 4 évenként fokozott veszélyt jelent, mind az érintett terület lakosságára, mind a mezőgazdasági termelésre vonatkozóan. A belvízveszély még akkor is fennáll, ha az érintettek, különösen a mezőgazdasági üzemek, vállalkozók – erejükhöz mérten – mindent megtesznek az elhárítás, majd a mentesítés tökéletes ellátására. Ez mindenképp többletfeladatot, többletköltséget jelent a termelőknek. Az ismertetett és a belvízveszély megelőzésében, elhárításában, mentesítésében szereplő gépek között az MVH honlapján szereplő és a mezőgazdasági gépvásárlási támogatásban részesülő gépek, géptípusok megtalálhatók. Talán érdemes lenne a problémamegoldás műszaki színvonalának és hatékonyságának emelésére esetlegesen kiemelt „pályázatos géptámogatási” lehetőséget biztosítani, kibővítve a meliorációs tevékenységre is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai