Parlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2024/12/11
Címkék: adózás

SZJA

A legkevesebb meglepetést, de talán annál nagyobb pozitív fejleményt a családi adókedvezmény emelése jelenti. Ahogy korábban már megismerhettük két lépcsőben duplázódik az adókedvezmény mértéke. 2025. július 1-jétől gyermekenként és havonta az adóalap utáni adókedvezmény mértéke egy gyermek esetében 100.000 forint, két gyermek esetén 200.000 forint, három és minden további gyermek esetén 330.000 forint lesz. Ezt követően 2026. január 1-jétől a fenti adókedvezmény összegek 133.340 forintra, 266.660 forintra, 440.000 forintra emelkednek. Mindez azt jelenti, hogy az eddig összegek az alábbiak szerint változnak gyermekenként. (1. táblázat)

Az egyéni vállalkozókat érintő módosítás, hogy az általányban megállapított jövedelem meghatározása során a 80%-os költséghányad alkalmazásához szükséges tevékenységet nem a TESZOR, hanem az ÖVTJ kód alapján kell figyelembe venni.

Jelentőség teljes változás érinti a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek tételes átalányadózását. A törvény gyakorlati élethez igazítja az átalányadózás alkalmazhatóságnak körét, hogy nem csak lakóépület, hanem emberi ott tartózkodásra alkalmas gazdasági épület esetében is igénybe vehet ez a kedvezőbb adózási mód. Ebben az is közrejátszott, hogy idén a kereskedelemről szóló törvényben is módosításra került a magánszálláshely fogalma, így a két jogszabály között koherencia is szükségessé tette a módosítást.

A tételes adót továbbra is lakószobánként kell megfizetni, e tekintetben pedig a jogszabály újra szabályozza a lakószoba fogalmát. Lakószobának méretétől függetlenül az a lakóhelyiség minősül, amelyben legalább egy fekhely elhelyezhető. 

Ezzel együtt a szállásadók közötti verseny érdekében az átalányadó összege is jelentősen emelkedik lakószobánként 150 ezer forintra azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. 

Az, hogy mely településekre vonatkozik az emelt átalany adó, azt a KSH adatai alapján a NAV teszi közzé minden év január 31-éig. 

Kiegészítő szabály egyértelműsíti, hogy a fenti adót a tevékenység megszűntetése esetén a megszüntetés negyedévét követő 15 napon belül kell megfizetni.

A bevétel megszerzésének időpontjának meghatározásában visszatér a jogszabály a 2023. december 31-ei állapothoz szolgáltatás nyújtása során. Míg 2024-ben a szolgáltatásnyújtásról szóló bizonylat rendelkezésre állása minősült a bevétel megszerzésének időpontjának, addig 2025-január 1-jétől ismét az áfatörvényre hivatkozik vissza a jogszabály, így az a nap lesz a bevételszerzés időpontja, ami az áfa törvény szerinti teljesíti időpont. 

Gépjármű

A gépjármű tulajdonosok, valamint azok, akik gépjármű vásárlást terveznek az adócsomag kevésbé népszerű elemeit kell megismerjék. Gyakorlatilag a gépjárművel kapcsolatos adók nem csupán emelését, hanem valorizált emelését vezeti be a tervezet, így jövő évtől infláció követő, folyamatos adóemelést kell elviselni a gépjárművek után.

Ez egyrészt érinti a regisztrációs adót, a gépjárműadót, a cégautóadót, és a gépjármű vagyonszerzési illetéket. Az infláció követő valorizálás úgy történik, hogy az eddig jogszabályban az egyes paraméterekhez tételesen rögzített, fix összegeket kell mindig a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó – KSH által közzétett – fogyasztói-árindex értékével emelni, majd 1000 forintra kerekíteni. Ennek kiszámításához segítséget a NAV kell adjon, azzal, hogy az egyes paraméterek szerint adóösszeget a honlapján tárgyévet megelőző év október 31-éig közzé kell tegye.

A regisztrációs adó tekintetében a plugin hibrid autók után járó mentesség, illetve kedvezmények 2025-től megszűnnek, már csak az elektromos és nulla emissziós járművek élvezhetik az adómentességet.

A gépjármű vagyonszerzési illetékre a fenti szabályt kell majd alkalmazni azzal, hogy a fizetendő adót 50 vagy 100 forintra, pótkocsi esetében 1000 forintra kerekítve kell megfizetni.

1. táblázat

Hasonló a helyzet és az adóváltozás a gépjárműadó tekintetében is. A korábban forintra pontos adót jövőre a fentiekben leírtak szerint valorizálva 5 vagy 10 forintra – külföldön nyilvántartott adózás alá eső jármű esetében 1000 forintra – kerekítve kell megfizetni.  A NAV itt is minden évben október 31-én közzé teszi a következő év adómértékét, valamint 2025-től minden esetben határozatban közli a fizetendő adót (korábban, ha nem változott az adó összege az előző évhez képest, akkor csak értesítő levélben tájékoztattak a fizetendő összegről).

Cégautóadó esetében annyi árnyalja a képet, hogy 2025-re egy tételes – tehát nem a 2024- július havi infláció mértéke szerinti – adóemelést tartalmaz a csomag, majd az ezt követő évtől kell valorizálni a fentiekben kifejtettek szerint és 500 vagy 1000 forintra kerekítve megfizetni.
Mind a gépjárműadó mind a cégautóadó tekintetében jelenleg mentesség illeti meg az 5N és 5P környezetvédelmi osztályjelzésű plugin hibridautókat. Ez a mentesség 2026. december 31-éig mard meg a tervezet szerint, de csak a 2024. december 1-je előtt forgalomba helyezett vagy ezen időpont előtt vásárolt gépjárművek esetén. (2. táblázat)

2. táblázat

Áfa törvény

A tervezet ismét 2 évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os általános forgalmi adómérték időbeli hatályát. Vagyis,  2026. december 31-ig alkalmazható marad az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes áfakulcs. Továbbá a módosítás az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabállyal biztosítja, hogy 2030. december 31-ig alkalmazható legyen az 5%-os adómérték mindazon építkezések esetében, amelyek tekintetében az építési engedély legkésőbb 2026. december 31. napján véglegessé vált, vagy az építést az egyszerű bejelentés szabályai szerint 2024. szeptember 30-ig bejelentették, továbbá a vonatkozó szabály szerint 2026. december 31-ig tudomásul vették.

Illeték

A termőföld meghatározott feltételek melletti megszerzése, és 5 éven belüli el nem idegenítése, termőföld szerinti hasznosítása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. A jogszabály a mentesség további biztosítását tartja meg azzal a módosítással, hogy a mentesség alkalmazása tekintetében nem minősíti elidegenítésnek a tulajdonjog úgynevezett bekebelezéssel történő megszűnését. Ennek oka, hogy az ingatlan nyilvántartás tisztázásának egyik célja a korábbi osztatlan közös tulajdon felszámolása. Ebben az esetben ennek keretében a tulajdoni hányadokat 1 jogosult szerzi meg.

Jogszabályok közötti kohéziót teremti meg az a módosítás, mely szintén a termőföldre vonatkozó mentességet érinti. Eszerint nem minősül a hasznosítás megszegésének, ha a tulajdonos olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben tag javára engedi át a használatot.

Adóeljárási szabályok

Több ponton is változnak az eljárási szabályok, így például a csoportos társasági adóalany a megszűnése esetén nem 30 hanem 90 napon belül köteles csak soron kívüli bevallást tenni. 

Lényeges pontként megjelennek a tervezetben az e-pénztárgépekre vonatkozó főbb szabályok. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a vásárlás során a vevő nem kap papíralapú nyugtát – kivéve, ha kifejezetten az a kérése – hanem azt csak az úgynevezett vevői alkalmazásban éri el. Eszerint 2025. január 1-jétől e-pénztárgép üzemeltethető, melynek közvetlen informatikai kapcsolaton keresztül automatikusan valós idejű adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság részére. Az eszköz forgalmazását és üzembe helyezését is engedélyeztetni kell, mely során a NAV jár el. A NAV felügyeli az e-pénztárgép működését.  A NAV a honlapján nyilvánosságra hozza az érvényes forgalmazási engedéllyel, a visszavont engedéllyel, vagy érvénytelenné vált engedéllyel rendelkező gép nevét, számát. Ezzel párhuzamosan vevői alkalmazás forgalmazását és engedélyezését is a NAV felügyeli.

Mivel gyakorlatban több problémát is okozott, ezért a 2025 január 1-jétől külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének is rendelkeznie kell belföldi pénzforgalmi számlával.

Egy új kvázi ellenőrzési eljárás fajtát vezet be a jogszabály, ami az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatainak összevetéseként megállapítható anomáliák rendezését célozza. Jövő évtől az adóhatóság adategyeztetési eljárás lefolytatására hívja fel az adózót, ha az adatszolgáltatások, kontroll adatok, valamint az adózóval kapcsolatban álló másik adózó adatszolgáltatása alapján eltérését észlel. A felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül az adóznak az erre a célra szolgáló felületen az ott szereplő eltérések adategyeztetését el kell végeznie. Abban az esetben, ha ezt nem teszi meg, akkor 300 ezer forint bírságot állapít meg a NAV. 

A 2018 előtti adószabályok között szerepelt, egy olyan bírság tényállás, ami a foglalkoztatottak havi járulékadat bevallásának elmulasztása esetén foglalkoztatottanként 100 ezer forintos bírság kiszabását tette lehetővé. A mostani a tervezetben ehhez hasonló szankció jelenik meg, ugyanis amennyiben az adóhatóság észleli, hogy a bejelentett foglalkoztatottakra nézve az adózó nem nyújtja be a havi járulékbevallást, akkor 15 napos határidő tűzésével felhívja az adózót a pótlásra. Ennek eredménytelen letelte esetén foglalkoztatottanként 100 ezer forint mulasztási bírságot állapít meg a NAV.

A szigorodó szankciók körét bővíti, hogy az egyes bevallások be nem nyújtása esetén az adószám törlésre már nem 180 napnyi mulasztás, hanem 90 nap esetén is lehetősége lesz az adóhatóságnak, és az adószám törlési okok közé az áfa bevallás 90 napon belüli be nem nyújtása is bekerül. 

A módosítás megteremti az adóigazgatási eljárásban személyes meghallgatásra idézett személy elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásának lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy elegendő lesz a meghallgatni kívánt személynek a lakóhelyéhez lényegesen közelebb eső adóhatósági hivatali helyiségben megjelenni.

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Sertéstelep technológiája - Vemhesítő épület és kocaszállás Fejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxon