A halastavak jövedelmezőségének növelése halastavi kacsatartással

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | 2024/12/28

Halastavi kacsatartás

A piaci igényektől függően, a halastavak jövedelmezősége fokozható a tavakon felnevelt kacsákkal is. Egy átlagos vízmélységű és állapotú halastóra hektáronként 200–250 darab kacsa kihelyezése és nevelése javasolható négy turnusban, ami éves szinten 800–1000 darab kacsát jelent.

A kacsatartás előnyei

• A tavon tartott kacsa trágyája közvetlenül a vízbe jut, nincs kitéve a természeti elemek beltartalom csökkentő hatásának.
• A trágya szállításával, tárolásával és kiszórásával kapcsolatos költségek elmaradnak.
• A trágya folyamatosan és kis adagokban jut a vízbe, tehát a természetes tápanyag mennyisége aránylag kiegyensúlyozott.
• A kacsák feltépik és részben elfogyasztják a vizet beárnyékoló, alámerülő és felszínen lebegő hínárnövényzetet.
• A tavon tartott kacsa tollazata kiegyenlített, jó minőségű és tiszta.
• A kacsa táplálkozása során sok takarmányt pazarol (csőréből a takarmány egy részét kirázza és kiöblíti). Parton való etetéskor a takarmány 8–10%-a is megsemmisülhet, viszont a tavon való takarmányozáskor ezt a mennyiséget a halak hasznosítják.
• Az optimális hal–kacsa arány mellett a természetes hozam megkétszereződhet, így a hal önköltsége jelentősen csökken.
• A tavon tartott kacsák gondozásához nincs szükség külön munkaerőre, mert a hagyományos trágyázási és tótisztítási munkák elmaradásából felszabaduló időmegtakarítás fedezi a kacsák gondozását és őrzését.

A kacsatartás hátrányai

• Az ívató, előnevelő és ivadéknevelő tavakon a kacsák várható kártétele miatt azok nem tarthatók.
• Különösen a parti tartás rongálja a tó töltését.
• A kacsaállományt nehéz megvédeni a ragadozó állatoktól.
• Szállításkor a kacsák összeterelése nehézkes.

A kacsák halastavi tartása

Tavi tartásra kb. 3 hetes, kellően megerősödött előnevelt kacsák helyezhetők ki. Az előnevelt kacsaállomány szállítása és tóra helyezése a reggeli, hűvösebb időszakban történjen. A halastavi kacsatartásnak két módja van a gyakorlatban:

Parti tartás. Hagyományosabb módja a halastavi kacsatartásnak. Szélesebb partszakaszon, három oldalról védett és tetővel ellátott éjszakai szállást építenek. A tó vize legyen egyenletesen mélyülő. A parti tartáskor a sekélyebb vizet a kacsa elposványosítja, ami állat-egészségügyi szempontból nem kívánatos. A töltésjavításról évente gondoskodni kell, mert a kacsa a vizes tollazatával és lábával lekoptatja. A kacsa a trágyája egy részét a parton szórja el.

Szigeti nevelés. A tó különböző pontjain, földből vagy fém tartószerkezetre szerelt sűrű dróthálóból készült szigeteken tartják a kacsákat. A szigetek megépítése kissé költségesebb, de az egyik legnagyobb előnye, hogy az összes ürülék, illetve hulladéktakarmány a tó vizét gazdagítja.

Lajkó István A halászmester könyve című kiadványa teljeskörűen átfogja a halászat témakörét, érintve a Magyarországon honos valamennyi halászati módszert. Tartalmazza a korszerű halbiológiai alapismereteket, külön kitérve a vízminőség alakulásának kérdésére. Tárgyalja a tógazdasági haltenyésztés üzemi kérdéseit, kiemelten kezelve a halastavak termelőképességének fokozását, a halak takarmányozását és szaporítását, bemutatja hazai természetes vizeinket és a természetes vízi halászatot is. Végezetül pedig a halegészségügyi ismeretekkel és az egyre nagyobb jelentőséggel bíró környezetvédelmi problémákkal foglalkozik. 


A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán IDE  kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldásokFejlesztés előtt: Sertéstelep technológiája - Vemhesítő épület és kocaszállás Fejlesztés előtt: Brojleristállók építése