FŐHESZ: gondos gazda módjára szolgálja a tagságot

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Szerző: H. Gy., 2024/12/30

Dudás Tibor
a FŐHESZ ügyvezető igazgatója

Hogy mindegyik horgászegyesületnek, horgász szövetségnek egyedi, gyakran regénybe illő a története, az a FŐHESZ esetében is beigazolódott. Időben és térben is vissza kellett pörgetni az idő kerekét ahhoz, hogy a szövetség megalakulásáról hiteles képet kapjunk. Dudás Tibor két fontos eseményt említett. Az egyik: az alapítás évében lépett életbe a 2013. évi CII. törvény, amely a halgazdálkodásról és a hal védelméről szól. A törvény lényeges változást hozott a természetes vizek kezelésében, ugyanis 2016-tól az állami vizek jelentős részének halgazdálkodási hasznosítását a MOHOSZ kapta meg, mindemellett a kereskedelmi halászatot megszüntette a jogszabály. Ez évtől kezdve jelentős változások zajlottak a magyar horgász mozgalomban is.

A nem éppen dicső múlt

A másik fontos tény a Horgászegyesületek Budapesti Szövetsége tevékenységéhez kötődött. Budapesten három szövetség – a Horgászegyesületek Budapesti Szövetsége, a Horgászegyesületek Pest-Buda Szövetsége és a Pest Megyei Horgászegyesületek Szövetsége - ugyanazt a feladatot végezte 1993-tól. A Horgászegyesületek Budapesti Szövetség vezetője, Dr. Nagy András 2010-ben arra kérte fel Tibort, hogy segítse a szövetség működését rendbe tenni, mert az elődök komoly adósságot halmoztak fel, és a szakmai hozzá nem értés miatt el erodálták a szövetség vagyonát. Olyan adósságspirálba került a szövetség, hogy a fennmaradása, puszta léte is kérdéses volt.  

Nagy András a Tisza-tó mellől csábította el Dudás Tibort, ahol 2002-2010 között a halgazdálkodási vezetője volt a cégnek. Igazi szakmai feladat volt ez számára, hiszen agrármérnöki, és halászati szakmérnöki diplomával rendelkezik. Tibor három év alatt megpróbálta a kátyúból kihúzni a szövetség szekerét azzal, hogy felfuttatta a haltermelést a szövetség Bánhalmán lévő 130 hektáros víztározójában. Mivel az adósság nagy hányadát halban kellett kifizetni, ezért Tibor meg tudott állapodni a hitelezőkkel. Tény, hogy a víztározó jó adottsággal rendelkezik, így a haltermelést jó eredményekkel zárhatták. Már az első év termelési eredményeiből sikerült az adósság nagy hányadát kifizetniük. Úgy tűnt, hogy a 2012-es évben már túl lesznek a nehezén, de egy munkaügyi perben a volt ügyvezető - aki a szakmai alkalmatlanság megtestesítője, és az adósságállomány felelőse volt - részére 10 millió forint jutalom kifizetését hagyott jóvá a munkaügyi bíróság.  Tibor viszont morálisan nem tudott azonosulni a munkaügyi bíróság döntésével, ezért úgy döntött, hogy 2013-ban már túl kockázatos halat termelni a víztározóban, mert nem akarta, hogy egy ember felszámolási fenyegetése miatt lefoglalják a halállományt, és csődbe menjen a szövetség. 

Az első év

A FŐHESZ megalakításának a szükségszerűsége már 2012-ben megfogalmazódott, mert a Horgászegyesületek Budapesti Szövetségének a hajója a munkaügyi bíróság döntése miatt süllyedni kezdett. Tibor vállalkozott arra, hogy új hajót épít, s ehhez a vállalkozásához 13 egyesület alapítói joggal csatlakozott. A FŐHESZ megalakítása előrelátó döntés volt, mert a budapesti szövetséget utolérte a munkaügyi bírósági döntés, és végül 2017-ben lezárult a szövetség története. A FŐHESZ viszont már a MOHOSZ új stratégiája mentén kezdte meg a működését, ugyanis a jelenlegi vezetés, Dr. Szűcs Lajos elnökletével, Dr. Dérer István főigazgatói tevékenységével 2014-ben vette át a MOHOSZ vezetését. Közismert, hogy az elmúlt tíz évben a MOHOSZ megreformálása olyan jól sikerült, hogy ma már több mint egymillió regisztrált horgászt tartanak nyilván az elektronikus HORINFÓ rendszerben. 

A FŐHESZ bírósági nyilvántartásba vétele 2014. január 01.01-vel jogerőre emelkedett, így a szövetség ügyvezetése, Dudás Tibor vezetésével megkezdhette a munkát. Szerződéseket kötöttek a kormányhivatallal, a bizományosokkal, az egyesületekkel. Ez év elején további 16 egyesület csatlakozott a FŐHESZ-hez, így már 29-re nőtt az egyesületek száma, ahol 15.400 horgásztagot számláltak. Ez év decemberében még további három egyesülettel gyarapodott a létszámuk. Fontos megjegyezni azt is, hogy 2014-ben három küldöttet – Szűcs János elnököt, Erdei Zoltán gazdasági alelnököt, és Dudás Tibor ügyvezető igazgatót – delegáltak a MOHOSZ választmányába. Dudás Tibor már az előző ciklusban (2018-tól-2024-ig) és az idei MOHOSZ tisztújító választás után ismét betölti a MOHOSZ Felügyelő Bizottság elnöki tisztét.

A Váci úton, a Duna-parton, az Újpesti öböl mellett van a székház

Folyamatos a fejlődés

A megalakulás utáni két évben a FŐHESZ eredményes gazdálkodása révén stabil lábakon állt, így 2016-ban egyedüli jelentkezőként megköthette a MOHOSZ-szal az alhaszonbérleti szerződést a Duna 1630-1708 fkm szakaszára (ebben az óbudai szakasz és az Újpesti-öböl is szerepel), és a Pilismaróti öböl vízterületekre. Ezzel a FŐHESZ halgazdálkodási hasznosító és 5258 hektár víz kezelője lett. A halgazdálkodási hasznosítással rengeteg új feladatot kellett megoldaniuk. Fel kellett építeni egy adminisztrációt, halőröket kellett felvenni, öt éves halgazdálkodási tervet kellett készíteni, elő kellett állítani a különböző típusú horgászjegyeket, és ezzel párhuzamosan ki kellett alakítani a forgalmazói kört is. Magyarán, a szövetség nonprofit gazdálkodói szervezetté vált, hiszen egy érdekképviseleti szervezet másként nem gazdálkodhat. Idő közben, a tíz év alatt az egyesületi taglétszámuk 47-re, míg az egyesületi horgászlétszámuk harmincnyolcezerre nőtt.

Ez a látvány mindennapos az irodaház ablakából

A FŐHESZ rövid idő, alig három év alatt – igazodva a MOHOSZ új stratégiájához – olyan szövetséggé fejlődött, amelyben megindultak a közösségformáló, tagságot összetartó programok, tevékenységek. Elindították a gyermek utánpótlás programjukat a Szilas-tározón, indult a versenycsapatuk az országos csapatbajnokságon, és vendégül látták a Prágai Horgász Szövetséget, amellyel immár a jogelődöknek köszönhetően három évtizedes kapcsolatot ápolnak. Beszerezték a halőrzéshez, haltelepítéshez szükséges eszközparkot, amit minden évben fejlesztenek, szolgálati kikötőt építettek, és felkészültek a kormoránok elleni „küzdelemre” is, hogy sikeresen mérsékeljék a madárkár mértékét.  

Pilismaróton, a kulturált horgászati feltételek javítása érdekében kialakították az elektronikus sátorhelyfoglalási rendszert, és nagy hangsúlyt helyeztek a környezettudatos horgász magatartás szemléletének az elterjesztésére. Ebben a halőröknek is meghatározó szerepük van, mivel a renitens horgásznak először a problémára hívják fel a figyelmet, és arra, hogy miben vétett a horgászrend ellen. Nem a minden áron történő szigorú büntetés, a horgászengedély elvétele az elsődleges lépés, persze, elkerülhetetlen a feljelentés a szabálysértés fajtájától, és nagyságától, s attól függően, hogy visszaeső horgászról van-e szó. A halőri szolgálat elsősorban szolgáltató halőrzést végez, így ennek érdekében a halőri képzésre is nagy hangsúlyt helyeznek, hogy segítő, szolgáltatói szemléletű ellenőrzés meg tudjon valósulni. A halőr nem csupán egy ellenőr, hanem segítő partnere a horgásznak, a szövetség kinyújtott keze a horgászok felé. Tibor úgy fogalmaz, hogy a halőrzés elsősorban pszichológia, kommunikáció, nem bunkósbot, mert bunkósbottal nem lehet halat őrizni. 

Új ügyvezetést választottak

A természetes vízterületük 2018-ban tovább bővült, január elején a BLV Sport Horgászegyesülettel közösen alhaszonbérleti szerződést kötöttek a Szilas-pataki víztározó halvédelmével kapcsolatosan. Ebben az évben az alapszabály módosítás mellett tisztújító közgyűlést is tartottak, amelyen Andrejszki Zoltánt, a jól ismert televíziós személyiséget választották meg elnöknek. Dudás Tibort megerősítették az ügyvezető igazgatói székében, míg Király Zsoltot általános alelnöknek, Kücsön Gyulát gazdasági elnöknek választották. Ebben az évben pedig az érdekképviseleti munka is kiteljesedett az által, hogy Tibor az elnökség és a tagegyesületek igényeit kiszolgáló ügyviteli és a horgászati szemléletű halgazdálkodási tevékenységi kört épített ki, s ezt tartja ma is a legfontosabbnak. 

Az alhaszonbérlet jelentős szemléletváltozást hozott a szövetség vezetésében is. Ez úttal már nem termelik a halat, hanem telepítésre vásárolják meg a szükséges halmennyiséget. Azt a mennyiséget kell pótolniuk, amennyit a horgászok éves szinten kifognak. Fontos, hogy a telepítések során megfelelő halfaji összetételről is gondoskodjanak, mert ma már nem áll első helyen a pontyhorgászat, ugyanis egyre nagyobb az érdeklődés a Duna őshonos halfajai (a paduc, a kecsege, a márna, a balin, a keszegfélék stb.) mellett a ragadozó halfajok, a harcsa, a csuka, a süllő, sügér stb. iránt. A telepítések során arra ügyelnek, hogy az adott víztestbe azokat a halfajokat telepítsék, amelyek jellemzően ott élnek. A Duna ezen szakasza a természetes ívásoknak és a telepítéseknek köszönhetően gazdag halállománnyal rendelkezik. A természetes vizeket nehéz horgászni, nagyon jól kell ismerni a vizet, annak és a halállományok mozgását, nem véletlen, hogy Tibor a dunai horgászatot a szimfonikus zenéhez hasonlítja, amely magas művészet, sokszínű, míg egy túltelepített horgásztóban történő halfogás beatzene, jó iparosmunka. Ezt támasztja alá az is, hogy a 30 ezres tagságból csupán ötezer horgász vált ki éves jegyet a Dunára.

Nagy hangsúly a fejlesztéseken 

A FŐHESZ vezetése a kezdetektől nagy figyelmet fordít a fejlesztések megvalósítására, mivel az elsődleges céljuk, hogy minél magasabb szintű szolgáltatásban részesítsék a horgásztagjaikat. Az igazgató hangsúlyozta, hogy az ívóhelyek rehabilitációja, revitalizációja folyamatos feladat, amely beruházások akár milliárdos összegeket vennének igénybe, de néhány millió forint ráfordítással is lehet szép eredményeket elérni. Ezen a téren szoros az együttműködésük a hatóságokkal, mint a környezetvédelmi, a vízügyi, a természetvédelmi igazgatással. Az engedélyek megszerzése sok időbe telik, ezért hosszú távú határidőkre van szükség egy-egy projekt megvalósításához. S az is korlátozó, lassító tényező, hogy a szövetségnek csak a víztestre vonatkozó fejlesztési elképzeléseit tudja megvalósítani, a parton egy kapavágást sem végezhet az engedélyek nélkül.

A horgászat színvonalának javítása ugyancsak naprakész feladatokat ró az ügyvezetésre. Ez nem feltétlenül csak a telepítésekből áll, hanem a vízparti horgászat lehetőségének a javítását szolgáló beruházásokat kell ide sorolni. A horgászat ma már nem csak rekreációs tevékenység, hanem családi esemény is, amihez az infrastruktúrát is fejleszteni szükséges. Nem véletlen, hogy a Pilismaróti öbölben WC-ket helyeztek ki, így a kulturált körülmények biztosítottak. Érdekes, hogy korábban kihelyeztek szemétgyűjtőket is, de ezt megszüntették, mert a lakosság hordta oda a saját háztartási hulladékját, szemetjét. A kihelyezett konténerek két nap alatt megteltek parkettával, gumival, sezlonnal stb., s a horgásznak már nem volt lehetősége a konténer használatára. Egyébként a szövetség horgászrendjében igen nagy hangsúlyt kapott a környezetvédelem, a természeti értékek megóvása, s aki vét ez ellen, azt szigorúan meg is büntetik. A horgászhelyek kulturált megőrzése tehát a harmincezres kollektíva közös feladata, és bár lassú a szemléletbeli változás, de a szabálysértések számának a csökkenéséből is látszik, hogy egyre javul a helyzet.

A horgászat ma már több a hobbinál

Az ügyvezetés minden adminisztratív segítséget megad az egyesületeknek ahhoz, hogy az új, szigorú jogszabályi feltételeknek megfelelően működjenek. Készítettek alapszabály mintát, amelyben a jogszabályi változtatásokat is nyomon követik, így a végpontokra is eljutnak azok a szempontok, amelyekhez igazodniuk kell az egyesületeknek is. A vízkezelő egyesületek a halgazdálkodással, halvásárlással, halárral kapcsolatos mindennemű információt megkapnak a szövetségtől. Segítenek az egyesületeknek a MOHOSZ pályázatokon való sikeres részvételben is. Tibor egyébként a MOHOSZ választmányi tagjaként és a Felügyelő Bizottság elnökeként pestiesen szólva közel van a tűzhöz, így minden fontos új információt azonnal megoszt az egyesületek vezetőivel.

Az irány egyébként a digitalizációs, pályázati fejlesztések felé mutatnak, ahogy ezt a kor szelleme is megköveteli. Nem véletlen, hogy a MOHOSZ a MATE-n idén szeptemberben elindította a horgászvezetői képzését, mivel ma már egy szövetséget cégszerűen kell vinni, vezetni, s ehhez már nem elegendő, ha a vezető jól ért a horgászathoz. Tibor már az új szemlélet képviselője, megtestesítője, így a rábízott 46 egyesület jelene, jövője is jó kezekben van, s ebben a munkában Andrejszki Zoltán elnök, és az elnökség minden tagja maximálisan támogatja.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályaiFejlesztés előtt: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldásokFejlesztés előtt: Brojleristállók építése