Izabella
Legfrissebb földügyi aktualitások
Kategória: Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés | Szerző: Dr. Cseh Tibor András MAGOSZ, 2024/12/31
Magyarország területének közel 80 százaléka termőföldnek minősül, melynek jelentős része mezőgazdasági művelés alatt is áll. Nem véletlen tehát, hogy hazánkban minden termőfölddel kapcsolatos hír vagy jogszabályi módosítás komoly figyelmet vált ki. Mostani cikkemben is ezekről, a legfrissebb földügyi információkról lesz szó.
Birtokpolitika: jelentősen nőtt a családi gazdaságok által használt földterület
A KSH friss elemzése szerint a mezőgazdasági terület 2/3-át-át jelenleg egyéni gazdaságok, 1/3-át pedig gazdasági szervezetek használják, míg tíz éve ez az arány még közel egyenlő volt. A mezőgazdasági terület legnagyobb része (1,4 millió hektár) a 100 és 300 hektár közötti gazdaságok használatában van, ami a teljes terület 1/3-át teszi ki. Tíz évvel ez előttihez képest ez a birtokkategória bővült a legnagyobb mértékben (+47%).
Érdemes megvizsgálni a csökkenő tendenciákat is: a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest a legnagyobb csökkenés a 0–5 hektár, illetve az 1200 hektárnál nagyobb gazdaságok esetében figyelhető meg. A nagygazdaságoknál ez azt jelenti, hogy földhasználatuk a harmadára, 338 ezer hektárra zsugorodott (a tíz évvel ezelőtti 1,1 millió hektárról).
Haszonbérlet: nem írhatja elő a bérbeadó, hogy mit termeljen a gazda
Idén júliustól lépett életbe az a rendelkezés, miszerint a haszonbérleti szerződésben a bérlő számára nem lehet előírni, hogy milyen növénykultúrát termesszen vagy hogy milyen termelési, agrotechnikai módszert köteles alkalmazni. Ez ugyanis korábban egy olyan kiskapu volt, mellyel távol tarthatták az elővásárlási joggal rendelkező gazdákat. Ilyen volt például a biogazdálkodás kikötése, amelyet aztán később (a bérleti jog létrejötte után) már is nem tartottak be, de ezt a földhivatal utóbb már nem ellenőrizte.
Haszonbérlet: mikor mondható fel azonnali hatállyal a szerződés?
Leggyakoribb esete ennek az, ha a haszonbérlő nem fizeti meg időben a bérleti díjat. Ezzel kapcsolatban 2023-ban történt egy jogszabályi könnyítés a bérbeadó javára, akit ezután már a bérlő passzivitása sem akadályozhat meg a szerződés felmondásában, ha az nem fizeti meg a bérleti díjat. Az eljárás menete: a fizetési határidő lejárta után írásban kell felszólítania a bérlőt a fizetésre és ha ennek a bérlő 15 napon belül nem tesz eleget, beáll a felmondás hatálya. Fontos, hogy ezután törlés-bejelentési adatlapot kell benyújtani a földhivatalhoz, ehhez pedig mellékelni kell az írásbeli felmondást. Bírósághoz pedig csak akkor kell fordulnia, ha a haszonbérlő kifejezetten, írásban tiltakozik a felmondás ellen, mégpedig 30 napon belül. Ha írásos tiltakozásra nem kerül sor, a bérlet a felmondás napján megszűnik.
Haszonbérlet: mi történik, ha meghal a bérbeadó vagy a bérlő?
A haszonbérleti szerződés főszabály szerint nem szűnik meg a haszonbérlő halálával. Az örökösök automatikusan belépnek a bérlői pozícióba a szerződés módosítása nélkül is (a támogatások egyszerűbb lehívása miatt viszont érdemes a szerződést módosítani). Ha az örökösök mégsem kívánják folytatni a gazdálkodást, akkor a haszonbérletet harminc napon belül a gazdasági év végére felmondhatják.
A bérbeadó halála esetén gyakorlatilag ugyanez a helyzet, ugyanis ilyen esetben sem szűnik meg a bérleti szerződés, sőt – a bérlő elhalálozásával ellentétben - még az örökösök sem tudnak kilépni a szerződésből.
Gazdaságátadás: teljes adó-és illetékmentesség jár
A gazdaságátadás kapcsán egy teljesen új szerződéstípusról van szó, amelyre a modern jogtörténetben eddig nem volt példa Magyarországon, sőt amely európai összehasonlításban is egyedülálló. Bevezetését az indokolta, hogy a gazdálkodók átlagéletkora a 60 évhez közelít, és ha a szándék is megvan a generációváltásra, akkor azt állami eszközökkel is segíteni kívánjuk.
A jogi egyszerűsítések mellett teljes adó- és illetékmentesség illeti meg a feleket, amely már önmagában is komoly ösztönzést jelenthet egy családi gazdaság számára a generációs megújuláshoz.
[Áfa tv. 17. § (3) bek. k) pont]
[Szja tv. 7. § (1) bek. t) pont – hatályos 2025. jan. 1-től]
[Illetéktörvény 26. § (1) bek. s) pont]
TALAJFELÚJÍTÁS
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Az agrárium húzóágazat Bács-Kiskun vármegyébenBács-Kiskun vármegye gazdaságában mindig is meghatározó szerepet töltött be az agrárium. A vármegye jelentős részét az elsősorban futóhomok borította Duna-Tisza közi Homokhátság foglalja el. Az eltérő talajadottságok nagyban meghatározzák a főbb mezőgazdasági kultúrákat. Míg a Duna-melléki síkságon és a Bácskában a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés, addig a homokos térségekben inkább a gyümölcs- és szőlőtermesztés a meghatározó. Gáspár Ferenccel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnökével az agrárium helyzetét elemeztük.A gazda keze: létfenntartás állati és növényi termékekből
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – jelentette ki Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke azon a szemléletformáló kampányrendezvényen, amelyet Tények ízekre szedve neveztek el. Ezzel nem kisebb feladatot vállalt a kamara, mint a bizalomépítést az állati eredetű termékek iránt, és a tartós párbeszéd fenntartását a gazdák és a társadalom között.Burgonyatermelés: csökkenő termelés és fogyasztás
Több krumplit eszünk, mint amennyit termelünk. A burgonya mindig népélelmezési termék volt, a világban is a rizs és búza után a legfontosabb eledel. Már csak a néprajzi irodalomban lehet találkozni az olyan kifejezésekkel, mint „ma pipice, holnap gánica”. Ez leegyszerűsítve csak annyit jelent, hogy mindkét nap krumplit ettek a szegényebb falusi emberek.Többszörösen nehezített úton a vetőmagszektor
A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kihívást jelent a vetőmagszektor számára is, amely a mezőgazdaság első, stratégiai jelentőségű lépcsőjét jelenti, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács éves küldöttgyűlésén, Gödöllőn. A negatív környezeti változásokon kívül az ágazatot az elmúlt években érzékenyen érintette az orosz-ukrán konfliktus, amelynek révén a két fontos célországba szállított kukorica és napraforgó vetőmagok exportja töredékére esett vissza.Földügyletek a családon belül
A magyar termőföldek több mint 2/3-át egyéni gazdaságok használják, melyek javarészt családi gazdasági formában működnek. Szerepük nem csak gazdasági értelemben jelentős, hanem társadalmi szempontból is meghatározóak a vidék életében. Nem véletlen tehát, hogy jelenleg is komoly támogatásokat biztosítanak a családi gazdaságok működéséhez, ahogy ugyanez igaz a családon belüli földügyletekre is egyszerűbb szabályok vonatkoznak.A DélKerTÉSZ komplex szolgáltatást nyújt a tagjainak
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) eddig is azon dolgozott, hogy a 450 tag termelési feltételei minél korszerűbbé, hatékonyabbá váljon. Ám a klímaváltozás újabb és újabb kihívásai miatt további jelentős beruházásokra van szükség ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű magyar zöldség és gyümölcs legyen elérhető a magyar boltok polcain. A magyar termelőknek a világpiaci árak mellett kell hatékonynak és versenyképesnek kell lenniük, kellő hozamot kell elérni magas minőség mellett. Nagypéter Sándorral, a DélKerTÉSZ elnökével beszélgettünk.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza