Ferenc
Legfrissebb földügyi aktualitások
Kategória: Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés | Szerző: Dr. Cseh Tibor András MAGOSZ, 2024/12/31
Magyarország területének közel 80 százaléka termőföldnek minősül, melynek jelentős része mezőgazdasági művelés alatt is áll. Nem véletlen tehát, hogy hazánkban minden termőfölddel kapcsolatos hír vagy jogszabályi módosítás komoly figyelmet vált ki. Mostani cikkemben is ezekről, a legfrissebb földügyi információkról lesz szó.
Birtokpolitika: jelentősen nőtt a családi gazdaságok által használt földterület
A KSH friss elemzése szerint a mezőgazdasági terület 2/3-át-át jelenleg egyéni gazdaságok, 1/3-át pedig gazdasági szervezetek használják, míg tíz éve ez az arány még közel egyenlő volt. A mezőgazdasági terület legnagyobb része (1,4 millió hektár) a 100 és 300 hektár közötti gazdaságok használatában van, ami a teljes terület 1/3-át teszi ki. Tíz évvel ez előttihez képest ez a birtokkategória bővült a legnagyobb mértékben (+47%).
Érdemes megvizsgálni a csökkenő tendenciákat is: a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest a legnagyobb csökkenés a 0–5 hektár, illetve az 1200 hektárnál nagyobb gazdaságok esetében figyelhető meg. A nagygazdaságoknál ez azt jelenti, hogy földhasználatuk a harmadára, 338 ezer hektárra zsugorodott (a tíz évvel ezelőtti 1,1 millió hektárról).
Haszonbérlet: nem írhatja elő a bérbeadó, hogy mit termeljen a gazda
Idén júliustól lépett életbe az a rendelkezés, miszerint a haszonbérleti szerződésben a bérlő számára nem lehet előírni, hogy milyen növénykultúrát termesszen vagy hogy milyen termelési, agrotechnikai módszert köteles alkalmazni. Ez ugyanis korábban egy olyan kiskapu volt, mellyel távol tarthatták az elővásárlási joggal rendelkező gazdákat. Ilyen volt például a biogazdálkodás kikötése, amelyet aztán később (a bérleti jog létrejötte után) már is nem tartottak be, de ezt a földhivatal utóbb már nem ellenőrizte.
Haszonbérlet: mikor mondható fel azonnali hatállyal a szerződés?
Leggyakoribb esete ennek az, ha a haszonbérlő nem fizeti meg időben a bérleti díjat. Ezzel kapcsolatban 2023-ban történt egy jogszabályi könnyítés a bérbeadó javára, akit ezután már a bérlő passzivitása sem akadályozhat meg a szerződés felmondásában, ha az nem fizeti meg a bérleti díjat. Az eljárás menete: a fizetési határidő lejárta után írásban kell felszólítania a bérlőt a fizetésre és ha ennek a bérlő 15 napon belül nem tesz eleget, beáll a felmondás hatálya. Fontos, hogy ezután törlés-bejelentési adatlapot kell benyújtani a földhivatalhoz, ehhez pedig mellékelni kell az írásbeli felmondást. Bírósághoz pedig csak akkor kell fordulnia, ha a haszonbérlő kifejezetten, írásban tiltakozik a felmondás ellen, mégpedig 30 napon belül. Ha írásos tiltakozásra nem kerül sor, a bérlet a felmondás napján megszűnik.
Haszonbérlet: mi történik, ha meghal a bérbeadó vagy a bérlő?
A haszonbérleti szerződés főszabály szerint nem szűnik meg a haszonbérlő halálával. Az örökösök automatikusan belépnek a bérlői pozícióba a szerződés módosítása nélkül is (a támogatások egyszerűbb lehívása miatt viszont érdemes a szerződést módosítani). Ha az örökösök mégsem kívánják folytatni a gazdálkodást, akkor a haszonbérletet harminc napon belül a gazdasági év végére felmondhatják.
A bérbeadó halála esetén gyakorlatilag ugyanez a helyzet, ugyanis ilyen esetben sem szűnik meg a bérleti szerződés, sőt – a bérlő elhalálozásával ellentétben - még az örökösök sem tudnak kilépni a szerződésből.
Gazdaságátadás: teljes adó-és illetékmentesség jár
A gazdaságátadás kapcsán egy teljesen új szerződéstípusról van szó, amelyre a modern jogtörténetben eddig nem volt példa Magyarországon, sőt amely európai összehasonlításban is egyedülálló. Bevezetését az indokolta, hogy a gazdálkodók átlagéletkora a 60 évhez közelít, és ha a szándék is megvan a generációváltásra, akkor azt állami eszközökkel is segíteni kívánjuk.
A jogi egyszerűsítések mellett teljes adó- és illetékmentesség illeti meg a feleket, amely már önmagában is komoly ösztönzést jelenthet egy családi gazdaság számára a generációs megújuláshoz.
[Áfa tv. 17. § (3) bek. k) pont]
[Szja tv. 7. § (1) bek. t) pont – hatályos 2025. jan. 1-től]
[Illetéktörvény 26. § (1) bek. s) pont]
TALAJFELÚJÍTÁS
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
A mélyművelés szocialista hagyomány?Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza