2026. 06. 14., vasárnap
Vazul
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Legfrissebb földügyi aktualitások

Kategória: Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés | Szerző: Dr. Cseh Tibor András MAGOSZ, 2024/12/31

Magyarország területének közel 80 százaléka termőföldnek minősül, melynek jelentős része mezőgazdasági művelés alatt is áll. Nem véletlen tehát, hogy hazánkban minden termőfölddel kapcsolatos hír vagy jogszabályi módosítás komoly figyelmet vált ki. Mostani cikkemben is ezekről, a legfrissebb földügyi információkról lesz szó.

Birtokpolitika: jelentősen nőtt a családi gazdaságok által használt földterület

A KSH friss elemzése szerint a mezőgazdasági terület 2/3-át-át jelenleg egyéni gazdaságok, 1/3-át pedig gazdasági szervezetek használják, míg tíz éve ez az arány még közel egyenlő volt. A mezőgazdasági terület legnagyobb része (1,4 millió hektár) a 100 és 300 hektár közötti gazdaságok használatában van, ami a teljes terület 1/3-át teszi ki. Tíz évvel ez előttihez képest ez a birtokkategória bővült a legnagyobb mértékben (+47%).

Érdemes megvizsgálni a csökkenő tendenciákat is: a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest a legnagyobb csökkenés a 0–5 hektár, illetve az 1200 hektárnál nagyobb gazdaságok esetében figyelhető meg. A nagygazdaságoknál ez azt jelenti, hogy földhasználatuk a harmadára, 338 ezer hektárra zsugorodott (a tíz évvel ezelőtti 1,1 millió hektárról).

Haszonbérlet: nem írhatja elő a bérbeadó, hogy mit termeljen a gazda

Idén júliustól lépett életbe az a rendelkezés, miszerint a haszonbérleti szerződésben a bérlő számára nem lehet előírni, hogy milyen növénykultúrát termesszen vagy hogy milyen termelési, agrotechnikai módszert köteles alkalmazni. Ez ugyanis korábban egy olyan kiskapu volt, mellyel távol tarthatták az elővásárlási joggal rendelkező gazdákat. Ilyen volt például a biogazdálkodás kikötése, amelyet aztán később (a bérleti jog létrejötte után) már is nem tartottak be, de ezt a földhivatal utóbb már nem ellenőrizte.

Haszonbérlet: mikor mondható fel azonnali hatállyal a szerződés?

Leggyakoribb esete ennek az, ha a haszonbérlő nem fizeti meg időben a bérleti díjat. Ezzel kapcsolatban 2023-ban történt egy jogszabályi könnyítés a bérbeadó javára, akit ezután már a bérlő passzivitása sem akadályozhat meg a szerződés felmondásában, ha az nem fizeti meg a bérleti díjat. Az eljárás menete: a fizetési határidő lejárta után írásban kell felszólítania a bérlőt a fizetésre és ha ennek a bérlő 15 napon belül nem tesz eleget, beáll a felmondás hatálya. Fontos, hogy ezután törlés-bejelentési adatlapot kell benyújtani a földhivatalhoz, ehhez pedig mellékelni kell az írásbeli felmondást. Bírósághoz pedig csak akkor kell fordulnia, ha a haszonbérlő kifejezetten, írásban tiltakozik a felmondás ellen, mégpedig 30 napon belül. Ha írásos tiltakozásra nem kerül sor, a bérlet a felmondás napján megszűnik.

Haszonbérlet: mi történik, ha meghal a bérbeadó vagy a bérlő?

A haszonbérleti szerződés főszabály szerint nem szűnik meg a haszonbérlő halálával. Az örökösök automatikusan belépnek a bérlői pozícióba a szerződés módosítása nélkül is (a támogatások egyszerűbb lehívása miatt viszont érdemes a szerződést módosítani). Ha az örökösök mégsem kívánják folytatni a gazdálkodást, akkor a haszonbérletet harminc napon belül a gazdasági év végére felmondhatják.

A bérbeadó halála esetén gyakorlatilag ugyanez a helyzet, ugyanis ilyen esetben sem szűnik meg a bérleti szerződés, sőt – a bérlő elhalálozásával ellentétben - még az örökösök sem tudnak kilépni a szerződésből. 

Gazdaságátadás: teljes adó-és illetékmentesség jár

A gazdaságátadás kapcsán egy teljesen új szerződéstípusról van szó, amelyre a modern jogtörténetben eddig nem volt példa Magyarországon, sőt amely európai összehasonlításban is egyedülálló. Bevezetését az indokolta, hogy a gazdálkodók átlagéletkora a 60 évhez közelít, és ha a szándék is megvan a generációváltásra, akkor azt állami eszközökkel is segíteni kívánjuk.

A jogi egyszerűsítések mellett teljes adó- és illetékmentesség illeti meg a feleket, amely már önmagában is komoly ösztönzést jelenthet egy családi gazdaság számára a generációs megújuláshoz. 
[Áfa tv. 17. § (3) bek. k) pont]
[Szja tv. 7. § (1) bek. t) pont – hatályos 2025. jan. 1-től]
[Illetéktörvény 26. § (1) bek. s) pont]


TALAJFELÚJÍTÁS

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Precíziós vadkárelhárítás ökológiai felelősséggel: Innováció és kombinált védelem a Doxmand-tól
A hazai agráriumban és erdőgazdálkodásban tapasztalható, évről évre súlyos károkat okozó vadkár mögött egy komplex ökológiai probléma húzódik meg. A fő kiváltó ok az élőhelyek drasztikus fragmentációja. Az infrastrukturális beruházások és a bekerített gyorsforgalmi utak kíméletlenül elvágják a természetes ökológiai folyosókat és a vadak vonulási útvonalait. Az állományok mozgástere fizikailag korlátozódik, így kényszerűségből a környező mezőgazdasági kultúrákban keresnek táplálékot. Ebben a helyzetben a gazdálkodók feladata kettős: a lehető leghatékonyabban védeni a termést, ugyanakkor etikus, a vadállományt nem károsító megoldásokat alkalmazni. Erre a kihívásra nyújt professzionális agrotechnológiai választ a magyar fejlesztésű Doxmand ultrahangos vadriasztó termékcsalád.
A Breier Farm a Pilis régió mintagazdasága
Számos pozitív jelzővel illethetjük a Breier Farmot, ugyanis, ha behajtunk a pomázi központ parkolójába, szép látvány fogadja a látogatót. Itt a természet és a modern világ kompozíciója elevenedik meg, s az is jól látszik, hogy a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt helyeznek. A Breier Farm fő profilja egy integrált, sokirányú tevékenységet folytató családi gazdaság, valódi élménybirtok, ahol a precíziós mezőgazdasági termelés és a feldolgozás egymásra épülve, harmóniában kiválóan működik. Breier László tulajdonossal beszélgettünk.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza