2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Legfrissebb földügyi aktualitások

Kategória: Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés | Szerző: Dr. Cseh Tibor András MAGOSZ, 2024/12/31

Magyarország területének közel 80 százaléka termőföldnek minősül, melynek jelentős része mezőgazdasági művelés alatt is áll. Nem véletlen tehát, hogy hazánkban minden termőfölddel kapcsolatos hír vagy jogszabályi módosítás komoly figyelmet vált ki. Mostani cikkemben is ezekről, a legfrissebb földügyi információkról lesz szó.

Birtokpolitika: jelentősen nőtt a családi gazdaságok által használt földterület

A KSH friss elemzése szerint a mezőgazdasági terület 2/3-át-át jelenleg egyéni gazdaságok, 1/3-át pedig gazdasági szervezetek használják, míg tíz éve ez az arány még közel egyenlő volt. A mezőgazdasági terület legnagyobb része (1,4 millió hektár) a 100 és 300 hektár közötti gazdaságok használatában van, ami a teljes terület 1/3-át teszi ki. Tíz évvel ez előttihez képest ez a birtokkategória bővült a legnagyobb mértékben (+47%).

Érdemes megvizsgálni a csökkenő tendenciákat is: a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest a legnagyobb csökkenés a 0–5 hektár, illetve az 1200 hektárnál nagyobb gazdaságok esetében figyelhető meg. A nagygazdaságoknál ez azt jelenti, hogy földhasználatuk a harmadára, 338 ezer hektárra zsugorodott (a tíz évvel ezelőtti 1,1 millió hektárról).

Haszonbérlet: nem írhatja elő a bérbeadó, hogy mit termeljen a gazda

Idén júliustól lépett életbe az a rendelkezés, miszerint a haszonbérleti szerződésben a bérlő számára nem lehet előírni, hogy milyen növénykultúrát termesszen vagy hogy milyen termelési, agrotechnikai módszert köteles alkalmazni. Ez ugyanis korábban egy olyan kiskapu volt, mellyel távol tarthatták az elővásárlási joggal rendelkező gazdákat. Ilyen volt például a biogazdálkodás kikötése, amelyet aztán később (a bérleti jog létrejötte után) már is nem tartottak be, de ezt a földhivatal utóbb már nem ellenőrizte.

Haszonbérlet: mikor mondható fel azonnali hatállyal a szerződés?

Leggyakoribb esete ennek az, ha a haszonbérlő nem fizeti meg időben a bérleti díjat. Ezzel kapcsolatban 2023-ban történt egy jogszabályi könnyítés a bérbeadó javára, akit ezután már a bérlő passzivitása sem akadályozhat meg a szerződés felmondásában, ha az nem fizeti meg a bérleti díjat. Az eljárás menete: a fizetési határidő lejárta után írásban kell felszólítania a bérlőt a fizetésre és ha ennek a bérlő 15 napon belül nem tesz eleget, beáll a felmondás hatálya. Fontos, hogy ezután törlés-bejelentési adatlapot kell benyújtani a földhivatalhoz, ehhez pedig mellékelni kell az írásbeli felmondást. Bírósághoz pedig csak akkor kell fordulnia, ha a haszonbérlő kifejezetten, írásban tiltakozik a felmondás ellen, mégpedig 30 napon belül. Ha írásos tiltakozásra nem kerül sor, a bérlet a felmondás napján megszűnik.

Haszonbérlet: mi történik, ha meghal a bérbeadó vagy a bérlő?

A haszonbérleti szerződés főszabály szerint nem szűnik meg a haszonbérlő halálával. Az örökösök automatikusan belépnek a bérlői pozícióba a szerződés módosítása nélkül is (a támogatások egyszerűbb lehívása miatt viszont érdemes a szerződést módosítani). Ha az örökösök mégsem kívánják folytatni a gazdálkodást, akkor a haszonbérletet harminc napon belül a gazdasági év végére felmondhatják.

A bérbeadó halála esetén gyakorlatilag ugyanez a helyzet, ugyanis ilyen esetben sem szűnik meg a bérleti szerződés, sőt – a bérlő elhalálozásával ellentétben - még az örökösök sem tudnak kilépni a szerződésből. 

Gazdaságátadás: teljes adó-és illetékmentesség jár

A gazdaságátadás kapcsán egy teljesen új szerződéstípusról van szó, amelyre a modern jogtörténetben eddig nem volt példa Magyarországon, sőt amely európai összehasonlításban is egyedülálló. Bevezetését az indokolta, hogy a gazdálkodók átlagéletkora a 60 évhez közelít, és ha a szándék is megvan a generációváltásra, akkor azt állami eszközökkel is segíteni kívánjuk.

A jogi egyszerűsítések mellett teljes adó- és illetékmentesség illeti meg a feleket, amely már önmagában is komoly ösztönzést jelenthet egy családi gazdaság számára a generációs megújuláshoz. 
[Áfa tv. 17. § (3) bek. k) pont]
[Szja tv. 7. § (1) bek. t) pont – hatályos 2025. jan. 1-től]
[Illetéktörvény 26. § (1) bek. s) pont]


TALAJFELÚJÍTÁS

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza