PRRS-mentesítési program

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P.Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium, 2014/03/10
Címkék: sertés, sertéhizlalás, állategészségügy, PRRS-fertőzés

Elindult tehát a PRRS-mentesítés hazánkban. A Magyar Közlöny 3. számában jelent meg az ezzel kapcsolatos rendelet, amely január 31-étől hatályos – nyilatkozta oroszországi látogatásán az MTI-nek az államtitkár. A főállatorvos akkor elmondta, hogy február 18-án e témában részletes tájékoztatót tartanak a sertéstenyésztők számára.

A mentesítés elsők között az északkeleti, illetve keleti országrészben, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket, míg a nyugati országrészben Vas, Zala és Somogy megyét érinti. Ha az idén befejezik a mentesítést ezeken a területeken, akkor jövő január elsején folytatják a többi megyében. Kardeván Endre azt mondta: ott kezdik a munkát, ahol a legkisebb a fertőzöttség, hogy tapasztalatokat nyerjenek.

A szaktárca szeretné az emberre nem veszélyes sertésbetegségtől mentesíteni az országot. Ennek módjáról Kardeván Endre elmondta: állománycserére is sor kerül, amely állami kártalanítással történik. Emellett védőoltást is alkalmaznak, valamint vérvizsgálatokat is végeznek.

Téves információk jelentek meg

Az államtitkár a sajtóban megjelent téves információkra reagálva kifejtette: messze nincs 30 százalékos PRRS-fertőzöttség a magyarországi sertésállományban. A fertőzöttség a háztáji gazdaságokban 3–5 százalékos. Megyénként változik a helyzet, a nagyüzemi sertéstelepeken pedig az elvégzett felmérés szerint 10 százalékos a PRRS-betegséggel fertőzött sertések aránya. A vidékfejlesztési államtitkár határozottan kijelentette: senki sem akarja kiirtani Magyarország sertésállományát!

Az országban közel 3 ezer, nagy létszámú sertéstartó telep van. A hét megye 736 telepéből 27-ben fogják elkezdeni idén a mentesítést. Emellett a kisebb állományú gazdaságokban is elkezdődik a munka, amelyek száma minimális.

A hét megye mentesítéséhez teljes egészében rendelkezésére áll a pénz. A mentesítés a kártalanítási alapból rendezhető, mivel ez a betegség bejelentési kötelezettség alá esik. A tenyészállomány kivágásakor a vágóérték és a tenyészérték különbözetét 100 százalékosan kártalanítja a magyar állam. Ezen kívül a gazdák pályázat útján, nemzeti támogatásból megkapják az összes vizsgálat és védőoltás költségeit is.

Az ágazat versenyképességéért

– Természetesen a visszafertőzés előfordulhat, de pontosan ezt akarjuk megelőzni, ezért régiókat és lezárt területeket mentesítünk, ahová már csak betegségtől mentes állatot lehet majd beszállítani – mondta az államtitkár. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmaradt hasznot nem tudják megtéríteni. Ezt a világon senki nem teszi meg, ennyit vállalnia kell minden gazdának, mivel a későbbiekben az értékesebb állományt sokkal jobb áron tudja majd értékesíteni a gazda. A PRRSmentes sertésállományok iránt nagy a kereslet. Oroszországba nem is lehet a betegséggel fertőzött sertéseket bevinni sem tenyésztésre, sem vágásra.

A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy bár hosszú évek óta létezik ez a betegség Magyarországon és Európában is, ilyen jellegű mentesítésbe még senki sem fogott bele kontinensünkön. Azért van szükség a PRRS-betegség megszüntetésére Magyarországon, hogy tenyészállat-állományunk helyzeti előnybe kerüljön a világpiacon – mondta Kardeván Endre.

Miről ismerszik meg a PRRS?

A PRRS-vírus klinikai képe nagyon változatos és teljesen eltérő lehet különböző állományokban. Legfőképpen a tüdő makrofágokat pusztítja, amelynek akár 40 százaléka is elpusztulhat, ezzel megbénítva a test védekező mechanizmusát. Így szabad az út egyéb vírusok és baktériumok nagyarányú elszaporodásához, további betegségek kialakulásához.

A fertőzöttség első tünetei a kocákban az étvágytalanság, ami nem azt jelenti, hogy teljes mértékben visszautasítanák a takarmányt. Környezetük iránt közömbössé válnak, nehezített légzés jelentkezhet. Előfordulhat egykét napig tartó enyhe láz is. Az állatok között lehetnek olyan egyedek is, amelyeken hyperemiás és cianotikus bőrelváltozások jelennek meg, főleg a füleken, de lehet a farkon és a túrókarimán is.

A vemhesség késői szakaszában 1–6 százalékos vetélés lehet. Idáig tünetmentesek is tűnhetnek a kocák. Megemelkedik a halvaszületések száma. Felmérések szerint ez akár 30 százalékos is lehet. Nagyon gyengén született malacok lehetnek az alomban és a malacelhullás 80 százalék fölött is előfordulhat. Néhány egyed esetében koraellés is megfigyelhető. A vetélések és a koraellések akár a 30–35 százalékot is elérhetik.

A visszaivarzások száma is megemelkedik a búgatás után 21–35 nappal, valamint a csendesen ivarzó kocák aránya is megnő. A kanok esetében is étvágytalanság is fordul elő, ehhez kedvetlenség, letargia és testhőmérséklet-emelkedés párosul. Csökkent libidóval, az ondó minőségromlásával kell számolni.

A választott malacokon és a hízókon egyre nagyobb számban dominálnak a légzőszervi tünetek. Gyakrabban lehet észrevenni nehezített légzést és szembetűnő az állatok orrfolyása, valamint sűrűbb köhögés, egyes állatokon bőrpírt és cianózist vehetünk észre.

Tömören összefoglalva ilyen tüneteket láthatunk a telepeken, ahol felütötte a fejét a vírus.

Az egyszerre betelepítés és egyszerre ürítés elvét szigorúan betartva és a rendelkezésre álló vakcinák alkalmazásával megelőzhető, a vírus kártétele eredményesen csökkenthető.

Ajánlott kiadványokDr. Böő István:
Gazdasági állataink betegségmegelőzéseDr. Böő István:
A szarvasmarhatartás gyakorlata II.Dr. Szűcs Endre (szerk.):
Vágóállat- és húsminőségNábrádi András, Szűcs István, Balogh Péter:
A sertéshústermelés gazdasági kérdései

Ez is érdekelhetiDecember közepétől beadható a sertés állatjóléti kérelemÚj támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban Jelentős károkat okozhat az afrikai sertéspestis, ha bekerül az országba