Csökkenő áfa, növekvő sertésszám

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: B.T., 2015/01/28

Már látszanak a kormány 2012-ben meghirdetett sertésstratégiájának első eredményei: több mint 200 ezerrel emelkedett az állatlétszám egy év alatt, és a becslések szerint néhány százalékkal csökkent a feketegazdaság aránya is az ágazatban. Az elmúlt év decemberében 228 ezerrel több sertés volt Magyarországon, mint egy évvel korábban. Így a sertések száma az országban mintegy 3,15 millióra rúgott. Emellett az állatállomány egészére is a gyarapodás volt jellemző, emelkedett például a szarvasmarhák, juhok és baromfik száma is.

A sertések – és általában az állatok – számának növekedése azt jelzi, hogy kedvező tendencia indult el az agráriumban a növénytermesztés és az állattenyésztés arányának javítására. A sertések számának növekedését főként a süldők, a hízók és a malacok adták. A gazdasági szervezeteknél 7 százalékos, míg az egyéni gazdaságokban 9 százalékos volt a sertésszám-emelkedés.

Időközben az EU Bizottsága jóváhagyta az állatjóléti támogatások meghosszabbítását Magyarország számára 2018. december 31-ig. Így a sertéságazatban az idén 8,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a korábbi évi 6 milliárd forinttal szemben. Az új támogatási formaként bevezetett koca állatjóléti támogatás engedélyezési – notifikációs – eljárása is folyik. Az FM ezt bejelentette az EU Bizottság részére, az új támogatási jogcím kerete 8,6 milliárd forint lesz. (Lapzártánk előtt utolsó információnk szerint a pozitív döntés már megszületett, bejelentése január végén várható – a szerk.)

Emellett az ágazatban gazdálkodók az idén az állati hulla elszállítására és az ártalmatlanításra 3 milliárd, míg az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére 7,5 milliárd forint támogatást vehetnek igénybe. Az előbbi támogatás 2015-re 600 millió forinttal, az utóbbi pedig 1 milliárd forinttal emelkedik. Így összességében e két támogatásra 2015-ben 1,6 milliárd forinttal jut több forrás.

Egyensúlytalanság

A pozitív változásra nagy szükség is volt már. Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára felidézte: „Magyarországon az elmúlt évtizedben egyensúlytalanság alakult ki a mezőgazdaságban az állattenyésztés és a növénytermesztés között. Az állattenyésztés aránya a korábbi 50-ről 30 százalékra csökkent. A visszaesés a sertéságazatban is érzékelhető volt, az állomány 10 év alatt 5 millióról 3 millió alá csökkent. Emiatt a magyar sertéságazat korábbi nettó exportőri helyzete megfordult, és jelentős import áramlott az országba élőállat és hús formájában is. A behozatal évente átlagosan 2,0–2,5 millió élőállattal volt egyenértékű, ezért lépéseket kellett tenni a magyarországi sertésállomány növelésére.” Ezt ismerte fel a kormány 2012-ben, amikor meghirdette a sertésstratégiát, ami a belföldi sertésállomány csökkenésének megállításán túl a sertéslétszám megkétszerezését – 6 millióra emelését – célozza belátható időn belül.

A sertésstratégia megvalósításának első látványos lépése volt, hogy 2014. január 1-jén az élő és félsertés általános forgalmi adóját (áfa) – a termékpálya elején – 27-ről 5 százalékra csökkentették. Menczel Lászlóné kiemelte: a magas áfatartalom nemcsak jelentős versenyhátrányt okozott az ágazatban tevékenykedőknek, hanem melegágya volt a feketegazdaságnak is.

A feketegazdaság és a feketekereskedelem mértéke a szakemberek becslése szerint a sertéságazatban a legmagasabb az országban, amely mértékadó vélemények szerint elérhette akár a 45–50 százalékot is. Az ágazat növekedési lehetőségét a kormányzati intézkedések, illetve továbbra is a nemzeti támogatások segítik – jelezte a VHT titkára.

Minőségvédelem

„Magyarországon az ágazati szereplők versenyképességét nemcsak meg kell tartani, hanem érzékelhetően növelni is kell” – jelentette ki Menczel Lászlóné. Ennek egyik legfontosabb eszköze lenne szerinte az 5 százalékos áfa kiterjesztése az egész termékpályára a fogyasztókig. Ezzel nemcsak az import növelésének lehetne gátat szabni, hanem megkezdődhetne az ágazati tevékenység további fehérítése, a legális piaci szereplők segítése. A sertésstratégia nemcsak az állomány mennyiségi növelését foglalja magába, hanem azt összeköti a minőségi elvárások kiterjesztésével, fokozásával is. Ennek szellemében a szaktárca 2013 őszén döntött a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy és terméktanúsítási rendszer létrehozásáról. Ennek kidolgozásával, bevezetésével és működtetésével a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a VHT-t bízta meg.

„A védjegy bevezetése azt szolgálja, hogy a tisztességes piaci verseny fenntartása mellett a kiváló minőségű sertéshús, illetve az abból készült termékek előállítóinak pozitív megkülönböztetésével hívja fel a bel- és külföldi fogyasztók figyelmét a magyar specialitásokra, növelve a magyar sertéshús fogyasztását. Jelenleg már közel 40 állattartó telep, 15 vágó- és feldolgozó üzem, valamint 20 kereskedelmi egység szerezte meg a KMS védjegy használati jogát” – mondta a VHT titkára.

Szabad szabályozás

A sertéspiacon azonban egyetlen uniós tagállamnak sincs joga közvetlen beavatkozásokat végezni, mivel az Európai Unió Közös Agrárpolitikája a sertéshúst az úgynevezett „könnyű piacszabályozású” termékpályák közé sorolja. E kifejezés arra utal, hogy az ágazatban nincsenek olyan erőteljes piaci beavatkozások (összetett árrendszer, rendszeres intervenciós felvásárlások, termelési támogatások, termelési kvóták, prémiumfizetések), mint amelyek például a tej, a marhahús vagy a gabonafélék szabályozását jellemzik. Így:

• a sertéshúst az EU-ban „szemestakarmány alapú termékként” tartják számon, utalva ezzel a gabonafélékkel való szoros kapcsolatra;
• az Európai Unió sertéshúsból önellátó, ennek következtében a külső országokkal folytatott kereskedelemnek csupán kis szerepe lehet a Közösségen belüli egyensúlyhiány korrigálásában;
• a rendtartás tudomásul veszi a sertéshústermelés ciklikusságát és a belső piacon való elfogadható mértékű stabilitás megteremtése érdekében cikluskiegyenlítő intézkedésekre törekszik.

Működik viszont közvetett árszabályozás, ez pedig az intervenciós rendszer. A sertéshúspiac működtetésében az árszabályozásnak kettős feladata van. Egyfelől a stabil, áruhiánytól, illetve túltermeléstől mentes, egyensúlyi helyzetet hivatott fenntartani, másfelől a termelők részére kiszámíthatóvá teszi a piaci eseményeket, ezáltal hozzájárul egy méltányos jövedelemszint biztosításához. A szabályozási mechanizmussal kapcsolatban két, úgynevezett intézményi árról beszélhetünk: az alapárról (basic price), valamint az intervenciós árról (buying-in price).

Az alapárat a Miniszterek Tanácsa gazdasági évre vonatkoztatva állapítja meg. Az alapárat a domináns „E osztályra” vonatkozóan határozzák meg. Intervenciós intézkedést akkor kezdeményeznek a sertéshús esetében, ha a piaci ár minden tagország reprezentatív piacain az alapár 103%-a alá csökken és várhatóan ott is marad.

A másik ár az az ár (maximális felvásárlási ár), amelyet a sertéshús központi intervenciós felvásárlása esetén a tagállamok illetékes szervei (az intervenciós hivatalok) fizetnek a termelőknek. Nagyságát a Bizottság határozza meg, elsősorban a piaci zavar súlyosságától függően. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozás szerint nem lehet alacsonyabb, mint az alapár 78%-a, illetve nem haladhatja meg annak 92%-át.

Mindez tehát a magyar termelőkön közvetlenül nem segít – hatékony stratégiának valóban a terméktanács által szorgalmazott további áfa-csökkentés tűnik.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai