Válaszok a 2025. év növénytermesztési kihívásaira

Kategória: Növénytermesztés, Növényvédelem | Forrás: Talajvédelmi Szövetség, 2025/02/08

A kerekasztal szakmai résztvevői az alábbi elismert szakemberek voltak:

Dr. Dobos Endre a Magyar Talajtani Társaság elnöke, Dr. Makádi Marianna tudományos főmunkatárs a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Kutatóintézetétől, Petőházi Tamás a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Dr. Varga Sándor talajerőgazdálkodási szakmérnök, Dr. Kovács Gergő Péter egyetemi docens a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemtől, Görög Róbert a Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója, valamint Szeredi Attila a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnökségi tagja.  A kerekasztal beszélgetést Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetségének ügyvezetője vezette. 

Első körben a különböző szakterületek problémáit fejtették ki a kerekasztal résztvevői

A termőtalajok állapotáról Dr. Dobos Endre beszélt. A szakember kifejtette, hogy a talajok leromlása egy hosszú folyamat, melynek a mellékhatásai mára értek be és sajnos nagyon fel is erősödtek.  A hazai talajok állapota nagyon rossz. Ha valamit nem használunk, akkor az leépül. Ha a talajfunkciókat nem használjuk, akkor egy élettelen fizikai közeget hagyunk magunk mögött, s azok nem fogják segíteni a működést, a költségek csökkentését, egyéb más ökológiai funkciók fenntartását. Lassan, de biztosan belecsúszunk a szakadékba, és mire ott leszünk a szélén, már olyan gyors lesz a folyamat, hogy akkor már nem az előttünk álló éveket fogjuk számolni, hanem a másodperceket.

Következőkben Dr. Kovács Gergő Péter a klímaváltozás talajra, mezőgazdaságra gyakorolt káros hatásairól beszélt. Elmúlt 10 évben felgyorsult a klímaváltozás és az átlaghőmérséklet emelkedése. Magyarországon az átlaghőmérséklet 2 C°-kal emelkedett. A megszokott gazdálkodási formánk kezd felborulni, s a jelentkező problémákra gyorsan kellene reagálnunk. Várhatóan még tovább emelkedik az átlaghőmérséklet, s emellett a csapadék eloszlása is változni fog. Az aszályos periódusos napok száma egyre nagyobb lesz, valamint gyakoribbá válik a hőstressz. Egyre inkább mediterrán jellegű klimatikus tényezőkre kell felkészülni. A klímaváltozással a talajaink leromlása még gyorsabbá válhat.

Továbbiakban Dr. Makádi Marianna a mikrobiológiai életre ható stresszhatásokról beszélt. A talaj maga egy rendszer, melynek két része van, az élő- és élettelen rész. Az élő résznek csak kicsi, ám annál fontosabb része a mikrobiológiai rész. Az élettelen résszel párhuzamosan az élő is degradálódik. Ezt okozhatja többek között a nem megfelelő talajművelés, illetve a klimatikus tényezők változása.  A mikroorganizmusok részt vesznek a növények táplálásában, a talajszerkezet kialakításában, a szennyező anyagok lebontásában. Ha ezek a funkciók sérülnek, mivel a mikrobák száma csökken és fajgazdagsága is elszegényedik, akkor ez visszahat a növénytermesztésre és a talajdegradációra is. Növényvédő szerek nem megfelelő használata is segíti a talajok leromlását. Az agrárművelés alatt álló területeken jellemző, hogy a gomba-baktérium arány megváltozik, gombák mennyisége lecsökken, ami a talajszerkezetre is kihat. Mikrobiológia állapotromlás nagyon erőteljes folyamat, amit a gazdálkodási módszereink megváltoztatásával lehetne megállítani, visszafordítani.

Következőkben Dr. Varga Sándor a stresszhatások okozta talajegészség változásokról beszélt. A talajegészség a talaj azon tulajdonsága, hogy a funkcióit megtartva képes élő ökoszisztémaként működni.a  Ha aktív talajélettel állunk szembe, akkor ott a talaj fizikai, kémiai paraméterei nem lehetnek rossz állapotban. A talaj termékenységét, a talajéletet, a talaj biológiai paramétereit sokféle talajlakó élőlény alakítja ki. A talajegészség szempontjából a mikroorganizmusok nagyon fontos szerepet töltenek be. Ha a rendszerből valamelyik élőlény kiesik, az a teljes ökoszisztémára nagy hatással van.

Petőházi Tamás a 2025-ben a mezőgazdaságban várható globális nehézségekről beszélt. Az előző évek problémái kihatnak erre az évre, amikor is kisebb kínálat várható a terménypiacon. Át kell gondolni a kukorica termeszthetőségének határait és azt is, hogy milyen lehetőségek vannak az őszi kalászosok tekintetében. Talajok védelme érdekében meg kell határozni a következő lépéseket. A környezettudatos termelőnek tekinthetjük azt, aki részt vesz akár az AÖP-ben, akár az AKG-ban. 2025-ben a tavaszi csapadék meghatározó lesz az idei termést illetően.

Görög Róbert a 2025. évben várható, növényvédelmet értintő nehézségekről beszélt. Az elmúlt 5 évben 76 hatóanyag engedélyét nem hosszabbították meg, vagy vonták vissza és egy új kémiai hatóanyagot sem sikerült engedélyeztetni az EU-ban. Egy új hatóanyag kifejlesztése 10-12 évig tart és 250-300 ezer EUR-ba kerül. A biopeszticidekre, 4 mrd EUR tervezett költeni 2030-ig az EU-ban a növényvédő üzletág, ami várhatóan a duplája lesz.  21 biopeszticid engedélyét nem hosszabbították meg, vagy vonták vissza az elmúlt 5 évben és 13-at sikerült engedélyezni. A mezőgazdaság ugyanolyan üzlet, mint bármi más, csak a sokkal nagyobb felelősséggel jár, hiszen a gazdálkodónak az élelmezés- és élelmiszerbiztonságot kell megteremtenie. Ha gazdaságilag nem fenntartható egy ágazat, akkor környezeti fenntarthatóságról sincs értelme beszélni.

Szeredi Attila a Talajmegújító Gazdák Egyesületétől jelezte, hogy a csapadékhiány és a felmerülő költségek minimalizálása okozza a legfőbb problémát. Első lépésként a gazdálkodók gondolkodásmódján kell változtatni, hogy új irányba tudjanak elindulni. Elmúlt 60 év negatív eredményét kell átfordítani, ami hosszútávú gondolkodást igényel, s emiatt több generációhoz kötött. Másik nagy probléma, hogy a változásokat nagyobb vállalkozásokban nehezebb kivitelezni, mint kisebb cégek esetén. Sajnos hiányzik az a párbeszéd az egyes ágazatok vezetői, szakemberei között, amikkel a problémákra átfogóan sikerülhetne megoldást találni.

A fenti problémákra a szakemberek az alábbi megoldási utakat javasolták.

Dr. Dobos Endre a talajromlás megállítására a szemléletváltást látja elsődleges lépésként. Komplexen kell elindulni a talajokra ható tényezők megváltoztatásában, szerves anyagot kell a talajban termeltetni amennyit csak lehet, a bolygatást minimalizálni kell, függőleges járatrendszert, gyökereket óvni kell a csapadék eltárolási képesség növelése érdekében.

Petőházi Tamás fontosnak tartja, hogy a gazdálkodó a saját helyzetével legyen tisztában. Ismerje meg, hogy milyen talajon gazdálkodik és milyen növényt tud termelni gazdaságosan, megfelelő haszonnal.

Görög Róbert az integrált gazdálkodást és növényvédelmet tartja megoldásnak. Ha a növényt jó kultúrállapotban tarjuk, kevesebb növényvédő szerre, kevesebb műtrágyára lesz szükség, s így a talajéletet sem romboljuk.

Dr. Kovács Gergő Péter szerint merni kell kísérletezni, új technológiai elemeket kipróbálni. Igen is szükséges a rendszerszintű gondolkodás, s változtatni kell a szemléletmódon. 2023-ra 25-30%-kal nőtt azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik a talajkímélő művelésre tértek át a 2016-os felmérést követően.

Varga Sándor a legnagyobb degradációs problémaként a szervesanyag hiányra hívja fel a figyelmet. Ez az, ami a leginkább hat a mikrobiomra és a talajbaktériumokra. Még sok a szkeptikus a biológia megoldásokkal szemben, de az integrált technológia részévé fognak válni a biológiai megoldások.

Szeredi Attila szerint egyre kevesebb időnk van, de látni a nagy felvásárlók részéről a motivációt. Ha ők látják ebben a perspektívát, s ennek a piaci lehetőségeit, akkor ez a szemléletváltást is megkönnyíti a gazdálkodók számára.

Dr. Makádi Marianna kulcsszóként a szervesanyagot fogalmazta meg, mint a talajélet szempontjából legfontosabb tényezőt, mivel a holt (humusz, állati és növényi maradványok) és az élő (gyökerek) szervesanyag különböző, de nagyon fontos szerepet játszik a mikrobák élettevékenységében, a növény-mikroba kapcsolatok kialakításában és fenntartásában.

 Zárszóként Dr. Pénzes Éva a Magyar Talajvédelmi Szövetség NÉBIH-hel közös, 9 éve tartó tartamkísérletéről ejtett még szót. A vizsgálatban a talajoltó baktériumkészítményekkel, valamint a mikrobiológiai szárbontó készítményekkel kezelt területek minden esetben magasabb terméseredményt hoztak a kontroll parcellákhoz képest. Ez bizonyítja, hogy a mikrobiológiai termékek alkalmazásának helye van a jövő mezőgazdaságában. A talajélet serkentése, a talajállapot, a talajegészség, a növény egészséges növekedés szempontjából fontos a mikrobiológiai készítmények használata.

Ajánlott kiadványokDr. Imre József :
TermőföldünkLukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságbanDr. Pepó Péter (szerk.):
Talaj és növény, tápanyagellátás - Integrált növénytermesztés 2.Antos Gábor:
Mezőgazdasági gépek gumiabroncsaiTóth Árpád:
Az öntözés praktikumaDr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztésDr. Szabó István:
Talajművelés és trágyázás

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai