Világszínvonalú a magyar vadgazdálkodás

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | 2025/02/08
Címkék: vadászat

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke a kiállítást megnyitó beszédében kiemelte, Magyarországon ésszerű és életszerű fegyvertörvény, vadászati törvény van. Nemzetközi vélemények szerint is a magyar vadászati törvény a legjobb. A magyar agrártársadalom és vadásztársadalom között együttműködés van, hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Semjén Zsolt hozzátette, hogy az agráriumot és a vadászatot nem lehet szembe állítani egymással, mivel Magyarországon a vadászati jog a földtulajdonon alapul. Ez kapcsolatot teremt a földtulajdonos és a vadászok között, így kizárták, hogy szükségtelen konfliktus legyen az agrárium és a vadászat között. A megnyitón a miniszterelnök-helyettes szólt arról is, hogy a vad erdőn, mezőn otthon van, megilleti, hogy ott életlehetősége legyen, ennek kárát a földtulajdonosnak viselnie kell. Ugyanakkor a magyar vadászat gazdaközpontú, mert a vadászatra jogosult köteles vadkáralapot létrehozni, abba befizetni, és ebből a gazda megkapja a vadkárt.

Nagy István agrárminiszter köszöntő beszédét azzal kezdte, hogy teremtett világunk ránk van bízva: ránk, emberekre. Otthon lehetünk benne, de felelősek is vagyunk érte. Felelősségünk egyebek mellett abban nyilvánul meg, hogy meg kell őriznünk Földünk biodiverzitását. Ennek eszköze nemcsak a jelenleg veszélyeztetett fajok védelme, hanem a vadgazdálkodás is. A vadfajok megújuló természeti erőforrások, hasznosításuk és a velük való gazdálkodás alapvető fontosságú az ökoszisztéma fenntartása érdekében. A vadászat pedig a vadgazdálkodás fontos eszköze. A vadászok szerepének megvilágítására Márai Sándort hívom segítségül, aki szerint „a jó vadász mindig a törzs elsője volt, tehát kissé pap is. Mindez persze elhalványodott az időben, de a szertartások bizonyos sápadt vonatkozásban megmaradtak.”

Hazánk vadállománya kiemelkedő értékű természeti kincs, amit meg kell őriznünk a jövő generációi számára. Ennek érdekében egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállományt kell fenntartanunk az egész országban. Fontos ez azért is, mert a vad hozzátartozik a teljesebb emberi élethez és életminőséghez, mondta a miniszter.

„Engedjék meg, hogy néhány számadattal illusztráljam, hogy hol tartunk az előzőekben felsorolt feladataink elvégzésében! A 2023/24-es vadgazdálkodási évben 1449 vadászterületen 343 ezer nagyvadat hasznosítottunk, mezei nyúlból és fácánból pedig összesen 562 ezer példányt. Csaknem 73 ezer trófea került bírálatra, 58 százalékuk őzagancs, 29 százalékuk gímszarvasagancs, 8 százalékuk dámlapát volt. A hazai vadgazdálkodás pénzügyi mérlege ugyanebben az időszakban a nehézségek ellenére is pozitív volt. Az ágazat 3,7 milliárd forintos eredménnyel zárt. Elmondható, hogy a magyar vadgazdálkodás fenntartható módon gazdálkodik a vadászható állatfajok állományaival, a tevékenység megfelel a nemzetközi egyezményekben és az uniós jogszabályokban foglaltaknak”, összegezte az eredményeket Nagy István.

„A vadgazdálkodási ágazatban tavaly is folytatódott a jogszabályalkotás. Észszerűsítettük a vadászlőfegyverek és a lőszerek használatának és tárolásának szabályait. Megalkottuk az adott vadászterületen nemkívánatos nagyvadfajjal kapcsolatos rendelkezéseket, amelyek szerint ezek a fajok vadászati idényben mennyiségi korlátok nélkül elejthetők. A hivatásos vadászok anyagi megbecsültségének javítása érdekében ismételten emeltük a vadgazdálkodásban tevékenykedő szakszemélyzetet megillető lődíj mértékét”, fogalmazott a miniszter.

Az elmúlt években örvendetes módon a vadgazdálkodás is a korszerű, elektronikus megoldások felé fordult. Ennek megfelelően jogszabály-módosítással lehetővé válik az elektronikus beírókönyv alkalmazása is, amihez az érintettek számára naprakész adatokat szolgáltató országos online rendszer kapcsolódik majd. A 2025. október 1-jével bevezetendő elektronikus beírókönyv alkalmazását az állam finanszírozza, így a vadászatra jogosultak számára ingyenes lesz, használata pedig önkéntes.

A tárca vezetője kitért arra is, hogy a fenntarthatóság fontos szempont a halgazdálkodásban is, hiszen ezen múlik a horgászat jövője. Márpedig a horgászat ma már a legnépszerűbb szabadidős tevékenységek közé tartozik Magyarországon. A regisztrált horgászok száma évről évre nő, 2023-ban meghaladta az 1 milliót. Ez azt bizonyítja, hogy a fenntartható halgazdálkodás tekintetében sikeres modell a természetes vizeink horgászati célú hasznosítása. A fenntarthatósághoz elengedhetetlen az őshonos halállomány megóvása, a telepítések és visszatelepítések támogatása. A felelős halgazdálkodás hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország mind a nemzeti, mind a nemzetközi horgászturizmusban élen jár. Mindazonáltal szem előtt kell tartanunk, hogy a horgászat nemcsak szabadidős tevékenység, hanem a természet iránti tisztelet és a közösségépítés egyik legfontosabb eszköze. A kormányzat ezek miatt is elkötelezett az ágazat fejlesztése és népszerűsítése iránt.

Az erdészeti ágazatról szólva Nagy István elmondta, hogy a vadászat az élelemszerzésen és a rekreáción túl egyre inkább a természeti és kiemelten az erdei ökoszisztéma fenntartásának, egészségének, működőképességének, és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának biztosítéka, de a természeti erőforrásaink védelemre szorulnak. Nagyon fontos a velük való bölcs gazdálkodás, hogy hazánk gazdag, értékes és változatos természeti környezete hosszú távon megmaradjon. Erdeinkre természeti értékként, faanyagforrásként és szabadidős célpontként egyaránt szükség van. Éppen ezért elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a hazai erdők állapota és alkalmazkodási képessége tovább javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek, mondta.

„Jól mutatja az eredményeinket, hogy 2014-től 2022 végéig több mint 43 700 hektárra igényeltek sikeresen támogatást erdőtelepítésre a Vidékfejlesztési Programban. Mindebből már csaknem 32 ezer hektárnyi erdő jött létre. Emellett az állami erdészeti társaságok területén zajló mintafásítási és Újszülöttek erdeje programban 2020 óta összesen mintegy 1700 hektár új erdőt telepítettek. Ezek a lehetőségek a jövőben bővülni fognak. Az uniós Közös Agrárpolitika magyar Stratégiai Terve szerint ugyanis az előző ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig. A pályázatok kiírása 2024 februárja óta folyamatos. Lehet támogatást igényelni Natura 2000 területek kezelésére, erdőkárok megelőzésére és helyreállítására, fiatal erdők állománynevelésére. Továbbra is hangsúlyt kap az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztések támogatási köre. Az erdőgazdálkodóknak lehetőségük lesz pályázni az erdőszerkezet átalakításra, örökerdők kialakítására és fenntartására, valamint az erdei infrastruktúra fejlesztésére irányuló támogatásokra is. Szeretném bejelenteni, hogy hamarosan megjelenik az erdészeti génmegőrzést támogató pályázati felhívás is”, tájékoztatott Nagy István.

A magyar dám minősége nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló, a világranglistát évtizedek óta magyar dámtrófeák vezetik. Büszkén számolhatok be arról, hogy 2024. október 18-án Veszprémvarsány határában egy cseh bérvadász terítékre hozta azt a dámszarvasbikát, amelynek trófeája az Országos Trófeabíráló Testületnél 240,41 CIC pontot ért el. Azóta a nemzetközi bírálat is megtörtént: a trófeát 242,70 pontra értékelték, amelynél magasabb pontszámú dámtrófea a CIC adatbázisában nem szerepel. A bírálat eredményét a CIC ülésének is jóvá kell hagynia, ami vélhetően a nyár folyamán megtörténik. A trófea a FEHOVA kiemelkedő látványossága, amelyet mindenki megszemlélhet. Nemzeti értékké nyilvánítása már megtörtént, és méltó helye lesz a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a korábbi világrekord trófeák körében. A Bakony-Vad Vadásztársaság dámgazdálkodása kiemelkedő eredményeket produkált már az elmúlt években is. A rekord dámtrófea tehát nem előzmények nélküli. Gratulálunk a Bakony-Vadnak a világraszóló eredményhez!

 A magyar vadgazdálkodás jó hírét vitte a világba a Vadászati Főigazgatók 13. Informális Találkozója Vásárosnaményban és Gúthon. A tavaly szeptemberi szakmai rendezvényen – amely az Európai Unió magyar soros elnökségéhez kapcsolódott – 19 ország és három nemzetközi szakmai szervezet képviseltette magát. A rendezvény kiválóan sikerült! A főigazgatói találkozó tapasztalatai alapján elfogultság nélkül állíthatom, hogy a magyar vadgazdálkodás és az azt szabályozó jogrendszer még mindig Európa és a világ legszűkebb élvonalába tartozik, amire joggal lehetünk büszkék.

„Meggyőződésem, hogy az idei kiállítás is kiváló alkalom arra, hogy a szélesebb közvélemény, és kiemelten a jövő generációi minél jobban megismerjék és elfogadják a fenntartható gazdálkodás eszmekörét. Ezen belül továbbra is célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a természetgazdálkodás fontosságára, a hagyományos vadászati módok megőrzésére és vadászati kultúránk sokszínűségére. Kívánom Önöknek, hogy érezzék jól magukat a kiállításon és vásáron, valamint a délutáni szakmai konferencián. A 31. FEHOVA minden résztvevője számára baráti találkozásokat, tartalmas és hasznos időtöltést kívánok!” – mondta végezetül az agrárminiszter.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nimród Vadászújság főszerkesztője, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyarországi nemzeti delegációja vezetője elmondta, hogy a vadászati szakmai munka intenzív évet tudhat maga mögött, utalt arra, Magyarország soros EU-elnöksége alatt sikerült egy olyan nyilatkozatot elfogadtatni, amely az agrárvilág jövőjével kapcsolatban lefektette azokat az alapelveket, hogy egyensúly legyen a vadászok, földművelők, környezetvédők között, együttműködésen alapulva.

Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke beszámolt arról, hogy a szövetség tavaly sikeres évet zárt, és több mint 1 millió regisztrált horgászt tudott képviselni. Gazdálkodásuk stabil, 2025 január elsejétől pedig visszakapták a Tisza-tó halgazdálkodási jogát.

A megnyitón köszöntötte a magyar vadász társadalmat Philipp Harmer, a CIC elnöke, és elismerően szólt a magyar vadászok nemzetközi tevékenységéről.

Az eseményen bejelentették, hogy tavaly decemberben 39 helyszínen szerveztek jótékonysági vadászatot, ezáltal az Országos Jótékonysági Vadászat (OVJ) eddigi adománya 41 millió forinttal nőtt, és meghaladja a 263 millió forintot. Az összeget orvosi eszközök beszerzésére lehet fordítani, így országszerte 25 kórház gyermekosztálya részesült támogatásban.

A FeHoVa megnyitóján kitüntetéseket is átadtak. Magyar Nemzeti Vadászrend kitüntetést vett át Kiss B. Zoltán, a Felső-Tisza-Vidéki Vadgazdák Szövetségének korábbi elnöke.

A Vadászkamara Aranyérme elismerésben részesült Dargay Eszter, a Belügyminisztérium jogi és koordinációs helyettes államtitkára, Soós Istvánné, az Országos Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti főosztályvezetője. Magyar Vadászatért Érdemérem kitüntetést kapott Baráth Béla, a Nyírerdő Zrt. gúthi erdészetének hivatásos vadásza.

Ajánlott kiadványokMagyar Zoltán:
Vadászati turizmusDr. Juhász Lajos:
Vadászható madarak MagyarországonKristó László:
A vadászpuskaműves mester könyveDr. Náhlik András:
Vadászati ismeretek

Ez is érdekelhetiParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályaiFejlesztés előtt: Brojleristállók építése