Fatime
Tovább javítjuk a vizes élőhelyek állapotát hazánkban
Kategória: Fenntartható gazdálkodás | Forrás: AM Sajtó, 2025/02/09
A Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programnak (KEHOP) köszönhetően összesen 74 ezer hektáron javult a vizes élőhelyek állapota az elmúlt finanszírozási időszakban- jelentette ki Dr. Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapjához kapcsolódó rendezvényen, kedden Kecskeméten a Természet Házában.
Az eseményen az államtitkár arról beszélt, hogy Magyarország 1979 óta tagja a Ramsari Egyezménynek, és azóta 29 vizes területet jelölt a nemzetközi listára. Ezek az élőhelyek lefedik a Kárpát-medence szinte valamennyi jellegzetes élőhelytípusát, állóvizeket, folyókat, tavakat, szikes tavakat, víztározókat, mocsarakat, nedves réteket és még a barlangok vízi ökoszisztémáit is. Utóbbi kategória magyar javaslatra került be az egyezménybe, ami különleges hozzájárulás a világegyezményhez. A vizes élőhelyek a természet legfajgazdagabb, legértékesebb, de egyben legsérülékenyebb területei, ezért védelmük mindannyiunk közös felelőssége. Mindez jól mutatja, hogy hazánk mindig élen járt a vizes élőhelyek védelmében, hisz Magyarország 260 ezer hektárnyi Ramsari területtel büszkélkedhet – emelte ki Dr. Rácz András.
Kifejtette, hogy a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programnak keretében 109 projekt valósult meg 42 milliárd forintból, amelynek kétharmada élőhelyek helyreállítását szolgálta, ennek kétharmada pedig vizes élőhelyek rendbetételét érintette. Az új KEHOP Plusz programban hasonló nagyságrendű fejlesztések indulnak, az első támogatási szerződések pedig már megszülettek.
A természetvédelem sikeréhez emellett a helyi lakosok, önkormányzatok, gazdálkodók, kutatóműhelyek és civil szervezetek összefogása is elengedhetetlen - emelte ki az államtitkár.
A rendezvény külön aktualitása, hogy idén ünnepli 50. évfordulóját a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, amelynek eddigi munkáját az államtitkár elismeréssel méltatta, és megköszönte a kiskunsági vizes élőhelyek megőrzéséért folytatott ötven éves munkát. A Vizes Élőhelyek Világnapja emlékeztet minket arra, hogy a természet védelme nemcsak a jelenről, hanem a jövő generációiról is szól, Magyarország pedig továbbra is elkötelezetten dolgozik ennek érdekében -húzta alá Dr. Rácz András.
Ajánlott kiadványok
Bozsik András, Hartman Mátyás, Percze Attila:
Környezetvédelem - Mit tehet a mezőgazda?
Dr. Pupos Tibor:
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságban
Lajkó István:
A halászmester könyve
-:
Halászat 2024. 4. Tél
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
A mélyművelés szocialista hagyomány?Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.Zajlanak a fejlesztések, újra beruháznak a hazai gazdálkodók
Élhetőbb, jobb és biztonságosabb világot hoz magával a precíziós gazdálkodás, a tavaly ismét növekvő pályára állt gépeladások, illetve a magyar gazdálkodók fejlesztési hajlandósága is arra predesztinálja a magyar agráriumot, hogy idén az építkezés szakaszába lépjen – mondta Nagy István agárminiszter, a Kecskeméten rendezett PREGA konferencia és kiállítás megnyitóján. A rendezvényen több mint 110 előadót hallgathattak meg a résztvevők, miközben a harmincat is meghaladta azon hazai és nemzetközi digitális fejlesztő vállalkozások száma, amelyek bemutatták a legmodernebb adatvezérelt megoldásaikat.Tavaly több mint húsz mezőgazdaságot érintő törvényt módosítottak
Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága idén elsősorban a mezőgazdaság versenyképességének fenntartására, az aszálykockázatok kezelésére és az uniós agrártámogatásokkal kapcsolatos ügyekre fókuszált. Font Sándorral, a bizottság elnökével értékeltük a bizottság elmúlt évi tevékenységét.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza