2026. 09. 09., szerda
Ádám
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A csoki meghódította a világot, most a magyar termékek hódíthatják meg Dubajt - Megnyitott a Gulfood, 24 kiállító az Agrármarketing Centrum standján

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: AMC Sajtó, 2025/02/20

A világ vezető élelmiszeripari szakkiállításai közül az egyik a dubaji Gulfood, amely meghatározó szerepet tölt be az Öböl-térségbe irányuló kereskedelmi kapcsolatok alakításában. Az Agrármarketing Centrum minden évben részt vesz a rangos eseményen, ezúttal 24 kiállító részvételével várja a közösségi stand a szakmai látogatókat.

Mézek, olajos magvak, chutney-k és fermentált szószok, ital- és fagylaltporok, valamint víziszárnyas, kacsa- és libamáj termékek sorakoznak többek között a magyar kiállítók standjain a jubileumát ünneplő 30. Gulfood élelmiszer és ital szakvásáron. A kiállítás nemzetközi jelentőségét nemcsak az ide látogató külföldi vevők mutatják, hanem az Emirátusok hagyományosan erős re-export tevékenysége is. Az évente megrendezett élelmiszer szakkiállítások közül ez a legnagyobb a világon. A sok tekintetben bizonytalan világpiacon a térség folyamatosan növekvő élelmiszer kereslete és kínálata stabilizáló tényezőnek számít. Érdekesség, hogy 2024-ben a Gulfood történetének eddigi legnagyobb kiállítása zajlott 5 500 kiállítóval, és több mint 140 ezer érdeklődővel.

Az Agrármarketing Centrum impozáns méretű, 168 négyzetméteres standján a 24 kiállító számára nem csak bemutatkozási lehetőség nyílik, de üzleti tárgyalásokat is folytathatnak az érdeklődő kereskedelmi partnerekkel. Nagy elismerést jelent, hogy az Ökotáj Plusz Kft. fermentált datolyamustár termékét beválogatták a kiállítás leginnovatívabb termékeit felvonultató „Innovation Awards” versenybe is.

A Társaság élelmiszer exportfejlesztéssel foglalkozó üzletága, a Hungarian Food Business Program is képviselteti magát az eseményen. A Program digitális katalógusába folyamatosan regisztrálják a magyar termékek iránt érdeklődő disztribútorokat. Az online adatbázisban jelenleg 250 magyar élelmiszeripari gyártócég 2300 termékkel519 külföldi beszerző vállalat és további 153 egyéb felhasználó (jellemzően nagykövetség, főkonzulátus, szakmai szervezet) szerepel.

Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek közötti kereskedelmi forgalom értéke már meghaladja az évi egymilliárd dollárt. Az országba irányuló hazai export 2024-ben 18 százalékos emelkedést produkált, ami azt jelzi, hogy a magyar vállalatok sikeresen lépnek piacra a közel-keleti országban. 

Ajánlott kiadványokBujna Ferenc:
Liofilizálás, a fagyasztva szárítás technológiája
Dr. Bánáti Diána:
Élelmiszerek jelölése - Általános rész
Dr. Szabó P. Balázs:
Savanyítás - Kisüzemi és házi élelmiszer-előállítás I.
Bereczkiné Kardeván Kinga - Kovács Gáborné:
Kistermelői élelmiszer-előállítás
Véha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozás
Dr. Csapó János:
A méz, bor és pálinka hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás II.
Csanádi József:
Sajtkészítés
Dr. Csapó János:
Tej és tejtermékek, hús és hústermékek hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás I.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza