Nagy István: A sikeres uniós elnökség után is a gazdák érdekeinek védelmében dolgozunk

Kategória: Agrárgazdaság, Európai Unió | Szerző: B. K., 2025/03/01

Nagy István agrárminiszter

Mit hozott agrárszempontból Magyarország uniós elnöksége?

Arra mindenképpen büszkék lehetünk, hogy az Európai Unió soros elnökeként az agrárium területén olyan sikert értünk el, amilyet az elmúlt évtizedekben senki, ugyanis az összes tagállam agrárminisztere elfogadta a magyar elnökség agrárstratégiáját. Amikor nekivágtunk a feladatnak, világossá tettük a prioritásainkat. Ezek egyszerre érintették a támogatási rendszerhez kapcsolódó szabályozás egyszerűsítését, és a jövőbeli támogatási rendszer újragondolását. Mindezt úgy fogalmaztuk meg, hogy olyan környezetet kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy az uniós mezőgazdaság versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdaközpontú és tudásalapú legyen. Ne felejtsük, egy zöld ideológiáktól terhes időszakban vettük át a stafétát, amikor a közvéleményt azzal vezették félre, hogy az európai gazdák tehetnek a globális felmelegedésről, miközben valójában ők nem az okozói, hanem az elszenvedői a klíma változásának. Olyan programban gondolkodunk, amely a zöld intézkedések arányait úgy optimalizálja, hogy azok ne hátráltassák a termelést, hanem biztosítsák a környezeti fenntarthatóságot, ami mellett van mód a biztonságos és jó minőségű élelmiszer előállítására is.

Sikeres magyar elnökségi agrárstratégia

Hogyan érték el, hogy ilyen magas legyen a magyar program támogatottsága?

Elgondolásaink támogatottsága már a Mezőgazdasági és Halászati Tanács tavaly októberi ülésén kiviláglott, hiszen a gazdaközpontú 2027 utáni közös agrárpolitikáról szóló elnökségi következtetéseinket széleskörű egyetértés mellett fogadták el. Annak víziója egy gazdabarát agrárpolitika, ami az európai mezőgazdaság versenyképességét, válságállóságát és tudásalapúságát úgy erősíti, hogy a környezeti fenntarthatósági elvárásokat is teljesíthesse az ágazat. Ennek az erős, különálló Közös Agrárpolitikának persze, az anyagi alapjait is meg kell teremteni, ezért a dokumentum külön kiemeli, hogy az e célokhoz illeszkedő költségvetési háttérre 2027 után is szükség van. Kiváló lehetőség volt a magyar elnökség számára, hogy július 1-jétől töltöttük be a posztot, amikor az európai parlamenti választások már lezajlottak, de még nem alakult meg az új összetételű Európai Bizottság. Ez nagy szabadságot adott az agrárminisztereknek arra, hogy bizottsági befolyás nélkül gondolkozhassanak az európai agrárium, illetve a közös agrárpolitika jövőjéről. Pedig a már távozó Európai Bizottság megpróbált kísérletet tenni a befolyásolásra az úgynevezett stratégiai párbeszéd című dokumentummal, amit egy olyan professzor vezetésével készítettek, akinek semmi köze nincsen a mezőgazdasághoz. Az általuk készített tanulmány alternatívájaként dolgoztuk ki azokat a következtetéseket, amelyek 2027-től, a közös agrárpolitika soron következő ciklusának kezdetétől jelöli ki az irányt az uniós agrárium számára. Ezt, a magyar elnökség által javasolt szöveget támogatta példátlan egységben mind a 27 tagállam. Ezzel az agrárminiszterek világos üzenetet küldtek az azóta már felállt Európai Bizottságnak, kinyilvánítva, hogy az új támogatási rendszernek egyszerűbbnek és gazdabarátnak kell lennie.

Milyen egyéb, konkrét eredményről tud beszámolni?

A magyar elnökség eredményei közé tartozik az a fenntartható fejlődésért tett erőfeszítések körét gyarapító tanácsi következtetés csomag, amit az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló találkozójával összefüggésben készítettünk és fogadtattunk el a Környezetvédelmi Tanácsban. Az egyezmény történetében egyébként először fordult elő, hogy egy ilyen típusú az Európai Unió e témában önálló tanácsi következtetéseket fogalmaz meg. Ez a közös fellépés melletti egyértelmű elköteleződést jelenti, ami ugyancsak sikere az elnöki időszakunknak.

Szükség van a területalapú támogatásra

A következtetések egyhangú támogatásával el is múlt a veszély, ami miatt petíciót indított a MAGOSZ és az Agrárkamara?

Most sikerrel jártunk, és megvédtük a gazdák támogatásait, de Brüsszelben továbbra is azon dolgoznak, hogy elvegyék a gazdák területalapú támogatását, és abból Ukrajnát támogassák, amit az európai gazdálkodók és az európai fogyasztók érdekében nem hagyhatunk. Brüsszel Magyar Péter személyében szövetségest is talált a tervek véghezviteléhez, amivel szemben határozottan fel kell lépnünk. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a gazdák alapvető közjavakat állítanak elő, egyben biztosítják az európai családok számára az élelmezésbiztonságot. Ez a támogatás nem ajándék, hanem azért kapják a gazdák, hogy a szigorú uniós előírásokat betartva termeljenek. A kormány célja, hogy megakadályozza a közvetlen támogatások drasztikus csökkentését vagy megszűnését, mert a gazdák nem szenvedhetnek más politikai döntések következményeitől. Az európai fogyasztók megbízható és jó minőségű élelmiszerrel való ellátását pedig a 2027 utáni közös agrárpolitikának is garantálnia kell, és mi ezért dolgozunk az uniós elnökségi feladataink ellátását követően is.

Mit jelentene a magyar mezőgazdaságnak, ha Brüsszelben hozzányúlnának a területalapú támogatásokhoz?

Brüsszelnek ez a terve teljesen tönkre tenné a termelőket, a minőségi élelmiszereinket előállító gazdálkodóinkat, nem mellékesen kétes minőségű importárukkal árasztanák el a hazai piacot és lakosságot, és veszélyeztetnék az élelmezés- és az élelmiszerbiztonságot. A támogatások átcsoportosítása vagy csökkentése komolyan veszélyeztetheti a magyar mezőgazdaság válságállóságát, versenyképességét, és az ország élelmiszer-önellátását is. Brüsszel tervének megvalósulása különösen hátrányosan érintené a kis- és közepes gazdaságokat, amelyek számára létfontosságúak a források a fenntarthatóság és fejlődés szempontjából. A 2023-ban indult támogatási rendszer számos újítást hozott, és fontosnak tartjuk, hogy a szabályok alakulása kiszámítható legyen. Ezért 2027 után a jelenlegi rendszer ésszerű továbbfejlesztésére kell törekedni, nem pedig annak teljes átdolgozására. A mindennapi kenyerünket és a gazdák megélhetését nem veszélyeztethetjük! Éppen ezért jelenthet komoly kockázatot Ukrajna uniós csatlakozása is, aminek beláthatatlan és visszafordíthatatlan következményei lehetnek, drasztikusan változtatná meg az európai mezőgazdaságot és jelentősen csökkentené agrártámogatásokat is, amitől a magyar gazdák tönkre mennének. Ezt nem hagyhatjuk!

Jövőt építő a Vidékfejlesztési Program

Az új Közös Agrárpolitika hazai végrehajtásának már a második éve volt a 2024-es. Ennek mik a tapasztalatai?

Az egységes kérelem beadási folyamata során mintegy 160 ezer termelő közel 5 millió hektárra igényelt közvetlen támogatást. Az igénylések stabil alakulása igazolja, hogy sikerült megismertetni velük az új szabályokat és lehetőségeket. Már október közepén megkezdtük a közvetlen támogatások emelt összegű előlegfizetését, a részfizetésekkel együtt az év végéig pedig összesen mintegy 261 milliárd forint jutott el az érintettekhez. Érdemes elmondani, hogy 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretei között a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb, jövőt építő mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programja indult el és zajlik ma is. E ciklus nagy vívmánya, hogy a magyar kormány intézkedéseinek köszönhetően 2021-től megháromszorozódtak a vidékfejlesztési források. Soha még ekkora forráskihelyezés nem történt, soha ennyi nyertes pályázat nem volt korábban a vidékfejlesztési felhívásokhoz kapcsolódóan, mint 2021 és 2023 között. Mérettől függetlenül mindenki nyerhetett a felhívásokon, akinek megvolt a fejlesztési elképzelése, és pályázott. Ennek eredményeként 2022-ben 405 milliárd forintot, 2023-ban pedig közel 750 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár a vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódóan.

A megtriplázódott vidékfejlesztési források felhasználásában mi a „fő csapásirány”?

A KAP Stratégiai Terv részben felváltotta a 2014-től működő Vidékfejlesztési Programot, amelyet 2025-ben pénzügyileg is lezárunk. A KAP Stratégiai Terv keretéből a vidékfejlesztés, azaz a KAP II. pillére nagyságrendileg 2900 milliárd forint részt tesz ki. Több elérendő célt is megfogalmaztunk a vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatban, amelyek közül meghatározó a versenyképességet és a hatékonyságot növelő beruházások támogatása. Erre 1500 milliárd forintos keretet különítettünk el. Ezen kívül továbbra is fenntartjuk a környezettudatos gazdálkodás ösztönzésére összpontosító intézkedéseket, és az idei évtől folytatjuk a gazdálkodók között népszerű „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG)” és az „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (ÖKO)” támogatásokat. Fontos cél az öntözővíz hatékony felhasználásának támogatása, illetve az öntözött területek növelése. Elő kívánjuk segíteni az agrár-digitalizáció további terjedését, amire a gazdák körében is nagy az igény, mert látják, hogy az új technológiák segítségével erősödik a mezőgazdasági üzemek versenyképessége, a hozzáadott érték termelése, miközben lehetővé válik a környezetbarát termelési technológiák alkalmazását. Ugyancsak kiemelt célunk a generációváltás ösztönzése, és jelentős erőforrásokat állítottunk be a versenyképes és fenntartható erdőgazdálkodás támogatására is.

Beszédesek a számok

És ha 2010-hez viszonyítjuk az agrárteljesítményt, milyen képet kapunk?

Erre a kérdésre válaszul beszéljenek a számok: a magyar mezőgazdaság területi termelékenysége 2010 óta 84,7 százalékkal növekedett, ami az uniós tagállamok között a harmadik legjobb teljesítmény. Nem álltak le a fejlesztések, részben az elmúlt időszak beruházási pályázatainak is köszönhetően, 2023-ban 667,1 milliárd forint értékű fejlesztés történt a mezőgazdaságban, ez pedig 55,5 százalékkal több, mint 2010-ben. Az állattenyésztés is megőrizte fontos szerepét, sőt, erősödött is, hiszen 2023-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátásának 38 százalékát adta, ami az uniós csatlakozásunk óta a legmagasabb arány. Itt is igaz az alaptrend, hogy 2010-ig leépült az ágazat, összességében azóta erősödik. Az állattenyésztés kibocsátása ugyanis árhatástól megtisztítva 2004 és 2010 között 14 százalékkal csökkent, viszont az ágazat 2010 és 2023 között összességében 16 százalékkal növekedett. A kritikák között az egyik leghangsúlyosabb, hogy alapanyagot termelünk és exportálunk, ami nem igaz, hiszen az exporton belül a feldolgozott termékek aránya 2010 óta 62 százalékról 74,2 százalékra növekedett.

Számszerűsíthetőek-e a célok, amelyeket a jelenlegi uniós ciklus támogatásaival elérhetőnek látnak?

Azt tűztük ki célul, hogy a 2020-as értékekhez képest a mezőgazdaság területi termelékenységi mutatója, az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték 53 százalékkal, vagyis 862 euróra növekedjen, az agrár- és élelmiszerexport értéke 57 százalékkal 15 milliárd euróra bővüljön, az élelmiszeripari beruházások pedig 113 százalékkal 1,8 milliárd euróra növekedjenek. Az új támogatási rendszer jól működik, hiszen 2024-ben már 30 pályázatot hirdettünk meg a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességét, illetve termelékenységét segítő felhívásokból. Ezekkel fejleszthetők a feldolgozóüzemek, az öntözés vagy az állattartó telepek. Elindultak a környezeti fenntarthatóságot szem előtt tartó gazdálkodást támogató felhívások is. Büszkék lehetünk arra, hogy a termelők értik a tárca szándékait, hiszen az elmúlt időszakban kiírt, az élelmiszer- és takarmányfeldolgozást, az állattartást, valamint a kertészetet érintő hét pályázatra a keretösszeget négy-ötszörösen meghaladó, 1778 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett. Ez pedig mindennél ékesebb bizonyítéka annak, hogy a gazdálkodók komoly perspektívát látnak a mezőgazdaságban, akarnak és készek is beruházni. Ez a bizalom jele, ami meggyőződésem szerint egy ilyen, kihívásokkal teli időszakban számunkra a legfontosabb visszaigazolás.

Fókuszban a kkv szektor

Milyen szerepet játszanak az agrárkormányzat terveiben a kisebb gazdaságok?

A baloldali kormányokkal szemben az agrárpolitika fókuszában most a kis- és közepes családi gazdaságok támogatása és lehetőségeinek bővítése áll. Példa erre, hogy a Közös Agrárpolitika 2023-tól induló új rendszerében bevezettük az újraelosztó támogatási konstrukciót, amely a korábbiaknál jelentősen nagyobb összegű – évi mintegy 75 milliárd forint – célzott jövedelemtámogatást biztosít a kis- és közepes gazdaságok számára. A 2024 tavaszán lezajlott európai szintű gazdatüntetések, valamint a következetes magyar érdekérvényesítés eredményeképpen az uniós szabályozás úgy módosult, hogy 2024-től a 10 hektár alatti gazdaságok gyakorlatilag mentesülnek a támogatások feltételéül szabott környezeti jellegű szabályok teljesítése alól. A kis- és közepes gazdaságokat az őstermelők 2021-ben megújított, még kedvezőbbé tett egyszerűsített adózási lehetősége segíti. 1,7 millió forint őstermelői árbevételig adóbevallást sem kell készíteniük, 17,5 millió forint árbevételig pedig a jelenlegi adózási szabályok alapján az őstermelőknek a mezőgazdasági bevételeik után nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. A beruházási támogatásoknál külön, célzott és egyszerűbb pályázati felhívásokkal segítettük és segítjük a kisebb gazdaságokat a kertészetben, az állattartásban és az élelmiszer-feldolgozásban is. A Vidékfejlesztési Program keretén belül korábban két pályázati felhívást is meghirdettünk a kisüzemeknek, ezek keretében összesen 14 ezer kérelmet támogattunk, mintegy 77 milliárd forintértékben. 2024 év végén az új programunk (KAP Stratégiai Terv) alapján is meghirdettünk egy a kisüzemek beruházásait segítő kiírást, amelyben kiemelt, 85 százalékos intenzitás mellett juthatnak a pályázók 29,4 milliárd Ft támogatáshoz. 

Az elmúlt évek aszályai is rávilágítanak, hogy az öntözésfejlesztés mennyire fontos kérdés. Hol tartunk most a mesterséges vízpótlás feltételeinek megteremtésében?

A kormány 2020-2030 között öntözési célra 17 milliárd forintot irányozott elő az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium részére. A vízgazdálkodást a helyi viszonyokhoz kell igazítani, de talán az egyetlen dolog, ami általánosan is igaz, hogy nem katasztrófaként kell tekinteni a vízre, hanem gazdálkodni kell vele. A rendszerváltás előtt Magyarországon 400 ezer hektáron már volt kiépített öntözés. Az elsődleges cél az, hogy ezeket a területeket tudjuk ismét öntözni. Jelenleg ott tartunk, hogy 229,5 ezer hektár az öntözhető terület, ami 2018 óta 47 százalékos növekedést mutat. Ez óriási siker, ráadásul eközben a gazdálkodók a régi, korszerűtlen öntözési infrastruktúrájukat lecserélték, amihez több mint 1200 kérelem kapcsán összesen 175 milliárd forint pályázati forrást biztosítottunk. Öntözésfejlesztésre tavaly kiírtunk már a KAP Stratégiai Terv keretében két újabb pályázati felhívást, 65,8 milliárd forintos keretösszeggel, a hatékony, víztakarékos módszerek alkalmazásának támogatására. Megteremtettük az ideiglenes víztározók kisajátítási lehetőségeit is: öt tó, több mint ötmillió köbméter vízbefogadó képességgel működésbe is lépett. Ahogy sikerül a forrást előteremteni, fokozatosan haladunk előre, az ideiglenes záportározókat kisajátítjuk, és végleges víztározóvá alakítjuk. Megújítottunk 2177 kilométer csatornaszakaszt kotrással és mederkarbantartással, valamint felújítottunk vagy átépítettünk több mint háromszáz műtárgyat és 33 szivattyútelepet.

Létkérdés a gazdatársadalom generációs megújítása

Ön is fontos feladatként említette a generációváltást. Ebben a témakörben milyen terveik vannak?

Valóban, a célunk egyértelműen a generációváltás ösztönzése, a fiatalok agráriumba vonzása. Ez egyébként az egész Európai Unióban égető kérdés. Az utánunk jövő generációk számára egyértelművé és világossá kell tenni: jól döntenek, ha életpályaként az agráriumot választják. A fiatalok tisztes megélhetést, stabil jövedelmet, és megfelelő munkakörnyezetet keresnek ebben a meglehetősen kiszámíthatatlan világban. A feladatunk, hogy ebben segítsük őket, és az agrárium alkalmas arra, hogy megtalálják a számításaikat. Szerencsére nem most kezdtük ezt a munkát: külön gazdaságátadást segítő törvényt alkottunk, a most záruló Vidékfejlesztési Programban pedig csaknem 2300 fiatal gazda pályázott sikeresen, és nyert el különböző konstrukciók keretében 66 milliárd forint célzott támogatást. Ezen belül segítettük a gazdaságuk elindítását, és több mint 1100 gazdálkodó 14 milliárd forint támogatást kapott erre a célra. Ennek már látszik a hatása is, hiszen nem véletlen az sem, hogy 2024-ben már több mint 7300 fiatal gazda nyújtott be területalapú többlettámogatás iránti igényt, 252 ezer hektárra. Ez hektáronként több mint 30 ezer forintot jelenthet számukra az alaptámogatáson felül. Lényeges könnyítés, hogy egyszerűbbé vált a földszerzés is a fiatal gazdák számára azzal, hogy tíz hektárig kifüggesztés nélkül vásárolhatnak földet. 

Számíthatnak-e segítségre a fiatalok az idei évben is?

A gazdatársadalom generációs megújítása iránt az elkötelezettségünk folyamatos, ezért ehhez újabb támogatáspolitikai intézkedések is járulnak. Tavasszal kiírjuk a „Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása” elnevezésű, 79 milliárd forint keretösszegű felhívást. Ez újszerű lesz az eddigiekhez képest, hiszen minden korábbinál erősebb indulásban szeretné segíteni a fiatalokat. Ennek érdekében két támogatási formát kombinál. Egyrészt tartalmaz egy a korábbi időszakból már ismert induló, átalány jellegű elemet, másrészt beruházásokra ösztönzi a pályázni szándékozókat. Az elnyerhető és vissza nem térítendő támogatás összege a szabadon felhasználható elem esetében 14,6 millió forint, míg számlákkal igazolt beruházásra akár 75 millió forint fordítható, ráadásul kiemelten magas, 70 százalékos támogatási intenzitás mellett. Lényeges feltétel, hogy a két támogatási elem csak együttesen igényelhető, a fiatal gazdáknak pedig legalább 10,5 millió forintértékben kell kötelezően beruházást megvalósítani a támogatások segítségével. A felhívásra a legfeljebb 40 éves, mezőgazdasági szakismerettel, valamint 10.000 és 50.000 közötti euró standard termelési értékű üzemmérettel rendelkező fiatal gazdák pályázhatnak, ha maximum öt éve alapított mezőgazdasági üzemet vezetnek. Ezen eszközöket pedig minden évben kiegészíti a már említett, hektáralapon nyújtott, kiegészítő jövedelemtámogatás.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai