2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A digitalizáció a versenyképesség záloga

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: Agrárium infó, 2025/03/02

Február 4-én immár tizedik alkalommal nyitotta meg a kapuit a PREGA Konferencia és Kiállítás, Magyarország precíziós gazdálkodással és agrárdigitalizációval foglalkozó szakmai fóruma. Az idén Kecskeméten megtartott kétnapos rendezvény több mint 700 résztvevője száznál több előadó mintegy 120 előadásán vett részt, miközben a gyakorlatban is megismerkedtek az agrárium digitális átállásához kapcsolódó, a helyszínen kiállított legújabb fejlesztésekkel, megoldásokkal.

Bolyki Bence, a konferenciát szervező Agroinform.hu ügyvezetője köszöntőjében elmondta, hogy a PREGA küldetése immár egy évtizede, hogy a résztvevői számára kézzelfogható tudást nyújtson a legkorszerűbb agrártechnológiai megoldásokról, a digitalizáció lehetőségeiről, a precíziós és helyspecifikus technológiákról, valamint az ezeket támogató eszközökről és szolgáltatásokról. „A konferencia elsősorban arra a kérdésre igyekszik választ adni, hogy a magyar termelők hogyan tudnak hosszú távon is versenyképesek maradni, miközben egy sor kihívás – klímaváltozás, a piaci igények és a támogatási rendszerek változásai, szerkivonások, talajdegradáció stb. – új megoldásokat, új szemléletet kíván”, hangsúlyozta az ügyvezető. 

Az első PREGA konferencia azért született meg, mert felismerték, hogy az információ-hiányból adódó kockázatok egyre nagyobb terhet jelentenek a gazdálkodók számára. Azóta a bolygó mezőgazdasága alapjaiban változott meg, legyen szó az elérhető technológiákról az inputanyagokról, a piaci lehetőségekről, a meteorológiai kihívásokról. A gazdálkodók széles köre az elmúlt évtizedben a PREGA révén ismerhette meg a precíziós gazdálkodás fogalmát. Az ebben az időszakban szerzett tapasztalatok felhasználásával megszervezett idei konferencia minden olyan gazdálkodó számára ideális lehetőséget kínált, aki aktívan keresi a fejlődés, a továbblépés számára optimális irányait, mondta Bolyki Bence. Az ügyvezető azt is hangsúlyozta, hogy az idei évben kettős jubileumot ünnepelnek, mivel éppen húsz évvel ezelőtt alapította meg az Agroinform.hu platformot.

A rendezvényt megnyitó Papp Zsolt György, a NAK elnöke azt hangsúlyozta, hogy a magyar agrárium sikerességéhez, versenyképességéhez a digitalizáción keresztül vezet az út. A modern gazdálkodás már régen nem csak a tapasztalatokra támaszkodik. A precíziós technológiák lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy számadatok alapján hozzák meg döntéseiket, nem beszélve arról, hogy az erőforrások ésszerűbb felhasználása a környezet védelmét is szolgálja, amitől ma már nem lehet eltekinteni. Ugyanakkor az átállás komoly felkészültséget és anyagi ráfordítást igényel. A 21. századi megoldások olykor bonyolultnak tűnnek, hiszen a legtöbb új technológia alkalmazása speciális tudást igényel. A futurisztikusnak is tűnő berendezések és szoftverek beszerzése költséges, ezért a beszerzésüket gyakran csak a nagyobb gazdaságok engedhetik meg maguknak. Azonban az új közös agrárpolitika (KAP), a 80 százalékos nemzeti társfinanszírozással párosuló vidékfejlesztési források, a hazai kis-, közepes- és nagy agrárvállalkozások számára is számos lehetőséget kínál a hatékonyabb, fenntarthatóbb, korszerűbb gazdálkodásra való áttérésre a digitális átállást támogató pályázati lehetőségeknek köszönhetően. A lényeg a tájékozottság mind az új ismeretek, mind a pályázatok, mind a precíziós gazdálkodás rejtelmei vonatkozásában.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára előadásában elmondta: „Az agrárium digitalizációjának ösztönzése nem pusztán egy-egy pályázati felhívás révén történik, hanem a magyar támogatáspolitikai rendszeren keresztül, a lehető legszélesebb eszköztár felhasználásával. A beruházási pályázatokhoz digitális kérdőív kapcsolódik, a Nemzeti KAP-hálózat keretében pedig megkezdte működését az Innovációs és Digitalizációs Támogató Egység. Ugyanakkor már készül az alulról jövő innovációs kezdeményezéseket, így a digitalizációs megoldásokat is célzó kezdeményezéseket segítő ’Európai Innovációs Partnerség együttműködések támogatása’ címet viselő pályázati felhívás.”

A PREGA konferencia és kiállítás évek óta a leghasznosabb agrárdigitalizációs szakmai fóruma az agrárium világának. Mezőgazdasági ágazattól, gazdaságmérettől és életkortól függetlenül ad lehetőséget a technológiai megoldások és előnyök megismerésére, ennél a tudásnál pedig nincs értékesebb. Az Agrárminisztérium által tavaly kiírt, illetve idei évben meghirdetésre kerülő agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívások egyik legfontosabb célja a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban a digitális átállás, az automatizáció és robotizáció ösztönzése. Az államtitkár előadásában bemutatta a mezőgazdasági üzemek digitális átállásának támogatását közvetlenül ösztönző támogatási konstrukció már megismerhető részleteit is.

A konferencia kiemelt előadója idén Dr. Tomas Norton, a Leuveni Katolikus Egyetem állat- és humánegészségügyi mérnöki karának docense volt. A szakember „Növénytermesztés és állattartás, mint biológiai egység” címet viselő előadásában a precíziós gazdálkodás komplexitását mutatta be, áttekintést nyújtva a legmodernebb megoldásokról, illetve azok minél szélesebb körű bevezetésének lehetőségeiről.

Digitalizáció a támogatáspolitikában

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára fontos részleteket osztott meg a precíziós pályázatról a Prega X. Konferencián.

A „Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” felhívásra, amely jelenleg egyeztetés alatt áll, 97,5 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre. Projektenként a vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 150 millió forint lehet, emelte ki Feldman Zsolt a PREGA X. konferencián tartott “Digitalizáció a támogatáspolitikában” című előadásában. Hozzátette, hogy a korábbi időszakhoz képest egy 50 százalékos támogatási intenzitással terveznek a precíziós pályázati felhívásban.

Bemutatta, hogy a tervezet szerint az alap támogatás intenzitás kiegészítő támogatási intenzitásokkal lesz növelhető: a fiatal mezőgazdasági termelő +15 százalékkal, a termelői együttműködés +10 százalékkal, gazdaságátadás esetén +15 százalékkal, míg az ökológiai gazdálkodás +10 százalékkal magasabb intenzitást érnek el az érintettek. Emellett a kezességvállalás költsége 5 százalék, a kamatköltség pedig 10 százalék.

Az államtitkár jelezte, hogy pályázatot azok a mezőgazdasági termelők nyújthatnak be, akik a benyújtást megelőző lezárt üzleti évben a mezőgazdasági tevékenységből legalább 10.000 EUR STÉ üzemmérettel rendelkeznek, valamint az előző évi árbevételüknek legalább a 40 százaléka mezőgazdasági tevékenységből származik. A megvalósításra a tervek szerint 24 hónap áll majd rendelkezésre.

Az agrártárca tervei szerint a pályázati felhívás társadalmasítása 2025. II. negyedévében kezdődik és a támogatási kérelmek benyújtására valószínűleg 2025 II. és IV. negyedéve között lesz lehetőség.

Támogatott tevékenységek lesznek:
• helyspecifikus munkavégzésre alkalmas mezőgazdasági erőgépek, munkagépek, önjáró betakarítógépek beszerzése,
• meglévő vagy újonnan vásárolt mezőgazdasági erő- és munkagépek helyspecifikus művelésre alkalmassá tétele,
• a rendszeres és szisztematikus üzemi szintű adatgyűjtéshez, adatbázisok és adatkapcsolatok létrehozásához szükséges beruházások megvalósítása (szigetszerű rendszerek integrációja eszköz-, szoftveres-, vagy felhőszolgáltatási megoldásokkal, farmmenedzsment szoftverek és vállalatirányítási rendszerek beszerzése, adatgyűjtésre és elemzésre alkalmas szenzortechnológiák stb.),
• precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele.

A megvalósítás keretében:
• legfeljebb 2 db traktor, összesen 20 millió forint, daraboként legfeljebb 10 millió forintértékben,
• legfeljebb 1 db önjáró permetezőgép,
• legfeljebb 1 db szemestermény-betakarítására alkalmas kombájn, legfeljebb 30 millió forintértékben, továbbá
• 1 db RTK modullal ellátott felmérő drón és 1 db anyagkijuttató drón szerezhető be.
• A pályázathoz az üzemszintű digitális terv benyújtása kötelező lesz. Ennek főbb elemei:
• fejlesztést követően milyen további lépések valósulnak meg a precíziós gazdálkodási rendszer fejlesztése érdekében,
• a keletkező adatok rendszeres és szisztematikus gyűjtése, tárolása, elemzése hogyan valósul meg a gazdaságban,
• a saját vagy a munkavállaló szaktudásának fejlesztése.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza