Precíziós talajlazítási terv készítése kukorica termesztéséhez

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Forrás: Agrárium infó, 2025/03/04

A precíziós mezőgazdaságban lehetőség van a térben lehatárolt kedvezőtlen talajfoltok kezelésére. Ezt az elvet követve a mélylazítás tervezése során is meghatározható a szántóföldi táblán a lazítandó zónák kiterjedése és a tömör talajrétegek mélységi elhelyezkedése.
Kontakt mechanikai szenzorral meghatározott penetrációs ellenállás az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a talaj tömődöttségének-lazultságának, a tömörödött rétegek mélységbeli elhelyezkedésének és kiterjedésének, valamint a talajfizikai állapot tér- és időbeli változásának vizsgálatára (1. ábra), amely összevethető egy folyamatos talajellenállás mérésen alapuló módszerrel. 

1. ábra. A talajállapot elbírálására alkalmas határértékek

A talaj mechanikai ellenállása a talaj nedvességtartalmával fordítottan, a térfogattömeggel pedig egyenes arányban változik. Egy adott nedvességtartalomnál a térfogattömeg növekedésével nő, adott térfogattömegnél növekvő nedvességtartalommal pedig csökken a talajellenállás. A mechanikai szenzorokkal nagy ismétlésszámban végezhetünk méréseket, amelyek feldolgozásával precíziós talajlazítási térképek készíthetők. 

Mészlepedékes csernozjomtalajon prof. dr. Nagy János által beállított komplex talajművelési tartamkísérletben a precíziós talajlazítás tervezéséhez vertikális, statikus kézi „Penetronik” típusú penetrométert használtunk. Az eszköz a mérési pontok helyzetét DGPS segítségével határozza meg. A talaj nedvességtartalmát kapacitív elven (v/v%) mérő szenzorral, a penetrációs ellenállását (MPa) egy kontakt mechanikai szenzorral méri, melynek szondája 60°-os kúpszögű. A mintaterületen 400 db/ha mérési pontban határoztuk meg a talaj tömörségét. Az őszi szántásos alapművelés esetében a mérési pontokat véletlenszerűen határoztunk meg. A lazított talajművelési változatban a művelésre merőlegesen mértük fel a területet. A sávos művelésben, ahol a terület 30%-a művelt sáv és 70%-a műveletlen sávköz, szintén a művelési irányra merőlegesen mértünk. Egy általunk meghatározott empirikus képlet segítségével számítottuk ki a mérési pontokhoz tartozó térfogattömeg-(g/cm3) értékeket. A talaj felső 60 cm-es talajréteg-tömörödöttsége (térfogattömege) az őszi szántott kezelés talajprofiljában volt a legnagyobb, a sávos művelés és lazításos technológia alkalmazásakor jóval alacsonyabb értékeket mértünk (2. ábra). 

2. ábra.
A talaj térfogattömeg-értékei a kukorica szántott, sávos és lazított talajművelési változataiban,
Debrecen, 2020

A penetrométeres mérések alapján meghatározott tömörségi értékek a talajt ért mechanikai terhelés eloszlását mutatják meg a talajszelvényben. Jól megfigyelhető a hagyományos, szántásos technológia következtében kialakult talajkárosító hatás. A művelés mélysége alatt kedvezőtlen állapotú eketalpréteg rajzolódik ki. A sávos és a lazított kezelések hatására a talajt ért mechanikai terhelés mérsékeltebb, művelőtalpréteg nem jelenik meg olyan markánsan, mint a szántott kezelésben (3.ábra). 

3. ábra.
A talajszelvény térfogattömeg-értékei a kukorica szántott, sávos és lazított talajművelési változataiban,
Debrecen, 2020

A folytatás Dr. Nagy János: Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés című kötetében tanulmányozható. 

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai