Prémium minőségű vetőmagok az Isterra Kft.-től

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: (hajtungy), 2025/03/05

Az Isterra Közép-Európa Kft.-t 2003-ban alapította az Axereal és a Florimond Desprez vállalat azzal a céllal, hogy az évszázados hagyományokkal rendelkező, francia tulajdonú óriáscég a magyar vetőmagpiacon is meghatározó szereplővé váljon. Az elmúlt több mint két évtizedben az őszi árpa, a kalászosok (őszi búza, őszi tritikálé, őszi durumbúza), a szója és a szemes cirok vetőmag forgalmazása tette teljessé a cég termékpalettáját. Újabban a burgonya vetőgumó és az őszi takarmányborsó is felkerült a termékkínálatba. Legújabban pedig, a működés racionalizálása érdekében az anyacég Florimond Desprez vállalatcsoporthoz tartozó Sesvanderhave cukorrépák is bővítik a fajtakínálatot. 

Két év negatív hatása érvényesült

A tavalyi év sajnálatos módon „lemásolta” a 2022-es és a 2023-as esztendőket, hiszen nem volt kedvező sem az időjárás, sem a gazdasági körülmények szempontjából, kezdte az évértékelést az igazgató. Egyedül a kalászos gabonák teljesítettek az elvárásnak megfelelően, itt viszont az árak alakulásával voltak problémák akár a takarmány, akár a malmi minőségű búzáknál. A nagy tragédia nyáron következett be, amikor a magas hőmérséklethez aszály is társult, ezért a legfontosabb tavaszi vetésű növényi kultúrák, kukorica, napraforgó táblák  nagy kárt szenvedtek, és a termésátlagok messze elmaradtak az elvárt, és megszokott mennyiségektől. Ilyen mértékű károkat csak 2022-ben tapasztaltak a gazdálkodók, amikor a leggyengébb terméseredmények születtek. A 2023-as esztendő pénzügyi szempontból hozott gyenge eredményt, mivel alacsonyak voltak a hazai felvásárlási árak, amit a világpiaci árak is befolyásoltak. 

A 2024-es évben viszont a két előző évi negatív folyamatokat élték meg, vagyis kevés volt a termés, és alacsonyak voltak a felvásárlási árak. Ez az egyik legrosszabb, ami bekövetkezhetett, ugyanakkor a tavalyi év utolsó negyedében már némiképpen javultak az árviszonyok, jelentette ki az igazgató. Ami még a tavalyi év gazdálkodását befolyásolta, hogy a legnagyobb vetésterületű kultúrák sajnos nem szerezték vissza azt a gazdaságossági mutatót, amit egyébként a termelők joggal elvárhattak volna. Emiatt a beruházások mértéke is nagyon alacsonnyá vált, lásd gépbeszerzések, telephelyi rekonstrukciók. Ami nem volt pályázati fejlesztéshez köthető, ott minden gazdálkodó visszafogta a gyeplőt, és sok fejlesztésbe bele sem kezdtek. 

A 2025-ös évben már várható, hogy a beruházásoknál lesz fellendülés, ami annak köszönhető, hogy az Agrárminisztérium ígérete szerint sorra megnyílnak a beruházási pályázatok, amelyeken a cég partnerei is el fognak indulni, bízva abban, hogy a meglévő kapacitásukat növelni tudják. Lesz olyan partner is, aki zöldmezős beruházással építene meg egy vetőmagüzemet, amely elsősorban kalászos és aprómagvak feldolgozására alkalmas. Az Isterra nemesítő telephelyén, Füzesabonyban a francia anyacég biztosítja a működéshez és a fejlesztésekhez szükséges forrásokat, mivel a multinacionális cég magyar leányvállalataként nem pályázhat a hazai uniós forrásokra.

Fémzárolt vagy visszafogott vetőmag?

Az Isterra tavalyi évéről összességében az mondható, hogy az őszi időszakban megnőtt az érdeklődés az őszi búza vetőmagok iránt, mert a gazdálkodók közül sokan váltottak a rossz kukorica és napraforgó terméseredmények miatt, és kalászos növényt vetettek elsősorban a kukorica és a napraforgó helyett. A szakemberek szerint a 2024 őszén elvetett kalászosok területe akár 200 ezer hektárral haladhatja meg az előző évi vetésterületet. Óriási az elmozdulás az őszi búzavetések irányába, s várható, hogy idehaza a búza vetésterülete ismét meg fogja haladni az egymillió hektárt. Jó hír, hogy a fémzárolt vetőmag iránt is jelentősen megnőtt a kereslet, így az Isterra őszi búza fajtáinak forgalma is növekedett. Ez részben magyarázható a területnövekedéssel, de azzal is, hogy egyre több gazda látja be a fémzárolt vetőmag felhasználás szükségességét, fontosságát.

A fémzárolt vetőmag felhasználás az új vetések esetében országosan 30-35 százalékot tesz ki, ami még mindig nem elegendő ahhoz, hogy a terméseredmények javuljanak. A gazdálkodó maga dönti el, hogy visszafogott vetőmagot vagy fémzárolt vetőmagot vet, mivel semmi nem kényszeríti arra, hogy fémzárolt vetőmagot vessen. A támogatáspolitikában sem kötelezhetik erre a gazdálkodót, így a döntést mindenki a saját belátása szerint hozza meg. Miért érdemes mégis fémzárolt vetőmagot vetni? Perczel Péter szerint azért, mert a visszafogott vetőmag és a fémzárolt vetőmag között a tonnánkénti árkülönbség maximum 30-40 ezer forint. A számítás egyszerű: a visszafogott termésért ugyan nem kapja meg a gazda a piaci árat, mondjuk a 70 ezer forintot, tehát ez az összeg költségként jelentkezik. A visszafogott termést viszont tisztítani, csávázni kell, ami plusz költségként elérheti a 25-35 ezer forintot is. Ezzel szemben fémzárolt vetőmag 135-150 ezer forintért kapható, mégpedig megbízható, garanciát vállaló fajtatulajdonostól. Egy tonna vetőmagot pedig négy hektáron vetnek el, így egy hektárra 7500-től 10.000 forintig plusz költséget kell számolni. S ha az egy hektár teljes termelési költsége 400 ezer forint körül alakul, akkor ez a 7500-10.000 forint aligha jelent nagy terhet a gazdának. 

A nagy probléma az, hogy a gazda nem fizet a fajtatulajdonosnak a visszafogott vetőmag után fajtahasználati díjat, ami a nemesítő cégeknek járna. Így viszont a fajtatulajdonosnak kevesebb forrás jut az új fajták nemesítésére, ami azért baj, mert a klímaváltozás egyre több kihívást állít a gazdálkodók elé. A nemesítők azon dolgoznak, hogy a klímaváltozáshoz minél jobban alkalmazkodó kalászos fajtákat nemesítsenek, ez azonban hosszú időt vesz igénybe, és sok pénzbe kerül. A gazdának tehát megérné a hektáronkénti 7500 forint plusz pénzt a fémzárolt vetőmagra fordítania, mert ellenőrzött, jó minőségű vetőmagot vethet úgy, hogy a fajtatulajdonos ott áll mögötte, és probléma esetén van kihez segítségért fordulnia. 

A magyar viszonyokra nemesítenek

Két éve, hogy Perczel Péter az AGROmashExpo-n átvette a 2022. évi GOSZ-VSZT-NAK őszi búzakísérlet legjobb fajtáinak járó díjat. A versenyen az ajánlati fajtalista korai érésű csoportjának az első két helyén az Isterra Frenetic és Generalis őszi búza fajták végeztek, ami jelzi, hogy a cég valóban kiváló, nagy terméshozamot biztosító fajtákkal rendelkezik. Az elmúlt évben, ugyanebben a versenyben a középkorai éréscsoportú Celebrity őszi búzájuk végzett az élen (ahogyan 2023-ban is). A bírálat során úgy értékelték, hogy a fajta nagy előnye, hogy jól tolerálja a késői vetést is, ezért a fajtával az őszi munkák rugalmasan tervezhetők. 

Arra a kérdésre, hogy a francia fajták mennyire versenyképesek a hazai fajtákkal, az igazgató úgy válaszolt, hogy érdemes a kulisszák mögé is nézni. Azért, mert francia fajtaként tartanak nyilván egy búzát, nem biztos, hogy csak és kizárólag Franciaországban nemesítették. A legtöbb multinacionális cég – különösen a francia cégek – nem csak Franciaországban nemesítenek. A fajták között megtalálható osztrák, német, olasz, spanyol, magyar genetika, és az különbözteti meg az Isterrát a versenytársaitól, hogy saját nemesítő telephellyel rendelkezik, amelyik szorosan együttműködik az anyacég nemesítő központjával, és a teljes nemesítési programjuk része a magyar állomás is. Az Isterra csak olyan fajtákkal van jelen, amelyek nem csak a hazai programból származnak, hanem olyanokkal is, amelyeket az anyacég óriási portfoliójából kiválasztottak, és a magyar talaj és egyéb viszonyokra éveken keresztül teszteltek, és jól szerepeltek.

Balltrap őszi takarmányborsó

Ampleur búza

Basilio búza

Celebrity búza

Az Isterra nagy figyelmet fordít a partnercégek tevékenységére. A talaj művelésétől a betakarításig fogják a gazda kezét, így – különösen a kisparcellás kísérletek tapasztalatai alapján – a partnereikkel rendszeresen megbeszélik az adott fajta technológiai követelményeit. Fontos, hogy a gazda jól ismerje a saját talajminőségét, s ahhoz igazodóan alakítsa a technológiát. A búzát nem szokták öntözni, de a mostani klimatikus viszonyokban már vetnek öntözött területre is búzát, ami szintén a megszokottól eltérő technológia alkalmazását igényli. A céggel együttműködő, fémzárolt vetőmagot használó partnerek nagyon sok energiát fordítanak arra, hogy ne csak a fajta oldaláról, hanem a termesztési gyakorlatokban a talajművelésben is a legjobb eredményeket érjék el. Az időjárásváltozásból adódó új kihívásokat csak komplex módon lehet kezelni, s ebben minden technológiai elemet külön-külön alaposan meg kell ismerni a külső hatások tompítása, kivédése érdekében, fogalmazott az igazgató.

Eljárási díjjal egészülnek ki a fajtakísérleti vizsgálatok

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatja az érintetteket, hogy az állami elismeréshez elvégzett fajtavizsgálatok, valamint a növényfajta oltalomra bejelentett fajtakísérleti vizsgálatok díjai 2025. január 30-tól eljárási költséggel egészülnek ki. A kiegészítő díj a vizsgálatok járulékos elemeinek fedezésére szolgál, mint például a vetőmag és a termésnövelő anyagok beszerzése, vagy a mezőgazdasági gépi bérmunka.

Az állami elismeréshez elvégzett fajtavizsgálatokat, valamint a növényfajta oltalomra bejelentett fajtakísérleti vizsgálatokat érintő eljárási költség a Nébih honlapján való közzététel napjától, azaz 2025. január 30-tól érvényes és a már folyamatban lévő vizsgálatoknak az ezen dátum után felmerült költségeire, illetve az ezt követően felmerülő beállított DUS vizsgálat és gazdasági értékvizsgálat kísérletek költségeire vonatkozik.

A Nébih a növényfajta kísérletek eljárási költségeit a 2003. évi LII. törvény* 2024. január 1-jétől hatályos módosítása alapján határozta meg. A díj az alábbi tételeket foglalja magába:
● A vetőmag,
● a termésnövelő anyag,
● a növényvédőszer,
● a mezőgazdasági gépi bérmunka,
● üzemanyag és a kenőanyag. 

Az eljárási költséget a Nébih az adott fajta vizsgálata során minden olyan vizsgálati évben felszámítja, amikor azt beállítja a hatóság. Így tehát többéves kultúrák esetében az eljárási költség a fajtavizsgálat minden évében jelentkezik.

A hivatal az eljárási költség mértékét évente felülvizsgálhatja. Az érvényes díjakat az alábbi tájékoztatóban érhetik el az érintettek: Fajtakísérleti vizsgálatok eljárási költségei

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Kisparcellás kísérleti tapasztalatok

Nagyon nehéz a külső körülmények ellen védekezni. Az Isterra mindent megtesz azért, hogy megfelelő minőségben az elvárt mennyiségű termés álljon elő. Ennek érdekében a cég szántóföldi körülmények között teszteli a fajtáit, s azt, hogy a vetőmag milyen körülmények között teljesít a legjobban. Minden évben nagyon sok új tapasztalatot szereznek a fajtasorokból és a kisparcellás kísérletek során, amelyeket különböző régiókban, más-más termelőknél nagyüzemi körülmények között végeznek el. A kisparcellás kísérletekben szerzett új tudást természetesen a partner gazdákkal is megosztják, amit a gazdák a fajtaválasztáskor igen jól tudnak hasznosítani. Az elővetemény kiválasztásától, a vetésidőtől, a tőszámig, az állománysűrűségen keresztül a vetés mélységen át sokféle szempontot vizsgálnak, ami azért egyedi az országban, mert ilyen különböző termőhelyekről származó, több éves adatsorokat kevesen tudnak felmutatni.

Újabban, az aszályos évek miatt a kalászosok öntözési lehetőségeit is vizsgálják, és megtapasztalják, hogyan viselkednek a különböző fajták az öntözés hatására. De a tápanyag hasznosítását is mérik a fajtáknál, és azokat a fajtákat választják ki, amelyek a legkisebb mennyiségű tápanyagból is termésmaximumot produkálnak. Az Isterra az országban három régióban szervezi a fajtabemutatókat, s ezeken a rendezvényeken nem csak a fajtát mutatják be egy-egy parcellában, ahol átlagos vetésidővel, megszokott technológiával vetettek, hanem bemutatnak egy intenzív gyakorlatot és egy extenzív technológiát is. Adott esetben korai és késői vetéseket is láthatnak a bemutató résztvevői, s ahogy mondani szokás, az Isterra ezekkel a bemutatókkal semmit nem rejt a véka alá. A cég vetőmagforgalmi adataiból kiderült, hogy a korábbi tenyész idejű fajtákra egyre nő a kereslet. A már említett posztregisztrációs versenyen is azt tapasztalják, hogy a korai fajták jobban hasznosítják a talaj tápanyagát és vízbázisát, mint a késői érésű fajták.

Szemescirok és szója

Reneszánszát éli a cirok, amelyet idehaza a múlt század ötvenes éveiben az egyik legnagyobb területen termesztettek. Az elmúlt félévszázadban azonban visszaszorult a cirok termesztése, ám újabban a kukoricát is helyettesíteni tudó növény kiváló fehérjeforrásként ismét a gazdálkodás látószögébe került. Az Isterra sosem foglalkozott kukorica nemesítéssel, de szemescirok forgalmazás már régóta szerepel a portfoliójukban. Az utóbbi években a szemescirok vetésterülete bolygó szerte jelentősen megnőtt, és Afrikában humán célra is termesztik. A cirokfélék előnye, hogy a gyengébb adottságú területeken is sikerrel termeszthetők. Az Isterra által forgalmazott új nemesítésű cirok hibridek nemcsak glutén-, és GMO-, hanem alacsony tannin tartalmúak is. Persze, hiába tűri jól a szárazságot, ennek a növénynek is szüksége van kellő mennyiségű tápanyagra, különben nem várható jó eredmény.

A szója is izgalmas növény abból a szempontból, hogy Európa nettó importőrként van jelen a világpiacon. Az import szója azonban genetikailag módosított termék, így az Isterra GMO-mentes szója vetőmagjára nagy a kereslet. A szója hüvelyes növény, olajnövényként is termesztik. Európában és hazánkban is elsősorban fehérje alapanyagként hasznosítják mind az állattenyésztésben, mind a humán élelmezésben (pl.: tofu). A bolygón a szója vetésterülete évről évre növekszik, Magyarországon 2024-ben 111 ezer hektáron takarítottak be szóját, ami a korábbi évekhez képest csaknem a vetésterület dupláját jelenti. A jó minőségű, GMO-mentes szójára nagy a kereslet, az Isterra szója vetőmagkínálatában az igen korai, korai és középérésű szója vetőmagot kínálják a partnereiknek.

Az Isterra stabil, megbízható partner

Az idei év kilátásairól szólva Perczel Péter végül elmondta, hogy minden vetőmag fajtából kellő mennyiség áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a partnerek akár növekvő igényeit is kielégítsék. A gondot inkább az okozza, hogy a kalászos gabona vetőmag előállítók nem találnak piacot az általuk megtermelt mennyiségre, ezért elég nagy mennyiségű fémzárolható terményt értékesítenek normál terményként a piacon. Az Isterra Közép-Európa Kft. nem rendelkezik saját vetőmag üzemmel, ezért az ország minden részén vannak vetőmagszaporító partnerek, akik a vetőmag alapanyagot saját vetőmagüzemeikben dolgozzák fel. Az Isterra stabil, megbízható partner, mert minden szerződésben rögzített vetőmag mennyiséget átvesznek, és a szerződések alapján időben kifizetik az átvett mennyiséget. Az igazgató bízik abban, hogy az idén nem lesz még extrémebb, szélsőségesebb időjárás, mint az elmúlt években, s ebben az esetben egy jó átlagos évet zárhatnak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai