2026. 03. 14., szombat
Matild
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | Forrás: Agrárium infó, 2025/03/06

A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségi vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján.

A miniszterhelyettes kiemelte, a hazai vetőmagágazat világszinten is kiemelkedő teljesítményt nyújt, a mezőgazdaság kiemelt területe, éppen ezért óriási lehetőségeket rejt magában. A jövőben változni fog a termelők által előnyben részesített fajták köre, ezért a vetőmagok iránti kereslet is módosulhat – tette hozzá. A gazdálkodók egyre inkább a kockázatkezelésre és a hozamok stabilizálására helyezik a hangsúlyt, ezért nőhet a kereslet az olyan fajták iránt, amelyek a különböző termelési környezethez és a változó éghajlati körülményekhez jól alkalmazkodnak. Emellett a precíziós gazdálkodás térnyerése is tovább erősítheti a magas minőségű hazai vetőmagok keresletét – húzta alá.

Farkas Sándor hangsúlyozta, a Közös Agrárpolitika keretein belül a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatok támogatása várható, ami a vetőmagoknál előnyben részesíti a helyben adaptált fajtákat. Hozzátette, az Agrárminisztérium elkötelezett a hazai vetőmagágazat támogatásában, ezért a KAP keretében külön pályázati felhívás alapján juthatnak forráshoz az ágazat szereplői. Farkas Sándor ismertette, jelenleg előkészítés alatt áll egy pályázat, amely a szántóföldi termények tárolási, szárítási és tisztítási kapacitásainak fejlesztése mellett támogatást nyújt vetőmag-előállító üzemek létesítéséhez, illetve meglévők technológiai korszerűsítéséhez is. A kiírás célja a vetőmag-előállítás feltételeinek megteremtése – tette hozzá.

Az európai mezőgazdaságnak meg kell felelnie a növekvő népesség igényeinek, szem előtt tartva az élelmezésbiztonságot, ezért folyamatos innovációra van szükség a növénynemesítés és a növénytermesztés területén. Emellett az európai uniós, illetve a hazai GMO-szabályozások, valamint a vetőmag-előállítási és -forgalmazási normák is változhatnak a következő években, mely tényezők szintén hatással lehetnek a vetőmagok elérhetőségére és árképzésére. Az igények kielégítése érdekében a kutatáson és a genetikai fejlesztésen alapuló növénynemesítés kiemelten fontos – fűzte hozzá.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Kísért a múlt: stabilan csökkenő adatok
Az EU-csatlakozás óta folyamatosan csökken az állattenyésztés aránya a mezőgazdasági termelésben. A falusi felvásárlási infrastruktúra már korábban megszűnt, lakat került a csarnokok, szövetkezeti felvásárló helyek ajtajára. Erre kénytelen-kelletlen reagáltak a kisebb állattartók, vágóhídra küldték jószágaikat. Néhány helyen kitartottak, egy bakonyalji kis faluban például mostanában adta föl az utolsó, a négy tehenet tartó gazda az állattartást, igyekszik majd növénytermelésből megélni.
A gazda dönt
A búza és a rozs aratása után a tarló a jövő tavaszi vetés alá jó mélyen beszántatik – írta a Falusi Gazda című hetilap a XIX. század végén. Ehhez képest másfél évszázad alatt a feje tetejére állt a talajművelési tanácsadás. Most lépten-nyomon azt javasolják a gazdáknak, hogy hagyjanak föl a szántással, helyette a forgatás nélküli talajművelést válasszák. Számos előnye van ennek, vizsgálatok is bizonyították, hogy a forgatás nélküli művelés kedvezően hat a talajra, az élővilágra és a környezetre, csökkenti a költségeket.
Tragédiákkal terhelt az idei év
A vetőmagágazat idei teljesítményéről szólva Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. cégvezetője, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) elnökségi tagja, a Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei esztendő rosszabb eredménnyel zárt, mint a történelmi aszályról elhíresült és sok negatív tapasztalatot hozó 2022-es év, mert mindkét évben jellemzőek voltak a nagyon magas hőmérsékletek és a csapadékszegény időszakok.
A Bock Pincészetnél kiváló évjárattal számolnak az idén
A Bock Pincészet a Villányi borvidék egyik legnagyobb, meghatározó szereplője, a borvidék arculatának formálója, mivel 120 hektár saját szőlőterülettel rendelkezik Villány legjobb dűlőiben (Ördögárok, Jammertál, Fekete-hegy, Bocor, Makár, Kopár-dűlő), ahol főként vörös szőlőfajták (pl. Cabernet Sauvignon és Franc, Merlot, Kékfrankos) teremnek. Ez a szőlőterület biztosítja a prémium borok alapanyagát a családi vállalkozás számára, amely 1850 óta készíti a kiváló minőségű borokat. Bock Józseffel, a pincészet tulajdonosával és a borvidék hegyközségi elnökével beszélgettünk.
Eredményes évet zár a DélKerTÉSZ
A 450 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ jó szezont zárt: 2025 első háromnegyed évében 53,5 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami éves szinten 700 tonna növekedést mutat. Az árbevétel 260 millió forinttal, 16,5 milliárd forintra nőtt. Jövőre újabb beruházásokkal, üvegházakkal és fóliablokkok építésével pörgetnék fel az exportot. Nagypéter Sándor elnökkel évértékelő beszélgetésünkben kitértünk a versenyképesség növelésére, a fordított áfa kérdéskörére, a munkaerőhelyzetre és a jövő évi tervekre is.
Ereky Károly: biztos piacot a gazdáknak
Közgazdasági előkészítés nélkül az Alföld nagyszabású öntözését nem lehet megvalósítani. A gazdák csak akkor vállalkozhatnak az öntözésre, ha előre szerződésszerűleg biztosítjuk számukra azt, hogy áruikat a bel – és külföldi piacokon elhelyezzük – írta ezt Ereky Károly 1937-ben. Húsz évvel korábban ő használta először a biotechnológia kifejezést, ezért nemzetközileg is a biotechnológia atyjának nevezik. Rövid ideig, 1919-ben a Friedrich - kormányban a közélelmezési miniszter posztját is elfoglalta.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza