2026. 11. 23., hétfő
Kelemen
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A Kukorica Kör a szemlélet megváltoztatásáért dolgozik

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: B. K., 2025/03/09

A tavalyi aszály, és az aflatoxin újabb nehézségeket okozott a kukoricatermelőknek, de akadnak köztük olyanok, akik a mostoha körülmények között is eredményes évet zárhattak. A Kukorica Kör Egyesület ismét meghirdette versenyét, amely a hozamok helyett a gazdálkodás eredményét helyezi a középpontba. A díjkiosztón elhangzott előadások fókuszában a toxin, illetve az ellene való védekezés volt, és elhangzott, hogy termelőknek az új, és az eddig felhalmozott tudásra egyaránt szükségük van.

A Kukorica Kör Egyesület 2021-ben történt megalakulásával egy olyan szervezet jött létre, amely a magyar gazdák ismereteinek bővítését, a hazai és nemzetközi gabonapiaci hírek folyamatos átadása mellett annak szakmai értelmezését, továbbá szakmai megmérettetések szervezését tűzte ki céljául. Az egyesület alapítótagjai olyan szakemberek, akik naprakész szaktudással, értékes és innovatív információkkal bírnak, melyet az egyesület által elérhetővé tesznek a gazdálkodók számára is. 

Az egyesület a hazai döntéshozóknál a gazdálkodók érdekeit képviseli, és az ágazat résztvevőivel karöltve dolgozik a termelők versenyképességének megőrzésén. A Kukorica Kör alapítótagjai egyetértenek abban, hogy folyamatos tanulással, az ezáltal létrejövő fejlődéssel és az elérhető legjobb technológiák használatával a magyar gazdák hosszútávon képesek lesznek versenyképesen termelni. A fenntartható, környezettudatos termelés megvalósításával jobb esélyekkel léphetnek ki a piacra, stabilabban és erősebben tudják tervezni a jövőt.

Az egyesület az információk és a tudás megosztásával segíti a gazdálkodókat abban, hogy az eddig járt utat, a megszokásból gazdálkodást egy újra tudják cserélni, vagyis valóban megtörténjen a sokat emlegetett szemléletváltás. Ezt a tudást alkalmazva javítani lehet a termőtalaj vízmegtartó képességét, illetve megfelelő hibridválasztással, a precíziós gazdálkodásra való átállással, esetleg öntözéssel a megváltozott klimatikus viszonyok közepette is eredményesen gazdálkodni.

Egyaránt szükség van a régi és az új ismeretek

A Kukorica Kör ennek jegyében évről-évre termelési versenyt ír ki „Kukoricázz velünk!” címmel, amelynek díjátadóját nemrégiben tartották meg egy konferencia keretében. A jelenlegi szezon ismét az aflatoxinról szól, a tavaly betakarított termés minőségét ez alapvetően határozza meg. Pedig a termény jellemzőit már az adott év előtt két-három évvel lehet befolyásolni, például a talajművelési technológiával is – mondta a díjátadón Daoda Zoltán, az egyesület ügyvezető igazgatója. Fontos tudatosítani, hogy a szántóföldi növénytermesztés hosszú távú gondolkodást igényel. A termelők rengeteg ismerettel rendelkeznek a növényekről, a talajokról és a technológiáról is, de sok új tudásra is szükségük van a sikeres gazdálkodáshoz. Az új ismeretek megszerzése mellett az is lényeges, hogy a már meglévő tudást beépítsék a tevékenységükbe.

A Kukorica Kör versenyei a hagyományostól eltérő megközelítésűek, ahol nem a terméshozam, hanem az eredmény jelenti a legfontosabb szempontot, vagyis a szántóföldi növénytermesztésben a hozamok helyett a jövedelmezőségre kell helyezni a fókuszt. A Kukorica Kör öntözött és öntözetlen kategóriában hirdeti meg a versenyt. A díjátadón elhangzott, hogy az eredménycentrikusság a minőség javítására ösztönöz, ugyanis a vevők egyre inkább a kukorica beltartalmi értékeit helyezik előtérbe, a jobb minőségű áruért kapott magasabb ár pedig növeli az eredményt. Az egyesület szerint ez természetesen nem csak a kukoricára igaz, és bízhatunk abban, hogy a termelési verseny tapasztalatai más szántóföldi növények termelőinek is hasznos muníciót adnak a szemléletváltáshoz.

Meg kell előzni a toxinfertőzést

A díjátadón elhangzott előadások központi témája volt a fuzárium gomba okozta toxinfertőzés. Az előadók között nem csak a probléma jelentőségének megítélésében volt egyetértés, hanem abban is, hogy a megelőzésben kellene gondolkodni, mégpedig a talajműveléstől kezdve a termesztéstechnológia mindegyik fázisában.

A megelőzés azért is kulcskérdés, mert a gombás megbetegedések nem fognak eltűnni – mondta előadásában Kovács Gergő Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) docense. Ezért is lenne nagy segítség a gazdálkodóknak, ha időben jutnának információhoz a veszélyről. A MATE el is kezdett kiépíteni egy modellt, amely jelzi a fuzárium kockázatát – mindezt egyelőre az egyetem saját termőterületein mért adatokból.

A Kukoricázz Velünk! termelési verseny díjazottjai

Öntözött kategória:
Első helyezett: Bakó Norbert (Tolna);
Második helyezett: Dusnoki Csaba (Bács-Kiskun).

Öntözetlen kategória:
Első helyezett: György Dániel (Borsod-Abaúj-Zemplén); 
Második helyezett: Szabó István (Szabolcs-Szatmár-Bereg); 
Harmadik helyezett: György Gergő Dániel (Borsod-Abaúj-Zemplén).

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Családi gazdaság: rugalmas alkalmazkodás
Hasznot keresni – kötelesség – írta Széchenyi István, a legnagyobb magyar a tiszttartójának. Azt keresnék a magyar családi gazdaságok is, ám az utóbbi években egyre sikertelenebbek ebben. Ezt szemléletesen mutatják a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai, amelyek szerint 2026. június 1-jén 163 ezer gazdaság volt az országban, és tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a számuk.
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza