Újabb nagy kihívások előtt a délkertészi termelők

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar, Növénytermesztés | Szerző: Hajtun György, 2025/03/12

Az elmúlt év értékelését a zöldség frisspiaci termékek esetében a piaci helyzettel kell kezdeni. Tavaly is nagy nyomást gyakorolt az import a belföldi, elsősorban a diszkontáruházláncok kínálatában. Ezek a kereskedelmi láncok kihasználták azt a helyzetet, hogy a fogyasztók vásárlóereje csökkent, és az olcsóbb termékek iránt nőtt meg a kereslet. Ennek következtében, a 2019-es évhez képest, amikor kimagasló volt a magyar termékek aránya az import termékekkel szemben, megfordult a trend és a fogyasztók az olcsóbb, elsősorban Észak-Afrikából származó frisspiaci termékeket (paprika, paradicsom) vásárolták. Az elmúlt évben tehát nagy lett a verseny a belföldi piacon, ami az árakban is megmutatkozott, fogalmazott Nagypéter Sándor.

Nagypéter Sándor
elnök

Klímaváltozás negatív hatásai

A paprikafélék esetében három árkategóriát különböztethetünk meg. A tavaszi időszakig a termelői árak 8-10 százalékkal voltak alacsonyabbak az előző év hasonló időszakához képest. Áprilistól szeptemberig sem sikerült ezt a mélypontot elkerülniük a termelőknek, míg az őszi időszakban megfordult a negatív folyamat, és a termelői ár 8-15 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakát. Ennek két fő oka volt. Az egyik: a mennyiségek elmaradtak az augusztusi időszakban megszokott mennyiségtől, mert augusztusban olyan hőstressz érte a növényeket, ami nem csak a hónap első 20 napján, hanem azt követően szeptember közepéig fennállt. Ez a szokatlan szeptemberi meleg egyértelműen jelezte, hogy a klímaváltozás hatása a magyar mezőgazdaságban is érződik. Ezzel pedig kezdeni kell valamit, és mindent el kell követni annak érdekében, hogy a klimatikus változások hatásait tompítsuk, mégpedig oly mértékben, hogy a kertészeti termékállományok megmaradjanak. Az a termelő, aki képes volt megóvnia az állományát a hőstressz ellen, az az őszi időszakban is kellő mennyiséget tudott a piacra adni, amely mennyiséget viszont kimondottan jó áron tudták értékesíteni. Ha az őszi időszak nem így sikerül, nagyon sokan keserves évet éltek volna meg, így viszont közepesen erős évet zárt a szövetkezet, fogalmazott az elnök.

A paradicsom piaci pozíciója már két éve gyengélkedik, mert 2022-es évhez képest 2023-ban 5 százalékkal, míg 2023-hoz mérten 2024 őszéig további 10-15 százalékkal volt alacsonyabbak a termelési árak. Az őszi időszakban némiképpen korrigált a piac, ami lehetővé tette, hogy a termelők ne fussanak bele kritikus veszteségekbe. A paradicsomnál is megmutatkozott a hőstressz negatív, termésmennyiség csökkentő hatása, s az új, rezisztens fajták termesztési technológiáját, amelyeket a paradicsom barna termés-ráncosodás vírus (ToBRFV) ellen nemesítettek és kevesebb hozammal rendelkeznek, még tanulniuk kell a termelőknek. Ezek a vetőmagokat ugyanis más klimatikus viszonyokra fejlesztették, ezért meg kell tanulni, hogy a jelenlegi magyar klímán hogyan lehet növelni a termésmennyiséget. Persze, ez nem olcsó feladat, de az elnök szerint nincs más kiút, mint megtanulni az új technológiát. Aki a régi fajtákkal, technológiával termelt, az jobb hozamot ért el, de a korábbi évekhez képest az augusztus – amely eddig a legerősebb hónapja volt a szövetkezetnek – igen gyenge eredményekkel zárult. Az elnök azt is hangsúlyozta, hogy minden termelőnek kötelessége a saját technológiáját megvizsgálni abból a szempontból, hogy a klimatikus hatásokat milyen eszközökkel tudja csökkenteni, s ebben például a párásításnak, az árnyékolásnak óriási szerepe van. A növény az emberi szervezethez hasonlóan működik, ezért minél kiegyensúlyozottabb belső klimatikus körülményeket kell megteremteni. Ha nincs stressz, akkor a kórokozók, a vírusok sem tudnak elszaporodni, jelentette ki Nagypéter Sándor.

Termesztéstechnológia

A technológia megváltoztatásához rendkívül fontos a fólia sátrak, üvegházak korszerűsítése, megújítása. Ahhoz, hogy a belső klíma a növény számára megfelelő legyen, az alacsonyabb légterű fólia sátrak nem felelnek meg, ezért a magasabb légterű sátrak építése elengedhetetlenné válik. A korszerűsítést azonban blokkrendszerben érdemes megvalósítani, mert így könnyebb a megfelelő klímát kialakítani. Az elnök elmondta, hogy több fiatal kertész 2025-ben már hozzákezdett a blokkrendszerű fólia sátrak megépítéséhez, és egyre több termelő látja be, hogy az alacsony légterű sátrakat korszerűsíteni kell. A kertészeti ágazatban télen sem áll meg az élet. A termés betakarítása után azonnal hozzá kell fogni a takarításhoz, mert sokan már októberben ültetik a paprika palántákat, míg vannak, akik már január közepén megkezdik az ültetést. A legkorábbi hideg fóliás kiültetéseket márciusban végzik, míg a nyári hónapokban folyamatos a termesztés, mert így biztosítható, hogy az áruházláncok polcain mindig friss magyar paprika, paradicsom várja a fogyasztókat.

Az elmúlt évben megközelítően háromezer tonnával kevesebb frisspiaci terméket értékesített a szövetkezet. A szántóföldi kertészeti kultúrákban még nagyobb volt a visszaesés, mert a zöldborsó, a csemegekukorica a megszokott termésmennyiség felét hozta a 40 százalékkal kevesebb szerződött terület okán, s az ipari paradicsom is hasonló módon zárta az évet. A szántóföldi zöldségnövényeknél az idei évre még most kezdődik a szerződéskötés. Az elnök arra számít, hogy idén a zöldborsó, csemegekukorica szántóterülete jó esetben a tavalyi szinten fog maradni, míg a paradicsomnál lehetséges növelni a területet. Ez azért lenne fontos, mert az Univer-Product Zrt. mellett az Aranyfácán Product Kft. eddigiekhez képest nagyobb volumen kapacitással bekapcsolódhat az ipari paradicsom feldolgozásába. A szántóföldi zöldségtermesztés az idén összességében a tavalyi évi szinten valósul meg a szövetkezet tagjainál. A frisspiaci termékeknél nem várható területi növekedés, de az elnök bízik abban, hogy a tavalyinál nagyobb hozamokkal fognak termelni a termelők, mert jó tapasztalatokat szereztek az elmúlt évi klimatikus változások negatív hatásaiból. Ez a termelőnek is létkérdés, mert a magyar árak a világpiaci árakhoz igazodnak, tehát a magyar árak alakulását a termelők érdemben nem tudják befolyásolni. 

Piaci helyzet

A DélKerTÉSZ erős belpiaci pozícióval rendelkezik. A 2024 év első hét hónapjában mennyiségben meghaladták a 2023-as évi áruházlánci beszállított mennyiséget. A törés – ahogy már említettük - augusztus-szeptember hónapban következett be. S amikor kevesebb a termés, amelynek a minősége változik, akkor jelentősen megnőnek a logisztikai feladatok is, ugyanis az áruházláncoknál szigorú minőségi előírásoknak kell megfelelni. A kevesebb mennyiség miatt jelentős plusz költségek rakódnak az előválogatás, a csomagolás, a szállítás elvégzésére, mivel az élő munkaerő sokba kerül. Ezeket a munkafolyamatokat nem lehet automatizálni, itt még mindig az emberi munkaerőre van nagy szükség, amiben azonban nagy a hiány. Ha enyhíteni tudják a munkaerőhiányt, akkor az áruházláncokat is nagyobb mennyiségben tudják kiszolgálni. És ne feledjük azt sem, hogy ez a jelenség kihatott az exportra is, mert nem tudták az export igényeket kielégíteni. 

Jó kérdés, hogy az elveszett piacokat vissza lehet-e szerezni. A piaci helyzetet taglalva az elnök elmondta, hogy kápia paprikából szükség van az importra, mert idehaza még nem kellő mennyiséget termesztenek. Viszont 12 hónapban olyan jó minőségben és mennyiségben lehet Észak-Afrikából kápia paprikát vásárolni, hogy ezzel az árral nagyon nehéz versenyezni. A fehér paprika termesztése viszont rentábilis a szövetkezet tagjainak, mert fehér paprikából azonos idő alatt másfél, akár dupla mennyiséggel több termést tud betakarítani, mint kápia paprikából. A termelési ciklus tehát hosszabb, így az árbevétel is nagyobb. Ami viszont sajnálatos, hogy az országban a fóliás és üvegházi fehér paprika termesztése gyakorlatilag a szövetkezet agglomerációs körzetében, azaz Csongrád-Csanád és Békés vármegyében koncentrálódik.

A szövetkezet a nem tag termelőtől is felvásárolja a termést, de ez a mennyiség csupán arra elegendő, hogy a hazai piac mellett a cseh és szlovák exportigényeket tudják kielégíteni. A német piacra még lett volna lehetőség a beszállításra, de nem volt már termék. S a román piac is kínál még export lehetőségeket, de ehhez a termelőknek a mennyiségi volumenben is fel kell nőniük. Az elnök úgy látja, hogy a klímaváltozás okozta problémák miatt hosszú távon csak ebben a térségben lehet fehér paprikát megfelelő minőségben és mennyiségben termeszteni. A paradicsom termesztésében más a helyzet. Ezt a zöldségfélét csak úgy érdemes hosszabb távon termeszteni, ha a termelők nagyobb mértékben hangolják össze a tevékenységüket, és összefognak.

A fejlesztésekről

Már többször beszéltünk az elnökkel arról, hogy a frisspiaci értékesítésre nem alkalmas terméket, amelyek a logisztikában és a termelésben képződik, hasznosítani kellene. Jelenleg a szeletelős cégeknek értékesítik ezeket a „hibás” termékeket, ám további feldolgozással plusz jövedelem keletkezik. Ezekkel a szeletős cégekkel úgy kellene megállapodni, hogy a szövetkezet által épített feldolgozóban a már szeletelt termékekből úgynevezett lecsó termékeket lehetne előállítani. A lecsó alaplének pedig már nagy keletje lenne nem csak idehaza, de a szomszédos országokban, például Romániában is. Az elnök szerint négy éven belül megvalósítható a feldolgozó megépítése, üzembe helyezése, így a költségeket is csökkenteni tudják.

A feldolgozó megépítése a fejlesztési tervekben már a prioritások között szerepel. Az elmúlt két évben száz projektet valósítottak meg, amelyeknek a pénzügyi elszámolása még nem fejeződött be. A szövetkezet azonban stabil gazdálkodást folytat, így az sem rendítette meg a gazdálkodásukat, hogy tavaly 360 millió forint kamatot kellett kifizetni. A tagság input anyag felhasználásra nyújtott több mint kétmilliárd forint hitellel a szövetkezet a termelésük pénzügyi finanszírozásához óriási segítséget adott. A tészek operatív programjában – amely jelentős pályázati támogatásokkal már működik – a támogatott projekteket egy év alatt meg kell valósítani, s mivel a projektek utófinanszírozottak, így a szövetkezet nyújt hitelt a tagságának, hogy megelőlegezze a támogatási összeget, amelyet gyakran csak 6-8 hónappal a projekt befejezése után kap meg a pályázó. Ezt a finanszírozási és erőltetett fejlesztési tevékenységet annak érdekében végzi el a szövetkezet, hogy a versenyképességi szintet fenntartsák, ami létkérdés a közösségnek. A fejlesztésekről ugyanis nem lehet lemondani. Az idei évben egyébként továbbra is a fosszilis energia kiváltására összepontosítanak, s ennek keretében egy egymegaWattos napelempark mellett több kisebb napelempark építését tűzték célul, miként energiatárolós projektet is megvalósítanak. A fejlesztésekből nem maradnak ki a már említett fóliás sátor korszerűsítések sem. A fejlesztésekkel egyértelműen cél a rezsi és a költségek csökkentése.

Költségcsökkentés

A költségcsökkentés a versenyképesség fenntartása érdekében alapvetően fontos a termelőknek. Ennek érdekében a tagok számára továbbképzéseket szerveznek, mert az új tudás nélkülözhetetlen a technológiák korszerűsítéséhez. E mellett a szaktanácsadás és a minőségbiztosítás is – ami óriási feladat – rendszeres a tagok részére. A téli hónapokban hét-nyolc továbbképzés indul, így napra kész információkkal gazdagodnak a résztvevők.

A költségcsökkentés kapcsán külön is szót ejtünk a magyar munkaerőről, s annak hiányáról. Nagypéter Sándor szerint a magyar munkaerő szűkös, nem hatékony, és drága. Szűkös, mert a kertészetben egyre kevesebb olyan munkaerőt találni, aki hajlandó elvégezni a kétkezi kertészeti munkát. A kérdés nem az, hogy nem akarják a magyar munkaerőt megfizetni, hanem az, hogy nincs elegendő jelentkező. Téves szemlélet az is, hogy a vendégmunkás olcsóbb, mert nem az, mivel nem csak a fizetést kell odaadni, hanem biztosítani kell a szállást, az étkezést, a szállítást stb.

Nem véletlen, hogy a FruitVeB szakmaközi szervezet is állást foglalt az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) „szigorításának” zöldség-gyümölcs ágazatra gyakorolt hatásairól. A mezőgazdasági idénymunka napi közterhei február 1-től 1.500 Ft-ról 2.200 Ft-ra emelkednek, az alkalmi munkavállalásé pedig 2.700 Ft-ról 4.400 Ft-ra. A termelőüzemek és a friss zöldség-gyümölcs áruvá készítését, csomagolását végző posztharveszt üzemek (csomagolóházak) mezőgazdasági idénymunkásokat foglalkoztatnak, míg az élelmiszeripar elsősorban alkalmi munkavállalókat. Önmagában a közterhek ilyen mértékű növelése a mezőgazdasági idénymunka költségeit 5-8 százalékkal emeli, az alkalmi munkavállalás költségeit pedig 10-15 százalékkal. Ezen felül a minimálbér és a garantált bérminimum 7-9 százalékos megemelését le kell követnie az EFO keretében foglalkoztatottak munkabérének is, különben nem kapunk munkaerőt, következésképpen kb. 10 százalékkal szükséges emelni a munkásoknak kifizetett nettó bért is. Mindezekkel együtt értelemszerűen nagyon érzékenyen érinti a zöldség-gyümölcs termelést és feldolgozóipart az EFO közterheinek ilyen hirtelen, nagy mértékű emelése.

Szezonmunka gátjai

Kérdésként fogalmazódik meg, hogy a többlet termelési költségeket az ágazat át tudja-e hárítani a vevőire, illetve a lánc végén a fogyasztóra. Erre azért nincs egyértelmű válasz, mert a piacot (így a vevőt, a fogyasztót) egyáltalán nem érdeklik a termelési költségek. A piac nem önköltség alapján képez árat, hanem a kereslethez mért „rövid távú” kínálat alapján. Ha a kereslethez mérten bőséges a kínálat, akkor alacsonyak az árak; ha szűkös a kínálat, akkor pedig magasabbak. A zöldség-gyümölcs ágazatban a kereslet jobban kiszámítható, rövid távon hellyel-közel stabil, míg a kínálatot egy szezonban vagy a szezonon belül, illetve európai és hazai szinten is az időjárási tényezők mozgatják a leginkább. Így a termelőtől nagyobbrészt függetlenül kialakuló „valamilyen árakból” kell majd finanszírozniuk a többletköltségeket.

A „120 napos szabály” módosítása azonban még jobban fájhat, mint az EFO közteher egyébként drasztikus emelése. Eddig ugyanis egy munkavállaló munkáltatónként tudott 120 napot dolgozni EFO keretein belül, a módosítás szerint egy munkavállaló összesen tud maximum 120 napot dolgozni. A gyakorlatban pedig ez azt jelenti majd, hogy adott munkavállaló 120 napja nyilván nem az év első felében fog elfogyni, vagyis a gondok jellemzően a második félévben kezdenek egyre fokozottabban jelentkezni. A kertészeti ágazatban pedig ez az időszak éppen a zöldségek, de még inkább a gyümölcsök intenzív betakarítási időszaka, továbbá a feldolgozóipar számára is a gyártás, a termelés csúcsidőszakos periódusa.

A mentorprogram

A DélKerTÉSZ az Alföldi Agrárszakképzési Centrummal és a Bartha János Technikum és Szakképző Iskolával közösen, „Legyél Te is Szentesi Vagány Kertész!” címmel hosszú távú mentorprogramot indít. Az utánpótlás-képzés célja, hogy 10-15 év múlva is legyenek naprakész tudással rendelkező szakemberek és aktív, termelő kertészek. A mentorprogram keretében a tanulók az elméleti tudás mellett, korszerű gyakorlati tudást kapnak, ha pedig elkezdenek dolgozni, akkor a termesztőberendezések beszerzésében is jelentős segítséget biztosít a DélKerTÉSZ. Emellett a kísérleti kertben a termelési módszereket, jövedelmezőséget és hatékonyságot javító kísérleteket is végeznek. A tanulók nemcsak megélhetést biztosító végzettséget kapnak, de itt, Szentesen, a családok és a nagyobb közösség megelégedésére és gyarapodására egy életpálya lehetőségét is felkínálnak számukra.

Ez az új szemléletű mentorprogram, - az elméleti és gyakorlati kertészeti képzésen felül - egy perspektivikus és biztos piacokra épülő, jövedelmező szakmai hivatást is kínál azon általános iskolai tanulmányokat befejező fiatal tanulók számára, akik ezt a szakmát választják. S amit kínálnak: a legkorszerűbb szakmai ismereteket nyújtó gyakorlati képző helyet; új, kiválóan felszerelt tankertben szerezhetik meg a gyakorlati tapasztalatot; részt vehetnek fajta-, és technológiai kísérletekben; a jó tanulók ösztöndíjban részesülnek. És lehetőség van szakmai tanulmányutakra és kirándulásokra, külföldi tanulmányútra, továbbá az utazási támogatás, iskolabusz igénybevételére, munkaruha beszerzésre, a gyakorlati napokon egyszeri étkezés biztosítására. A tanulmányok befejezése után segítik a saját kertészet elindítását oly módon, hogy előfinanszírozzák a termeléshez szükséges eszközök beszerzését, és közös pályázatokkal támogatják vállalkozást. Segítik a termelőtevékenység pontos digitális adminisztrációjának a bevezetését, s a szaktanácsadással támogatják a termelőtevékenység sikerét, mondta végezetül Nagypéter Sándor.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai