Aktuális adózási kérdések

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2025/03/13

ÁFA alanyi mentesség értékhatára

Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az áfa alanyi mentesség az eddigi 12 milliós határösszegről 18 millióra emelte a kormányzat, ráadásul visszamenőleges hatállyal. A visszamenőleges emelés okozhat némi bizonytalanságot, amire érdemes figyelmet fordítani.

A visszamenőleges határértékemelés azt jelenti, hogy akkor lehet 2025. évre az alanyi mentességet választani, ha a belföldön teljesített összes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás éves szinten göngyölített összege 2024. naptári évben ténylegesen, és 2025. naptári évben várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 18 millió forintot. Az értékhatár számításnál értelemszerűen a nettó összeget kell továbbra is figyelni. Ezen feltételek fennállása esetén 2025. február 28-áig választható az alanyi mentesség. A mentesség ONYA felületen vagy a változásbejelentésre rendszeresített adatlapon jelenthető be.

Lényeges, hogy az alanyi mentesség értékhatárának átlépése miatti megszűnés esetén alkalmazott, már ismert 2 éves kizárási időt sem kell alkalmazni, vagyis az is élhet újra az alanyi mentességgel, aki 2023. vagy 2024. évben átlépte a 12 millió forintos értékhatárt.

A tevékenységet év közben kezdő adózók esetében a megemelt 18 millió forintos értékhatárt időarányosan kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a tevékenység kezdete az értékhatár emelés előtt vagy azt követően történt. Azt is ki kell emelni, hogy a február 28-ai nyilatkozat határideje nem jogvesztő, így annak elmulasztása esetén is lehetséges a nyilatkozat. 

Fontos kérdés a már kiállított számlák, nyugták, kézi nyugták kezelése. Az alanyi adómentesség választása esetén, az adóévben korábban kiállított számlák módosítása szükséges. Azokat a számlákat kell módosítani, amiket 0, 5, 18, 27%-os adómértékkel állították ki. Ezen felül a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről, illetve a belföldi fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletről kibocsátott számlákat is le kell módosítani. Értelemszerűen kivételt képeznek azon ügyletekről kibocsátott számlák, melyek során az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében.

A számlákat az alanyi adómentesség választásától számítva mielőbb, de jellemzően 8 napon belül kell lemódosítani és ezekről is számlaadat-szolgáltatást kell teljesíteni. A módosítás mellett persze lehetőség van a számlák sztornózása mellett újakat kiállítani és azokat a vevő részére eljuttatni. 

Mivel a január hónap tekintetében még nem telt le a bevallási határidő, így főszabály szerint a számlák módosítása nem érinti a bevallási kötelezettséget, ráadásul főszabály szerint alanyi mentes adóalanynak nem kell bevallást benyújtania. Abban az egyedi esetben, ha az érintett számlákról már mégis megtörtént bevallás, akkor azt a bevallást önellenőrizni kell.
Befogadói oldal tekintetében pedig a módosítással érintett számla a befogadónál csökkenti a levonható adó összegét. 

A nyugtákat módosítani nem szükséges, ezzel együtt az ilyen nyugtával kísért termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások után adót megállapítani, bevallani és fizetni nem kell, kivéve az olyan ügyleteket, melyek során az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében. Ehhez hasonlóan a kézi nyugták esetében sincs további teendő, azokra értelemszerűen az alanyi mentességet értelmezni kell.

A számla módosítás esetében azt is látni kell, hogy jellemzően a módosított számlán bruttó ár szerepel, de alanyi mentesen, vagyis a kibocsátónál marad az áfa összege is bevételként. Ezzel együtt a vevő, vagyis a számlabefogadó elveszti a levonási jogát. Így, ha az adóalany az alanyi adómentesség visszamenőleges választásáig áfabevallást nyújtott be, melyben adólevonási jogot gyakorolt, a levont adót is korrigálnia kell.  Kivételt az az eset képezhet, ha bizonyíthatóan nettó+áfa szerepelt a megállapodásban, ilyenkor az áfa összege visszajár a vevőnek a számlán pedig a kvázi korábbi nettó összeget kell feltűntetni. 

Aki belföldi fordított adózás alá tartozó terméket vásárolt és az adófizetési kötelezettség 2025. évben az alanyi adómentesség visszamenőleges választásáig keletkezett, ott intézkednie kell annak érdekében, hogy a számlakibocsátó adóalany módosítsa az ügyletről kibocsátott számlát. Ha a számlakibocsátó számlamódosítását megelőzően az adóalany a fordított adózással megállapított adót már bevallotta, azt utólag korrigálnia kell. Ha még nem keletkezett adófizetési kötelezettség, az ügylet teljesítőjét indokolt tájékoztatni arról, hogy esetében a jogállása megváltozása miatt fordított adózás nem alkalmazható.

Ha az adózó pénzforgalmi elszámolást választott a 2025. év végéig, majd él az alanyi adómentesség visszamenőleges választásának lehetőségével, az – tekintettel arra, hogy a pénzforgalmi elszámolás alanyi adómentesség esetén nem alkalmazható – a pénzforgalmi elszámolásra való jogosultságát a 2025. évre vonatkozóan visszamenőlegesen elveszíti.

Meghatalmazás rendszerének átalakítása

Az év második hónapjától minimálisnak tűnő változás lépett életbe a meghatalmazások területén. Egészen január végéig, ha egy adótanácsadó vagy könyvelő cégre bíztuk magunkat, és az adózási feladatokat meghatalmazotton keresztük látta el ilyen cég, akkor a meghatalmazott az adótanácsadó vagy könyvelő – a pontos jogszabályi megfogalmazás szerint könyviteli vagy pénzügyi szolgáltatásra jogosult – társaság alkalmazottjára, tagjára vagy törvényes képviselőjére szólt. Ebben van február első napjától változás, ugyanis innentől fogva maga a cég lesz a meghatalmazott és nem az abban valamilyen formában közreműködő személy. A látszólag jelentéktelen változás mögött azonban több fontos tudnivaló is van. 

Míg korábban, ha a meghatalmazottként eljáró személy változott, mert például kilépett az eljáró cégből, vagy csak más kapta meg az adózási teendők ellátást, akkor új, a meghatalmazó által is aláírt meghatalmazást kellett benyújtani. Ez a jövőben megszűnik, mivel a meghatalmazott maga az adótanácsadó vagy könyvelő cég lesz. Ez azt jelenti, hogy az adózónak, vagyis a meghatalmazónak elég egy meghatalmazást adni a meghatalmazott cég részére. 

Ettől függetlenül az adótanácsadó vagy könyvelő cég kijelölhet egy-egy személyt, aki a cég nevében eljár, azonban az ebben történő változáshoz már nem lesz szükség a meghatalmazó aláírására/jóváhagyására. Ezt a kijelölést a meghatalmazottnak ugyanúgy be kell jelentenie az adóhatóság felé. A kijelölés persze nem kötelező, mivel a módosítással az eddigi személyre szóló meghatalmazások nem szűnnek meg, egészen 2027. december 31-éig maradnak érvényben – kivéve, ha addig azt megszűnteti a meghatalmazó vagy meghatalmazott. És bár nem kötelező a kijelölés, azonban az egyes online felületekre (ONYA, e-papír, online számla) történő belépéshez jelenleg minden esetben magánszemélyes azonosítás szükséges, ami azt is jelenti, hogy jelenleg kijelölés nélküli meghatalmazás – korábbi régi típusú meghatalmazás hiányában – nem tud teljeskörűen működni. 

Ennek majd a későbbiekben lesz jelentősége, ugyanis a tervek között az úgynevezett szervezeti azonosítás kialakítása is szerepel, ami azt jelenti, hogy az egyes online felületekre történő belépéshez nem lesz szükség személyes azonosítási forma alkalmazására, valamint biztosítja például a gép-gép (M2M) bizonylatbeküldési szolgáltatás igénybevételét a szervezeti szintű azonosítással. A szervezet állandó meghatalmazásával ugyanis az űrlapot ténylegesen benyújtó személy jogosultságának vizsgálata nélkül is teljesíthetővé válnak egyes adókötelezettségek, ami jelentős adminisztrációcsökkentés lesz az ügyfeleknek.

Egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos információk

Sok év után emelkedik az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban a közteher mértéke. Az emelés nem csupán a minimálbér emelkedéséhez kötődik, hanem a százalékos mérték is emelkedik mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 0,25%-kal, míg alkalmi munka esetén 0,5%-kal 1,5%-ra. Ezzel mezőgazdasági, illetve turisztikai idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 0,75%-a, azaz 2.200 forint, alkalmi munka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 1,5%-a, azaz 4.400 forint lesz a közteher összege. Filmipari statiszta esetén a közteher mértéke továbbra is 3% marad, ami 8700 forintot jelent. Az emelés mértékénél még fontosabb, hogy nem 2025. február 1-jétől, hanem a jogszabály megfogalmazásából adódóan február 2-ával kezdődő jogviszonyok esetében kell az emelt összeget alkalmazni, vagyis február hónapot meg kell bontani. A megbontást a 2508-as bevallás M lapjain kell megtenni külön soron jelölve a február 1-jére vonatkozóan és az azt követően kifizetett összeget.

Az adózási formát majd az év közepétől, vagyis július 1-jétől érinti még egy nagyobb változás. Jelenleg az 120 napban van korlátozva évente a munkavállaló és a munkaadó között ilyen adózási formában történő foglalkoztatás idénymunka és alkalmi munka esetén. A nyár közepétől a 120 napos éves korlát már nem a ugyanazon felek között lesz értendő, hanem a munkavállalóra nézve, függetlenül attól, hogy azt hány foglalkoztatónál vette igénybe. Annak érdekében, hogy ez jól nyomon követhető legyen, mind a magánszemély, mind a foglalkoztatók számára lehetőség lesz erre vonatkozó adatlekérésre.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai