A kínai piacnyitás lehetőségei

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2015/01/28

Az alábbiakban egy magyar mezőgazdasági küldöttség tanulmányútjáról készített beszámoló alapján kívánunk tájékoztatást adni a kínai baromfitenyésztésről.

Kína baromfitenyésztését eddig úgy ismertük, mint a kacsa és liba országa, de az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás ma már a 12 kg-ot is meghaladja, amelyen belül a csirke is számottevő szerepet játszik. Magyarország a baromfitermékek terén is megkezdte a gazdasági kapcsolatok kiépítését Kínával.

A magyar baromfitermékek kisebb mennyiségben már megjelentek a kínai piacon. A mai kereskedelmi szabály szerint ún. protokollt kell készíteni a termékek alkalmasságáról, ami tulajdonképpen egy auditálás a kínaiak részéről, ennek birtokában adják meg az exportengedélyt. Ez eddig a sertés-, marhahús-, liba- és kacsatermékeknél megtörtént, a csirkénél és a pulykánál még nem.

8. Víziszárnyas Konferencia pekingben

A szakmai küldöttség a Baromfi Termék Tanács kezdeményezésére jött létre és utazott Kínába, ahol részt vett a Pekingben novemberben rendezett 8. Víziszárnyas Konferencián. Itt két magyar plenáris előadás is elhangzott, egyik Dr Csorbai Attila, a BTT elnök-igazgatója részéről, a másik Nagy Szabolcs, a Hortobágyi Lúd Zrt. vezetője részéről. A magyar–kínai kapcsolatok felvételében és működtetésében ennek a magyar vállalatnak úttörő szerepe volt és van ma is. A hortobágyi fehér lúd nagy elismertséget vívott ki magának Kínában, ennek a tenyészanyagnak a teljesítmény- és minőségjavító szerepe vitathatatlan. Egyébként mind a lúd, mind a kacsafajták iránt óriási az érdeklődés, mivel a hazai fajták teljesítménye igen mérsékelt, ezért javításra szorul.

A hazai előadások egyikét Wang Yapang agráregyetemi professzor tartotta a kínai kacsaágazatról. A világ kacsaállományának 70%-a Kínában van, évi kereken 4 milliárd kacsát állítanak elő. A vágás nagy súlyban (3,8–4 kg) történik. A lúdágazatról He Dagian, a Sangháji Akadémia professzora beszélt. 2012-ben 350 millió libát állítottak elő, ami 1,1 millió tonna vágott terméket jelent. Az átlagsúly az egyébként is igen heterogén állományban mindössze 3,14 kg, ami valóban javításra szorul. A tollnak Kínában óriási jelentősége van, a belföldi igény igen magas, de emellett általában exportálnak, mégpedig a buzgó állatvédő EU-ba megy az export 35%-a.

A magyar küldöttség meglátogatta Kína legnagyobb baromfi vágóüzemét Jiangun tartományban. A melléktermékek (fej, láb stb.) aprólékos feldolgozási igénye miatt nagy az élőmunka aránya. Az üzem 3 kacsavonallal dolgozik, egyenként 7500 db/óra kapacitással. A baromfit Kínában szinte 100%-ig hasznosítják, mivel a nálunk mellékterméknek – vagy annak se – számító testrészek – láb, szárnyvég, fej, nyelv, bél – ott csemegeszámba mennek.

Kínai–magyar együttműködés

A magyar küldöttség részt vett egy másik, az ún. Food Safety Week élelmiszer-biztonsági tanácskozáson is. Ezen a BTT igazgatóján kívül jelen volt Györffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Kárteszi Ágnes, a pekingi magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséja, mindhárman tartottak előadást. Ez a témakör rendkívül szerteágazó és meglehetősen problematikus a termelőegységek gigantikus száma és a szabványok – ezek száma 50 ezer – heterogén volta miatt. A magyar szakembereknek két együttműködési szándéknyilatkozat aláírására is módja nyílt a kínai és a magyar kamara, illetve a Hortobágyi Lúd Zrt. és a Hunan Wanjia lúdipari fejlesztési társaság között.

A küldöttség látogatásának tanulságai az alábbiakban összegezhetők:

• A kínai víziszárnyas ágazat megújulásához a fajtakérdés megoldása fontos feladat.
• A kapcsolatok fejlesztésébe be kell vonni a gazdaságdiplomáciát és a szakpolitikai vezetést.
• A szabványok egyeztetett kialakítása sürgősen megoldandó.
• A magyar állami vezetés és a Kamara közvetlen támogatása segítené a kapcsolatépítést.
• A látogatás mindkét fél részéről hasznos és sikeres volt.
• A magyar fél meghívására decemberben kínai küldöttség utazott Magyarországra.

A magyar baromfitermékek Kínába irányuló exportjának bővítése óriási lehetőségeket jelentene az ágazatnak és ezzel a nemzetgazdaságnak. Különösen jól ki lehetne használni a nálunk mellékterméknek számító, Kínában kedvelt láb, fej, nyelv, bél, szárnyvég technológiailag megoldott gyártása és kedvező áron történő eladása következtében az ezzel elérhető értéknövelést, amely az összes termékre vetítve javítani képes az értékesítés hatékonyságát.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai