Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | Szerző: B. K., 2025/03/14

Sokat beszélünk mostanában a mezőgazdaság és az élelmiszeripar digitalizációjáról, az adatok fontosságáról. Utóbbi használata milyen lehetőségeket rejt még az élelmiszerláncban?

Az utóbbi időben szerencsére egyre inkább elfogadottá vált, hogy a versenyképesség növelésének egyik eszköze az automatizálás és a digitalizáció. Még ennél is fontosabb szerepet játszik azonban maga az adat. Ugyanis akkor tudjuk jól szervezni a munkáinkat, a teljes technológiát, a gyártást, a készletgazdálkodást, szóval a cég működését, ha megfelelő mennyiségű és minőségű adattal rendelkezünk, és azokat fel is tudjuk dolgozni a döntés-előkészítéshez. De ez csak az egyik fontos momentum, a másik az, hogy milyen legyen a termék. Ez a kettő persze összefügg, mert a fogyasztói igények mentén fogalmazódik meg, hogy milyen terméket állítsunk elő. A fogyasztói, kereskedelmi igény is adat, így a termék milyenségének a meghatározása is adatalapú döntés. A teljes ellátási láncon keresztül kell vizsgálni ezt, onnan visszafelé lépve, hogy a kereskedelemnek, illetve a fogyasztónak mi az igénye, az mit képez le az élelmiszer-feldolgozásban, ahhoz milyen alapanyag szükséges, és így jutunk el a mezőgazdasági alapanyag-termelésig.

Dr. Friedrich László
A MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója

Közben pedig fogyasztói oldalról a tudatos táplálkozás, az egészséges élelmiszerek iránti igény erősödik. Hogyan hat ez az élelmiszer-feldolgozásra?

A fogyasztásnak vannak gasztronómiai szempontjai is, ezért az érzékszervi tulajdonságokat mindig is preferáltuk, de a mai társadalomban a fiatal generáció már több esetben nem az ízéért, vagy nem a gasztronómiai élvezetért fogyaszt bizonyos ételeket, hanem mert valamit enni kell. Vannak persze divatok, amit akár egy tik-tok videó is el tud indítani, mint például a dubai csoki esetében, de a mai fiatal generációra még inkább jellemző a fogyasztásban a tudatosság, az egészséges táplálkozás igénye. Így jön be az a gondolat, ami már nálunk is megfogalmazódott, hogy nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, vagyis nem csak az élelmiszer-biztonság a fontos, hanem az is, hogy milyen a szervezetre gyakorolt hatás. Vizsgáljuk, mely termékek, mely élelmiszerek, biomolekulák azok, amelyek jótékony hatással vannak a szervezetre. Ez a szlogen – angolul Farm to Health – megjelenik a MATE és a Cibus Hungaricus Alapítvány tevékenységében is. Az alapítvány munkáját az a meggyőződés vezeti, hogy a „farmtól az egészségig” terjedő élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növekedése csak a termékpálya integrált fejlesztésével érhető el. A fejlesztés egyik lehetséges eszköze a digitalizáció és az adatalapú döntéshozatal előnyeinek alkalmazása, az egészség pedig a már említett fogyasztói igények oldaláról csatlakozik ebbe a koncepcióba, amit az is megalapoz, hogy táplálkozásunk minőségétől függ az egészségünk 46 százaléka. Nem kell külön ecsetelni, mennyire fontos most a társadalombiztosítási költségek csökkentése, a társadalom egészségi állapotának javítása, az aktív kor meghosszabbítása, és ezeket mind prevencióval lehet a leghatékonyabban elérni. Ebben pedig az egészséges táplálkozásnak kulcsszerepe van. Fontos, hogy megfigyeljük azokat a problémákat, elváltozásokat, tüneteket, amelyeket a táplálkozással lehet összefüggésbe hozni. A rengeteg adat értékelése kiterjedhet a sok egyéb mellett például arra is, hogy korcsoportonként, régiónként mi jellemzi a táplálkozást, és annak milyen hatásai vannak az egészségi állapotra. 

Mit lehet kezdeni ezekkel az eredményekkel?

Ezek kihatnak a napi étkezésre és a közétkeztetésre is, ami már a gyerekeknél kezdődik. És ez az egyik legfontosabb, hiszen gyermekkorban kell az egészséges táplálkozást megalapozni, így megelőzhetőek lennének bizonyos megbetegedések, valamint a társadalmunk egyik legnagyobb problémája az elhízás, és felnőhetne egy sokkal egészségesebb generáció. Szóval egy globális adatbázis kialakítása most a fontos feladat, és erre jelenleg vannak is lehetőségek.

Ezek a lehetőségek a pályázatokban is megjelennek?

Egyrészt ez önindíttatás, az egyetem erre áldoz, ez a téma fókuszban van. A kutatásaink, a hallgatók szakdolgozati munkái, a PhD-dolgozatok, a TDK-munkák is ebbe az irányba mutatnak, illetve a nemzetközi pályázatainkban is próbáljuk erre helyezni a hangsúlyt. Másrészt alakulnak az együttműködések nemzetközi és a hazai szinten is az egyetemek, kutatóintézetek között. A MATE mindig is az együttműködések zászlóvivője volt, mert mindenki hozzá tud tenni valamit a saját tudásából a közös célhoz.

Hogyan csatlakoznak ebbe az iparági szereplők?

Velük kapcsolódik össze a fejlesztés és a gazdasági háttér. A fejlesztések egy cég számára társadalmi szerepvállalást is jelentenek, hiszen a társadalom, a fogyasztók egészségét szolgálják ezek a termékek, de az iparági szereplőknek az új, innovatív termékek fejlesztése a profitszerzés lehetőségét is megnyitja. Nem véletlen, hogy ezekhez a kutatásokhoz hazai és nemzetközi szinten is csatlakoznak cégek. Ne feledjük, a termékfejlesztésben is ott az adat: a fogyasztói igény, illetve az, hogy mi hogyan hat az egészségre. Ezeket kell összehozni, gyakorlatilag optimalizálni.

És persze a jövőt is látni kell, amiben az egyetemek szerepe nyilván megkérdőjelezhetetlen. De ez nagyon költséges folyamat, segítenek-e ebben a pályázatok?

Jelenleg is vannak futó pályázatok, amelyek ezekhez a területekhez kapcsolódnak. Ezek révén kisebb részletekben, de azért újabb és újabb információk birtokába jutunk, amelyek mind segítenek abban, hogy az élelmiszerekkel és azok hatásaival kapcsolatos tudás bővüljön. Nemzetközi projektekben is benne vagyunk, például kínai partnerekkel. Az egészségtudatosság náluk is fontos kérdéssé vált a termékfejlesztés és az iparfejlesztés összefüggésében. Ez is egy fontos téma, amiben közös pályázat keretében tudunk előre haladni, valamint lesz egy kínai-magyar laboratórium is, amit ők finanszíroznak.

Korábban kritika volt a magyar élelmiszeriparral szemben, hogy lemaradt a termékfejlesztésben. A szereplők is felismerték ezt, és nagyobb erőforrásokat mozgósítottak erre a területre. Látszik már valamilyen előrelépés?

Van előrelépés. Már nemcsak beszélünk arról, hogy ne az alapanyagot vagy az elsődlegesen feldolgozott termékeket exportáljuk, majd többszörösen feldolgozva importáljuk vissza – ebben valóban tapasztalható pozitív változás. A tendencia egyre inkább abba az irányba mozdul, hogy az elsődlegesen feldolgozott termékeket importáljuk, míg a magasabb feldolgozottságúakat exportáljuk. Még mindig van tennivaló, de már látható, hogy növekedett a másodlagos és harmadlagos feldolgozottságú termékek kivitele. Ezek magasabb hozzáadott értéket és nagyobb profitot termelnek, így hozzájárulnak a gazdasági fenntarthatósághoz. Ezeket fejleszteni kell, a cégek jönnek kutatóintézetekhez, az egyetemekhez, hogy fejlesszünk közösen. Az egyetem ilyen szempontból is fontos szerepet játszik, hiszen megvan a kapcsolatrendszere a cégekkel, nem csak a szűken vett élelmiszeriparon belül, hanem az alapanyag-előállítókkal, vagy akár a forgalmazókkal is, mind hazai mind nemzetközi szinten.

Lett több forrás a kutatásokra?

Sok konferencián elmondtuk, és meg is lett a hatása, hogy igenis szükség van a k+f-re a nagy élelmiszeripari beruházási pályázatok megalapozásához, mert egyáltalán nem mindegy, mire fordítódnak ezek a fejlesztési források. Ez túl sok pénz ahhoz, hogy ne hasznosan költsük el, hiszen, ha csak 1 százalék hibával dolgozunk, már az is milliárdokat jelent. Ha pedig a források egy bizonyos részét k+f-re fordítjuk, akkor sokkal pontosabb lesz a fejlesztés és a beruházás jobban megtérül.

Említette, hogy a nemzetközi kapcsolatok is épülnek. Hol a legaktívabbak ezek az együttműködések?

Erős a kínai, a vietnámi, és alapvetően a távol-keleti vonal, de a közép-ázsiai kooperációk is jól haladnak, például Üzbegisztánban. Kína ebben is élen jár, nemcsak az autóipari fejlesztések terén, és hatalmas összegeket fordít az élelmiszergazdasági szektorra. A táplálkozás, különösen az egészségtudatos étkezés, egyre fontosabb szemponttá válik. Nyugat-európai oldalról a biogenom rendszerével foglalkozó kutatás indult. Vizsgáljuk, hogy egy-egy régióban milyen mikrobiommal rendelkezik a bélrendszer mikroflórája, és ehhez kapcsolódóan pedig milyen az a tápanyag háttér, ami a jó felszívódást biztosítja. Évezredek alatt kialakult az adott térségre jellemző mikroflóra, amit most a nemzetközi kereskedelem „átugrik”. Ennek vannak előnyei, de tápanyagok felszívódásában és hasznosulásában már jelentkezhetnek problémák. Ezeket a kutatásokat lehet továbbá a különböző allergenitások csökkentésére is használni, ami szintén nagy távlatokat nyit. A különböző fehérjeallergiákban szenvedők száma is egyre növekszik, és akár odáig is el lehet menni, hogy az élelmiszereket alkotóelemeikre, majd a fehérjéket tovább, akár aminosavakra bontjuk.

Ebben az átalakuló világban hová lehet helyezni a magyar élelmiszeripart? 

Egykor Európa éléskamrája voltunk, és a magyar élelmiszeripar hosszú múltra tekint vissza, miközben higiéniai, élelmiszer-biztonsági és presztízs szempontból is kiemelkedő szinten áll. Ezt a magas szaktudás, és az iparágban dolgozók elhivatottsága alapozta meg. Ez azonban néha versenyképességi hátrányt is jelent, mert nálunk az a szemlélet érvényesül, hogy inkább jobb minőségű alapanyagokat – például szalonnát, húst – használjunk ahelyett, hogy adalékanyagokkal helyettesítenénk azokat. A versenyképesség érdekében fontos, hogy ezekre a hagyományokra építsünk, hasznosítsuk a meglévő tudást, és tovább növeljük az ágazat, valamint a hazai termékek presztízsét. Cél, hogy minél több magyar élelmiszer kerüljön a fogyasztók asztalára, hiszen ez nemcsak gazdasági és nemzetstratégiai kérdés, hanem az élelmiszerek minőségét is meghatározza.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai