2025. 03. 31., hétfő
Árpád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Módosult az EPR Rendszer

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar | Forrás: Agrárium infó, 2025/03/16

Könnyített adminisztrációt és évi egyszeri EPR fizetési kötelezettséget hozott az új év az élelmiszeripari kistermelőknek és az árbevétel plafont el nem érő mezőgazdasági őstermelőknek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének köszönhetően módosult a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló kormányrendelet.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) javaslatait figyelembe véve módosult a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. Rendelet.

Az Energiaügyi Minisztérium és a NAK együttműködésének köszönhetően az élelmiszeripari kistermelők és a bevételi plafont el nem érő mezőgazdasági őstermelők számára számos könnyítés lépett életbe az EPR díjak bevallását és a díjak megfizetését érintően.

A módosításnak köszönhetően a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállításban és -értékesítésben érintett kistermelők, valamint a rendeletben meghatározott bevételplafont el nem érő mezőgazdasági őstermelők egyszerűsített adminisztrációs szabályokat választhatnak. A könnyítés évi egyszeri, egyszerűsített adatszolgáltatást jelent, a fő csomagolás-összetevő anyaga szerint, az általános díjszabásnak megfelelő mértékű, évente történő kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetés mellett.

Az egyszerűsített adminisztráció választása esetén az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál nyilvántartásba vételre nincs szükség, azonban a koncessziós társaság által működtetett elektronikus felületen a jogszabályban meghatározott adatok megadása a kistermelők és az őstermelők számára is kötelező.

Az évi egyszeri adatszolgáltatás során az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR) az adatszolgáltatás során az adott fogyasztói, gyűjtő vagy szállítási csomagolás tekintetében külön-külön a fő csomagolás-összetevő anyagáram kategóriáját kell megadni, ez alapján kell befizetni a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat is. Ez azt jelenti, hogy az a kistermelő, aki például csak mézet értékesít üvegben – papír címkével, fém tetővel –, csak az üveg anyagáram alapján fizeti meg a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat. Ugyanakkor az a kistermelő, aki egyszerre több üveg mézet értékesít papírdobozban, annak a fogyasztói üveg csomagolás mellett a papírdoboz, mint gyűjtőcsomagolás után is keletkezik kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettsége.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

2024: Lassult a drágulás, a kisebb méretű földterületek uralják a piacot - A legnagyobb forgalma az 1 és 5 hektár közötti szántóterületeknek volt
Az előző évhez hasonlóan 2024-ben is mérsékelten emelkedett a termőföld országos átlagára. Az Agrotax Kft. elemzése szerint a kifüggesztéssel eladott földterületek hektáronkénti átlagára 2,431 millió forint volt, ami 8,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbnál (2023: 2,172 M Ft). A termőföldpiaci átlagár emelkedése a 2022-ig jellemző évi 10 százalékos átlagos drágulástól tavaly is elmaradt, és jelentős maradt a különbség egyes régiók között.
A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan
A szarvasmarhák és más emlősök bejelentett madárinfluenza-fertőzésének hulláma közepette az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új iránymutatásokat adott ki, amelyekben tanácsot ad tagjainak, hogyan hajtsanak végre hatékony felügyeleti programokat a szarvasmarhák influenza fertőzésének korai kimutatására – adta hírül honlapján a szervezet.
Vizes Élőhelyek Világnapja
Február 2-án ünnepeltük a Vizes Élőhelyek Világnapját. 1971-ben ezen a napon írta alá 18 állam az iráni Ramsar városában a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről és a vízimadarak élőhelyének védelméről szóló államközi megállapodást, melynek tagjai azóta 172-re nőttek. Hazánk nemzeti parkjai a világnap keretében színes programokkal várják ezúttal is az érdeklődőket.
Kiváló horgászélményt kínálnak a Körösök
A Körösvidéki Horgászegyesületek Szövetsége (KHESZ) a számadatai alapján is tiszteletreméltó szervezet, hiszen 2400 hektár vízfelületet kezelnek, amelyen 94 horgászegyesület 29 ezer tagja él a hobbijának. Az összesen 184 hektáron működő tógazdaságaikban termelt pontyokat kizárólag a szövetség horgász vizeibe telepítik, megalapozva ezzel a természetesvízi halgazdálkodást és a telepítéseket. Nemes Attila Károly, a KHESZ ügyvezető igazgatója két év híján húsz éve vezeti a szövetség szerteágazó munkáját. Az, hogy az igazgató jól dolgozik, jelzi, hogy Körösökön a horgászat népszerűsége nem csorbult az elmúlt csaknem két évtizedben sem. Nemes Attila Károllyal beszélgettünk.
A magyar halász és a tenger - avagy egy sikeres elnökség mérlege
Mint ismert, 2024. július 1. és december 31. között Magyarország töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Ilyenkor az éppen elnöklő tagállam fél évig vezeti a tanácsi munkacsoportüléseket, az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) üléseit, valamint a miniszteri tanácsüléseket. Ezen adminisztratív funkció mellett a mindenkori elnökség megfogalmazhat és elfogadtathat olyan tanácsi következtetéseket, amelyek a későbbiekben beépülhetnek a jogalkotásba, saját prioritásai mentén eldöntheti, milyen dossziékban akar inkább előrehaladást elérni, és melyeket sorol hátrébb, valamint – bizonyos korlátokon belül – beleszólása van az egyes jogi aktusok megszövegezésébe is. Mit is jelentett mindez a halászat területén, és milyen eredményeket sikerült elérnie a magyar elnökségnek? Az alábbiakban ezt szeretnénk röviden bemutatni.
Fenntartható minőségbiztosítás a takarmány- és élelmiszeriparban
A fenntarthatóság egyre fontosabb szerepet kap a takarmány- és élelmiszeriparban, hiszen a termelés optimalizálásával nemcsak költséghatékonyságot érhetünk el, hanem csökkenthetjük a termelési folyamathoz kapcsolódó erőforrás-felhasználást is. A minőségbiztosítás ebben kulcsszerepet játszik, hiszen segítségével biztosítható, hogy a termék megfelel a kimondott vagy kimondatlan igényeknek.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza