Kiváló horgászélményt kínálnak a Körösök

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Szerző: Hajtungy, 2025/03/19

Be kell vallania a cikk írójának, hogy bár nem horgászik, de erős szálak kötik a Körösökhöz. Számos haltermelő céggel alakult ki eredményes munkakapcsolata, s a KHESZ két vezetőjével, Dr. Hunya Miklós elnökkel és Nemes Attila Károly ügyvezető igazgatóval is közeli ismerősök. Hunya Miklós civilben hosszú évtizedeken keresztül vezette a Gyomaendrődi Takarékszövetkezetet, míg a cikk írója több mint egy évtizeden át szerkesztette a Takarék újságot, így Hunya Miklóssal is több cikk született. Az elnökkel folytatott beszélgetéseken derült ki a horgászat iránti elkötelezettsége, s az, hogy Hunya Miklós a MOHOSZ választmányának az egyik legrégebbi tagja, és 1993 óta a KHESZ elnöke. Az eltelt évtizedekben az elnöknél is bebizonyosodott, hogy a tagság elégedett a munkájával.

Horgász-halas elkötelezettség

Nemes Attila Károllyal számos horgász, halas eseményen, konferencián, rendezvényen találkoztam az elmúlt évtizedben, s a gyomaendrődi halfőző versenyen a különböző halászlevek zsűrijeiben többször együtt bíráskodunk. Az ügyvezető igazgatóról szólva elmondhatjuk, hogy a horgászat iránti szenvedély családi hagyomány, miként a szövetség vezetése is. A Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége (KHESZ) 1993. szeptember 23-án alakult a Magyar Országos Horgász Szövetség Békés Megyei Intéző Bizottságának az utódjaként úgy, hogy az Intéző Bizottság ügyvezető igazgatói munkakörét korábban Nemes László, Attila édesapja töltötte be, így a sok együtt töltött halas program miatt a horgász és halas véna, ezzel az elkötelezettség és a szervezeti iránti alázat már gyermekkorában kialakult.

Nemes Attila Károly
a KHESZ ügyvezető igazgatója

A Körösök

A Körösök és azok holtágai különleges és változatos természeti környezetet kínálnak, mivel a térség egyedülálló ökoszisztémáját alkotják. A folyók hullámterei, a lefűzött holtágak, a vármegye tavai és csatornái, mindezek sokszínű halállománya, így értékük, megítélésük és ismertségük a horgászat mellett aktív turisztikai szempontból is kiemelkedőek. 

A Körösök közül a legszélesebb Hármas-Körös az, ahol a három kisebb folyó találkozik és folyik egybe. A Hármas-Körös Békés megyében, a Kettős-Körös és a Sebes-Körös egyesülésével kezdi útját. A Kettős-Körös pedig a Fekete-Körös és a Fehér-Körös összefolyásából jött létre. Hozzájuk csatlakozik a Sebes-Körösbe Körösladányál torkolló Berettyó és a Hármas-Körössel Mezőtúr után csatlakozó Hortobágy Berettyó. A Tisza – útjuk Hármas-Körösként egyesült 91,3 folyamkilométer megtétele után - a Csongrádnál veszi föl a Körösöket, ahol a „Körös torokkal” szemközti partszakasz kedvelt üdülőterület, fürdőzőhely és látványként is előkelő.

A Körösök mentén húzódó ártéri erdők (például tölgy-kőris-szil ligeterdők) gazdag madár- és emlősfaunának adnak otthont. Gyakoriak itt a vízparti nádasok, fűzlápok, amelyek különleges növény- és állatfajok élőhelyei. Az ártéri területek vadvirágai, mocsaras rétjei különösen fontosak a biodiverzitás szempontjából. A Körösök és holtágaik több mint 30 halfajnak nyújtanak otthont, többek között a horgászfogásokban népszerűbb pontynak, nagyobb testű harcsáknak, süllőnek és csukának, ezért is népszerűek ezek a víztestek. Ritka vízi növények, például a tündérfátyol és a sulyom is megtalálhatók. Gyakori madárfajok a szürke gém, a nagykócsag, a réti sas, valamint a különféle récefélék és a ragadozó madarak. A Körös-vidék fontos pihenőhelye és fészkelőhelye a vándormadaraknak. A Körös-Maros Nemzeti Park területén fekvő vizes élőhelyek kiemelten védettek.

Holtágak és tavak

A Körösök holtágai (például a Szarvas-békésszentandrási Holt-Körös, a Sirató holtág, Félhalmi holtág, vagy a Danzug holtág) békés, csendes környezetet kínálnak a horgászathoz. Ezek a holtágak a folyószabályozások során jöttek létre, és ma már sok közülük frekventált és országosan ismert üdülőövezet. A Körösök menti táj népszerű kirándulóhely, ahol a horgászat mellett a vízitúrázás, kajakozás, csónakázás, kerékpározás és gyalogos túrázás egyaránt kedvelt. Gyógyfürdők és üdülőtelepek is találhatók a folyók mentén, például Gyulán, Békésen, Gyomaendrődön, és Szarvason is. A Körös menti táj nemcsak természeti, hanem kulturális szempontból is értékes. A vízimalmok, a halászhagyományok, valamint az árterek mezőgazdasági használata (például legeltetés) a tájhoz kapcsolódó emberi tevékenységeket tükrözik. Ez a vidék egykor vízjárta táj volt, ma az ember és a természet közös harmóniájának összhangjának szép példája.

Ami a szövetség territóriumát illeti, nem csak Békés vármegye természetes vizeit érinti, mivel a Sebes Körös átnyúlik Hajdú-Bihar vármegyébe, a Hortobágy Berettyó folyó medrének fele már Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartozik, a Hármas-Körös partjai Jász-Nagykun Szolnok és Csongrád-Csanád vármegyéket is érinti. A Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége Békés vármegye területén több mint 250 kilométer folyószakaszt kezel. A Körös-vidékiek területhatár szempontjából együttműködnek öt vármegyével, de határon átnyúlóan is jó a kapcsolat a román horgászszervezetekkel. A KHESZ kötelékébe összességében több mint 2400 hektár vízfelületet tartozik, ami 67 nyilvántartott vízterületet jelent, a kiadott területi jegyek iránti kereslet alapján a Körösök vízrendszere az ország egyik legnépszerűbb horgászrégiója. 

Haltelepítés, halgazdálkodás

A szövetség vezetése ma már igen szerteágazó feladat. Hathatós segítséget kell nyújtania az egyesületi tagjainak a szabályos működéshez, hiszen mindenhez kell érteni, akár egy nagy cég szakszerű vezetésében. Így a szakmai részhez, a természetes vízi gazdálkodáshoz, a jogi, a rendészeti, a halőrzési feladatok ellátásához, a pénzügyi és számviteli ügyek intézéséhez, a turizmus fejlesztéséhez, a horgászrendezvények, szakági versenyek, ifjúsági táborok szervezéséhez, médiatevékenységhez és még sorolhatnánk tovább. Mivel a KHESZ 94 horgászegyesület tevékenységét fogja össze, a sokoldalú tevékenységi kör sok munkafeladatot ad a feladatokat menedzselő apparátusnak. A szövetség jelenleg a vármegyei (térségi) horgász szövetségek közül a legtöbb tagegyesületet tömörítő szervezete, így nem mindegy, hogy az ügyvezetés a sokszínű tagság tevékenységét milyen módon hangolja össze. 

Külön kell szólni a haltermelésről, amit a szövetség összesen 184 hektáros területen működő tógazdaságaiban évről évre eredményesen végez. Saját termelésből a kezelésben lévő horgászvizek telepítésére szánt teljes háromnyaras ponty mennyiség közel felét, 100-120 tonna pontyot állít elő.

Nemes Attila hangsúlyozta, hogy a halgazdálkodást a kezelésben lévő horgászvizek telepítésére működtetik, piaci értékesítéssel nem foglalkoznak. Itt kell megjegyezni, hogy a tavalyi évben az őszi lehalászások során mind az Ecsegfalvi, mind a Csökmői Halgazdaságban rekordtermés született. Köszönet jár a halastavi feladatvégzést egész évben ellátó halász munkatársaknak, illetve az abban alkalmanként közreműködő halászoknak a kitartó munkájukért, továbbá minden munkatársnak a telepítésekben való közreműködésért. A telepítések sikeréhez a MOHOSZ is hozzájárult, mivel pályázati forrásból is érkezett támogatás annak érdekében, hogy a horgászvizek törzsállományának fejlesztése megvalósuljon. A pontytelepítéseket a körülmények és lehetőségek figyelembevételével tervezik az idei, 2025-ös évben is, melynek egyik legelső elemeként idén tavasszal, még a tavalyi pályázati forrásból realizált egynyaras tiszai nyurgaponty kerül a folyókba a tájfajta állományának fejlesztése céljából.

Nemes Attila hangsúlyozta, hogy a legfőbb céljuk egyike továbbra is a Körösök-vidékén a vizek megfelelő halasítása, a horgászélmények, illetve a „szép-fogások” lehetőségének biztosítása. A Körösök térsége népszerű horgászhelyszín, ezért a halállomány fenntartása nemcsak ökológiai, hanem turisztikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű. A megfelelő halgazdálkodás hozzájárul a vizek hosszú távú fenntarthatóságához és a horgászturizmus fejlődéséhez. Egy szezonban 10-12 halfajt telepít a Szövetség, a leggyakrabban kihelyezett halfajok: ponty, süllő, csuka, harcsa, keszegfélék, emellett a kecsege, compó, menyhal, sügér és domolykó is kerül a vizeikbe. A telepítés gyakorisága és mennyisége a vizek típusától, állapotától és a horgászati igényektől függ. A KHESZ kiemelt figyelmet fordít az őshonos halak védelmére és az invazív fajok visszaszorítására. A Körösökben található értékes őshonos faj a compó például helyi védelemben részesül.

Változó mértékű a madárkár

A szövetség haltelepítési tevékenységéről rendre beszámol a helyi vármegyei sajtó is, így tavaly év végén is megjelent egy cikk arról, hogy rekord mennyiségű haltelepítést hajtott végre a szervezet. Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy minden évben a legfontosabb kérdés a horgászok számára, hogy hová és mennyi halat telepít a szövetség, a legnagyobb fókusz érthetően a pontyra irányul. A Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségénél (KHESZ) tudják ezt, és meg is tesznek mindent a lehető legnagyobb arányú, és lehetőség szerint minél több őshonos békés és ragadozó halfajra kiterjedő telepítés érdekében. A haltelepítésekben a ponty a meghatározó halfaj, és mivel a területi jegybevételek az elmúlt évben nőttek, ezért az előző év telepítési mennyiségeit túlhaladva végezték el a vízterületek adottságaihoz, látogatottságához illően.
A kihelyezett pontyok nagy része, mintegy fele, a szövetségi halastavakból érkezett. A saját termelésű ponty azonban nem fedezi az előírt telepítési mennyiséget, ezért a pontyok beszerzése saját halastavi termelésen kívül több haltermelő partnertől történő vásárlás útján valósul meg. Az év során 53 munkanapon, összesen 321 helyszíni lehelyezés valósult meg, mégpedig csaknem 270 tonna mennyiségben. Az ügyvezető elmondta, hogy a mennyiség a KHESZ kezelésében lévő 2400 hektár kezelt területére leosztva hektáronként 111 kg ponty telepítést jelent. 
(A területadatból a legnagyobb arányt a folyók és szakaszaik képviselnek.) Ez a kisebb és frekventált víztesteken felkúszik akár 350-400 kg/hektárig, míg a kiterjedt folyószakaszokon 30-50 kg/hektár körül alakul. De nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a körösi halállomány telepítésének tervezésénél számítani kell a kárókatona okozta madárkárra is. A nagyobb vizeket kezelő halgazdálkodó szervezetek, mint például a KHESZ, figyelemmel kísérik a jelenlétüket, és a téli időszakban riasztást és szükség szerint gyérítést végeznek a halállomány védelme érdekében. 

Halőrzés 

A KHESZ jelenleg 15 fő alkalmazotti státuszú hivatásos halőrt foglalkoztat. Mindennapi munkafeladataik közé tartozik a vízterületek folyamatos felügyelete, a horgászati szabályok betartatása, a horgászatra jogosító okmányok ellenőrzése, a halállomány védelme, emellett többek között rendszeresen közreműködnek a haltelepítésekben, versenyek, rendezvények lebonyolításában, vízkezelésben és más kezelői feladatokban. A mindennapi tevékenység során rendszeresen együttműködnek és kiváló munkakapcsolat alakult ki a hatósági szervekkel, továbbá a helyi horgászegyesületekkel a szabálytalanságok megelőzése és kezelése érdekében. Ha létszámarányosan vesszük figyelembe a szabályszegések számát, akkor a szövetség jól áll, mert éves szinten 250-280 feljelentést továbbítanak a hatóságokhoz, ez a térség horgászlétszámának a legfeljebb 1-2 százaléka. A leggyakoribb szabálysértések a horgászatra jogosító okmányok hiánya, a fogási napló hiányos vezetése, továbbá a nem megengedett módon, több horgászeszközzel történő horgászat.

A Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége egyik ötletgazdája, majd aktív részese volt a hét évvel ezelőtt első alkalommal megszervezett Országos Halőri Szakmai Versenynek és Találkozónak. A nagyszerűen megszervezett és lebonyolított versenyeken a KHESZ halőri különítménye többször sikeresen szerepelt, és több alkalommal hazai pályán, Szarvason szervezői is voltak a rendezvénynek. A beszélgetés során szóba került az is, hogy a KHESZ ugyancsak fontos tevékenységi köre az ifjúságnevelés, Ifi Klubja számos gyermekprogramot szervez, támogat és bonyolít le. Ezek közül kiemelkedő a Körös-vidéki Sulikupa általános iskolás gyermekek részére életre hívott versenysorozat, a nyári horgásztáborok, a gyermeknapi versenyek és más közösségi, ismeretterjesztő programok. A gyermekek vízpartra csábítása és a horgászat népszerűsítése mellett hangsúlyos a környezettudatosságra való nevelés és ennek erősítése a gyermekekben. 

Eredmények és tervek

A tavalyi év eredményeit összegezve Nemes Attila elmondta, hogy ismételten fejlődött a szövetség, ez a horgászlétszámban, a területi jegyeik iránti érdeklődés töretlenségében, és a megvalósult haltelepítéseik főszámaiban is jól látszik. Fontos kiemelni, hogy a kiadott területi jegyeikből származó bevételük 60 százalékát a kezelésben lévő vizeik haltelepítésére fordították. A halőrzés területén sem léptek vissza, sőt, a halőri felszereltség – a MOHOSZ által támogatott pályázatok és fejlesztések igénybevételével sokat fejlődött. Az idén egy újabb innovatív cél a halőrzési feladatok ellátására beszerzendő drónok munkába állítása, amely eredményeként munkáik hatékonyságának javítását várják. Ami az idei terveket illeti, az ügyvezető igazgató elmondta, hogy folytatják a horgászat, és a horgászturizmus fejlesztését, a körösi halállomány folyamatos utánpótlását, gyarapítását. 

A szabad vízpartokon karban tartják a horgászhelyeket, egyes kezelt folyószakaszokon az visszavadult növényzet ritkításával újabb horgászhelyeket alakítanak ki és adnak át a horgászoknak. A MAHOP Plusz program pályázataiból két haltermelő tavat terveznek felújítani, de kihasználják a MOHOSZ által kiírt pályázatok fejlesztési lehetőségeit is. A Körösök gyönyörű vizek, mindenkinek érdemes ide ellátogatnia, és több napot eltölteni. A körösi horgászat pedig különleges élmény, sokoldalú vízi adottságok és sokszínű halállomány kényezteti az ide látogatót. Ne feledjük, a halak a barátaink! - mondta végezetül Nemes Attila. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai