A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | 2025/03/21

A magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) H5N1 vírus több mint két évtizeddel ezelőtti megjelenése óta különböző kládokká fejlődött. A 2024-ben észlelt esetek rámutatnak a felügyeleti rendszerek sürgős megerősítésére. A 2.3.4.4b klade, amelyet először 2021-ben észleltek, jelentős mértékben képes megfertőzni a fajok széles körét, beleértve a vadon élő madarakat, a baromfit, és újabban mind a szárazföldi, mind a tengeri emlősöket, beleértve a tigriseket, medvéket, fókákat és kedvtelésből tartott macskákat, kutyákat. A tejelő szarvasmarháknál 2024-ben észlelt esetek, valamint a fertőzött szarvasmarhának kitett mezőgazdasági dolgozók esetei rámutatnak a felügyeleti rendszerek sürgős megerősítésére.

„Tekintettel a 2.3.4.4b osztályba tartozó A(H5N1) influenza világméretű terjedésére, várható, hogy a madarakról a szarvasmarhára (és valószínűleg a szarvasmarháról az emberre) más országokban is átterjednek” – áll a FAO új kiadványában: Recommendations for the monitoring of influenza – Javaslatok az influenza A(H5N1) szarvasmarhák megfigyelésére –, szélesebb körben alkalmazható más tenyésztett emlősöknél.

A fokozott jelentéstételnek a magas kockázatú területekre kell összpontosítania

A FAO új iránymutatása egy korábbi technikai kiadványt követ, amely összefoglalja a kialakuló helyzetet, a tudásbeli hiányosságokat és az ajánlott kockázatkezelési intézkedéseket, és hangsúlyozza a hatékony passzív felügyeleti rendszerek kritikus szerepét, amelyek ösztönzik a gazdálkodókat és az állatorvosokat a gyanús esetek bejelentésére. A fokozott jelentéstételnek a magas kockázatú területekre kell összpontosítania, például azokra, ahol sűrű baromfi- vagy tejelő szarvasmarha-populáció vagy vándorló madártevékenység található, és meg kell fontolni az informális források – például a piaci árváltozások, a közösségi média és a közösségi hálózatok – megkeresését.

Az iránymutatások célja a továbbgyűrűző események korai felismerésének javítása és a bizonyítékokon alapuló járványvédelmi intézkedések támogatása, segítve a tagokat abban, hogy optimalizálják a korlátozott erőforrások felhasználását a meglévő felügyeleti tevékenységek kihasználásával felügyeleti céljaik elérése érdekében. Ezek az ajánlások szélesebb körben alkalmazhatók más tenyésztett állatfajokra is.

Mit kell tudni, és mit kell tenni

Egyes fertőzött állatok súlyos klinikai tünetekkel bírnak és magas mortalitásúak; az érintett szarvasmarháknál megfigyelt jelenségek közé tartozik a csökkent tejtermelés, a megsűrűsödött kolosztrum-szerű tej, a csökkent táplálékfelvétel, letargia, láz és kiszáradás. Egyes állatoknál azonban előfordulhat, hogy a fertőzés egyáltalán nem okoz klinikai tüneteket, ami megnehezítheti a felismerést.

Sokat kell még tisztázni a HPAI H5N1 szarvasmarhák közötti átvitelével kapcsolatban, de úgy tűnik, hogy ezt elsősorban a fertőzött szarvasmarhák mozgása, és potenciálisan a gazdaságok között megosztott személyzet vagy berendezések okozzák. A bizonyítékok azt is sugallják, hogy a fertőzött tejtermelő gazdaságok és a közeli baromfitartó egységek között tovagyűrűző események történtek. Más fajok is érintettek, beleértve a macskákat és az egereket, valamint a baromfiról a sertésre való átterjedést is észlelték. Még ha a sertések nem mutatják is a betegség jeleit, aggodalomra adnak okot, mivel a sertések katalizálhatják a madár- és humáninfluenza-vírusok genetikai átrendeződését, és potenciálisan új, járványveszélyes törzseket hozhatnak létre.

A minimális felügyeleti cél a gyors észlelés legyen

A FAO ajánlásai azt javasolják, hogy a minimális felügyeleti cél minden ország számára a magas patogenitású H5N1 fertőzés madarakról nem madárfajokra, köztük szarvasmarhára történő átterjedésének gyors észlelése legyen. Ha észlelik, az állategészségügyi szakembereknek fel kell készülniük a gyors reagálásra, szigorítják a kockázatcsökkentő intézkedéseket, és bizonyítékokat állítanak elő a döntéshozatal és a politika támogatására.
Az alapvető, de hatékony felügyeleti rendszerek azzal kezdődnek, hogy a gazdálkodókat arra ösztönzik, hogy maguk jelentsék be a gyanús betegségeket, és használják ki a gazdaságok rutinszerű állatorvosi látogatásait. Ezek a rendszerek kibővíthetők az oltási kampányok során végzett opportunista tesztelésekkel, a közösségi és iparági csoportok által a csökkent tejtermelésről szóló jelentésekkel és kockázatalapú mintavételi stratégiákkal.

A WOAH-listán szereplő betegségek esetében a WAHIS segítségével kell jelenteni

Ezeknek a stratégiáknak figyelembe kell venniük az olyan tényezőket, mint a földrajz, a vadon élő madarak vonulási mintái, a szezonalitás, az állatpopulációk és a klinikai megfigyelések a tejtermékek értékláncában. Abban az esetben, ha egy tehénnél bebizonyosodik a HPAI H5N1 eset, haladéktalanul értesíteni kell a közegészségügyi hatóságokat, és vizsgálatokat kell indítani annak megállapítására, hogy a mezőgazdasági dolgozók és más közeli emberi kapcsolatok ki voltak-e téve vagy fertőzöttek. A WOAH-listán szereplő betegségek esetében az eseteket a WAHIS segítségével kell jelenteni, és a műszaki szakértőket arra is biztatja a szervezet, hogy adatokat küldjenek be a FAO Globális Állatbetegségek Információs Rendszerébe ( EMPRES-i+ ).

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai