2026. 11. 23., hétfő
Kelemen
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Zöldséghajtatás: csökkenő termőfelület, növekvő import, drága zöldség

Kategória: Növénytermesztés | 2025/03/03

Önellátásra sem vagyunk képesek a friss zöldségfélékből. A fóliasátrak nagy része korszerűtlen, elavultak a technológiák, és a legtöbb helyen a dolgos kezek is hiányoznak. Hiány persze nincs zöldségfélékből, import van bőven, de sokaknak megfizethetetlen. A tény az: a hazai lakosság több mint harmada nem eszik naponta zöldségfélét, pedig azok funkcionális élelmiszernek számítanak.

Kevesebb fóliasátor, de hatékonyabb termelés

A hajtatott zöldségtermelésnek ilyenkor van a szezonja, de egyre kevesebben gyakorolják ezt a technológiát. Az ezredfordulón még 6 ezer hektár volt a hajtatott zöldségkultúrák termőfelülete, húsz év alatt ez felére esett vissza, mostanában pedig alig haladja meg a kétezer hektárt. Korszerűtlenek a fóliasátrak, nehéz alattuk dolgozni, az ágazat kézimunkaerő-szükséglete nagyon magas, a dolgos kezek pedig hiányoznak. A téli zöldségtermelésnek a hazai klíma sem kedvez, így összeségében az önellátásra sem vagyunk képesek.

A hajtatásnak és a szántóföldi zöldségtermelésnek jól érzékelhető ellentéte volt a gabona és az olajos növények termelése. Hosszú időn át az utóbbiak kevesebb munkával, kisebb kockázattal magasabb és biztosabb jövedelmet jelentettek a gazdálkodóknak. Ennek is következménye lett, hogy jelentősen visszaszorult a szántóföldi termelés és a zöldséghajtatás. A három nyár előtti aszály ezer milliárdos kárt okozva tönkretette a hagyományos szántóföldi gabonatermelést. Főként a kisebb gazdaságok vezetői gondolkodhatnának a termelési szerkezet változtatásán, visszatérve a korábban jobban prosperáló zöldségtermesztésre.

Követésre méltó példák eddig is voltak. A gyakorlati tapasztalatok szerint a termelési színvonal jól érzékelhetően emelkedett, növénykultúráktól függőn 30-60 százalékkal javult. A felére zsugorodott területen hasonló mennyiségű zöldségfélét állítanak elő a szorgos gazdák. Ezt a színvonal növekedést a piac kényszerítette ki, hiszen a jövedelempótló támogatások kevéssé érték el a zöldségkertészeket. A klímaváltozás új helyzetet teremtett a mezőgazdaságban, a gazdasági döntéshozóknak is célszerű lenne felülvizsgálni a támogatáspolitikát, segítve a termelési szerkezet megváltoztatását.

Az tényszerű, hogy a magyar klíma alatti zöldséghajtatás nem versenyképes a Dél-európai vagy az Észak-afrikai konkurenciával. Itthon kevesebb a fény, alacsony a hőmérséklet, drága a fűtés; drágább lesz a kisebb mennyiségű végtermék is. A fóliasátrak alatt a legnagyobb területen paprikát termelnek. A téli hónapokban - decembertől áprilisig – Marokkóból, Jordániából, Spanyolországból érkezik a paprika a hazai boltokba, s ebben az időszakban az import nem is zavarja a hazai termelést. A december előtti és az április utáni külföldi árú már nem kedvez a termelőknek, hiszen ők is képesek lennének ellátni az itthoni fogyasztókat.

A fiatalok nem szeretik a zöldségeket?

A hanyatló termelés és a növekvő import drága, sokak által nehezen megfizethető árúvá teszi a zöldségféléket, pedig azok funkcionális élelmiszernek számítanak.  Ezt jól mutatják a fogyasztási adatok. A szakemberek szerint naponta legalább 400 gramm zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztani, ezzel szemben az átlag a 300 grammot sem éri el. A magyar férfiak 60, a nők 55 százaléka nem eszik ennyit. Ami ennél sokkal szomorúbb adat, hogy a fiatalok 50 százaléka a naponta szükséges mennyiségnek csak a felét fogyasztja el. Az Európai Unió átlagában a lakosság 33 százaléka nem fogyaszt naponta zöldséget, nálunk ez az arány 36 százalék, az élenjáró belgáknál 17 százalék.

Ráadásul az sem mindegy, milyen zöldségfélét eszünk. Az évi 80-90 kilogramm zöldségfogyasztásnak harmada burgonya, amely a kevésbé értékes kategóriába sorolható. Egy kimutatás szerint betakarítás után 100 gramm burgonyában 15-20 milligramm C-vitamin van. Ha szabályszerűen, 4 Celsius fokon tárolják, fél év múlva a vitamintartalom felére csökken, s ha megfőzik, az újabb 50 százalék veszteséget jelent. Kevesek által ismert az átlagos tápláló érték elnevezésű mutató, mely szerint a kínai kel vezet 6.99 értékkel, a paprika és a sárgarépa követi 6.61 illetve 6.48 értékkel.

A zöldségfogyasztás és az egészséges élet összefüggéseit tudományos eredmények bizonyítják. A zöldségek gátolják a daganatok kiváltásáért felelős vegyületek működését, gyulladást csökkentő hatásuk van, akadályozzák a vérrögök képződését, csökkentik a koszorúér-betegségek, a szájüreg-daganatok és a gégerák kockázatát.

A gazdák és a vásárlók is rosszul jártak

Az egészségesebb életet jelentő zöldségfogyasztás növekedhetne, ha hazai, az itteni biológiai környezetben megtermelt, elfogadható áron kínált termékek lennének a boltokban. A genetikai lehetőségek adottak. A világon 250 növényfajt tartanak számon, mint zöldségfélét. Ezek közül 50 faj nálunk is ismert, s amelyeket kisebb-nagyobb területen termesztenek. Üvegházakban és fóliasátrakban tíznél kevesebb zöldségféle terem.

A kilátások sem derűlátóak. A termelési költségek az elmúlt években duplájukra emelkedtek, s ezt a termelői árak nem követték. Miközben a gazdák rosszul jártak, a piacokon és a boltokban vásárlók csak a „csillagászati” zöldség árakkal találkoznak. A fóliasátrakban görnyedő, a tűző napon, levegőtlen körülmények között izzadó kertészeti alkalmazottak csak a vékony fizetési borítékon mérik le saját és ágazatuk helyzetét. Nem vonzó a kertész szakma: volt olyan év, amikor egyetlen gyerek sem jelentkezett zöldség-és gyümölcstermelő szakképzésre.

Jelentősebb agrárpolitikai beavatkozás nélkül marad a csökkenő termőfelület, a növekvő import és a drága zöldség.
A kitartó zöldségkertészek a termelés jövedelmezőségének javításához a szaktudas.hu oldalon találhatnak információkat.

Ajánlott kiadványokDr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztése
Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Dr. Géczi László:
Piacos zöldségtermesztés
Takácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlata

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza