Zöldséghajtatás: csökkenő termőfelület, növekvő import, drága zöldség

Kategória: Növénytermesztés | 2025/03/03

Kevesebb fóliasátor, de hatékonyabb termelés

A hajtatott zöldségtermelésnek ilyenkor van a szezonja, de egyre kevesebben gyakorolják ezt a technológiát. Az ezredfordulón még 6 ezer hektár volt a hajtatott zöldségkultúrák termőfelülete, húsz év alatt ez felére esett vissza, mostanában pedig alig haladja meg a kétezer hektárt. Korszerűtlenek a fóliasátrak, nehéz alattuk dolgozni, az ágazat kézimunkaerő-szükséglete nagyon magas, a dolgos kezek pedig hiányoznak. A téli zöldségtermelésnek a hazai klíma sem kedvez, így összeségében az önellátásra sem vagyunk képesek.

A hajtatásnak és a szántóföldi zöldségtermelésnek jól érzékelhető ellentéte volt a gabona és az olajos növények termelése. Hosszú időn át az utóbbiak kevesebb munkával, kisebb kockázattal magasabb és biztosabb jövedelmet jelentettek a gazdálkodóknak. Ennek is következménye lett, hogy jelentősen visszaszorult a szántóföldi termelés és a zöldséghajtatás. A három nyár előtti aszály ezer milliárdos kárt okozva tönkretette a hagyományos szántóföldi gabonatermelést. Főként a kisebb gazdaságok vezetői gondolkodhatnának a termelési szerkezet változtatásán, visszatérve a korábban jobban prosperáló zöldségtermesztésre.

Követésre méltó példák eddig is voltak. A gyakorlati tapasztalatok szerint a termelési színvonal jól érzékelhetően emelkedett, növénykultúráktól függőn 30-60 százalékkal javult. A felére zsugorodott területen hasonló mennyiségű zöldségfélét állítanak elő a szorgos gazdák. Ezt a színvonal növekedést a piac kényszerítette ki, hiszen a jövedelempótló támogatások kevéssé érték el a zöldségkertészeket. A klímaváltozás új helyzetet teremtett a mezőgazdaságban, a gazdasági döntéshozóknak is célszerű lenne felülvizsgálni a támogatáspolitikát, segítve a termelési szerkezet megváltoztatását.

Az tényszerű, hogy a magyar klíma alatti zöldséghajtatás nem versenyképes a Dél-európai vagy az Észak-afrikai konkurenciával. Itthon kevesebb a fény, alacsony a hőmérséklet, drága a fűtés; drágább lesz a kisebb mennyiségű végtermék is. A fóliasátrak alatt a legnagyobb területen paprikát termelnek. A téli hónapokban - decembertől áprilisig – Marokkóból, Jordániából, Spanyolországból érkezik a paprika a hazai boltokba, s ebben az időszakban az import nem is zavarja a hazai termelést. A december előtti és az április utáni külföldi árú már nem kedvez a termelőknek, hiszen ők is képesek lennének ellátni az itthoni fogyasztókat.

A fiatalok nem szeretik a zöldségeket?

A hanyatló termelés és a növekvő import drága, sokak által nehezen megfizethető árúvá teszi a zöldségféléket, pedig azok funkcionális élelmiszernek számítanak.  Ezt jól mutatják a fogyasztási adatok. A szakemberek szerint naponta legalább 400 gramm zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztani, ezzel szemben az átlag a 300 grammot sem éri el. A magyar férfiak 60, a nők 55 százaléka nem eszik ennyit. Ami ennél sokkal szomorúbb adat, hogy a fiatalok 50 százaléka a naponta szükséges mennyiségnek csak a felét fogyasztja el. Az Európai Unió átlagában a lakosság 33 százaléka nem fogyaszt naponta zöldséget, nálunk ez az arány 36 százalék, az élenjáró belgáknál 17 százalék.

Ráadásul az sem mindegy, milyen zöldségfélét eszünk. Az évi 80-90 kilogramm zöldségfogyasztásnak harmada burgonya, amely a kevésbé értékes kategóriába sorolható. Egy kimutatás szerint betakarítás után 100 gramm burgonyában 15-20 milligramm C-vitamin van. Ha szabályszerűen, 4 Celsius fokon tárolják, fél év múlva a vitamintartalom felére csökken, s ha megfőzik, az újabb 50 százalék veszteséget jelent. Kevesek által ismert az átlagos tápláló érték elnevezésű mutató, mely szerint a kínai kel vezet 6.99 értékkel, a paprika és a sárgarépa követi 6.61 illetve 6.48 értékkel.

A zöldségfogyasztás és az egészséges élet összefüggéseit tudományos eredmények bizonyítják. A zöldségek gátolják a daganatok kiváltásáért felelős vegyületek működését, gyulladást csökkentő hatásuk van, akadályozzák a vérrögök képződését, csökkentik a koszorúér-betegségek, a szájüreg-daganatok és a gégerák kockázatát.

A gazdák és a vásárlók is rosszul jártak

Az egészségesebb életet jelentő zöldségfogyasztás növekedhetne, ha hazai, az itteni biológiai környezetben megtermelt, elfogadható áron kínált termékek lennének a boltokban. A genetikai lehetőségek adottak. A világon 250 növényfajt tartanak számon, mint zöldségfélét. Ezek közül 50 faj nálunk is ismert, s amelyeket kisebb-nagyobb területen termesztenek. Üvegházakban és fóliasátrakban tíznél kevesebb zöldségféle terem.

A kilátások sem derűlátóak. A termelési költségek az elmúlt években duplájukra emelkedtek, s ezt a termelői árak nem követték. Miközben a gazdák rosszul jártak, a piacokon és a boltokban vásárlók csak a „csillagászati” zöldség árakkal találkoznak. A fóliasátrakban görnyedő, a tűző napon, levegőtlen körülmények között izzadó kertészeti alkalmazottak csak a vékony fizetési borítékon mérik le saját és ágazatuk helyzetét. Nem vonzó a kertész szakma: volt olyan év, amikor egyetlen gyerek sem jelentkezett zöldség-és gyümölcstermelő szakképzésre.

Jelentősebb agrárpolitikai beavatkozás nélkül marad a csökkenő termőfelület, a növekvő import és a drága zöldség.
A kitartó zöldségkertészek a termelés jövedelmezőségének javításához a szaktudas.hu oldalon találhatnak információkat.

Ajánlott kiadványokTakácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlataDr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözéseDr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztéseDr. Géczi László:
Piacos zöldségtermesztésTakácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlata

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai