2025. 11. 22., szombat
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Erősödő vidéki térségek - Bemutatkozik a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység

Kategória: Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés | 2025/03/05

A Hermann Ottó Konferencia Központban március 4-én rendezték meg a Nemzeti KAP-hálózat tevékenységéről szóló konferenciát. A 2023 és 2027 közötti uniós programozási időszakban a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. látja el a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység feladatait. A rendezvényen az induló hálózatról, a támogató egység feladatairól, valamint a vidék- és térségfejlesztési forrásokról tájékoztatta az érdeklődőket.

Füredi Kornél, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntő beszédében bemutatta az intézetet. „Munkánk fókuszában – az Agrárminisztérium százszázalékos tulajdonában működő nonprofit szervezetként – a természetvédelem, a vidékfejlesztés, valamint az agrárszakképzés állnak. Társaságunk közel harminc éve meghatározó szereplője a hazai az agrárszakképzésnek. Az agrárirányú képzések értékteremtő munkáját segítjük azzal, hogy tankönyveket adunk ki, vizsgatételeket készítünk. Az iskolai rendszerű képzéseken nagyon fontos a korszerű tudásanyag átadása, így igyekszünk a legújabb tudományos és szakmai ismereteket beépíteni a tankönyveinkbe”, fogalmazott az ügyvezető.

A társaság a koordináló kedvezményezettje a Grassland-HU LIFE integrált projektnek, amely széles szakmai összefogással a pannon gyepek és kapcsolódó élőhelyek hosszútávú megőrzését célozza. Emellett a természetvédelem területén kollégáink többek között a biológiai sokféleség megőrzéséért dolgoznak, az idegenhonos inváziós fajok elleni védelemben vesznek részt, valamint a szaktárcával közösen működtetik a 2009-ben indított Vadonleső Programot.

A 2023-tól kezdődő európai uniós időszakban Magyarországon a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv (KAP) alapján létrejött a nemzeti KAP-hálózat. A hálózat Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének feladatait, valamint a hálózat részeként működő Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat állandó titkársági feladatait is a társaság látja el. „Feladatunk a KAP-ban rejlő támogatási lehetőségek népszerűsítése a LEADER és a vidéki infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés területén, valamint az együttműködő vidéki közösségek, az induló vállalkozások, a generációs megújulás segítő beavatkozások szakmai támogatása”, mondta az ügyvezető.

A társaság által működtetett Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység (VTE) célja az agráriumban, a vidékfejlesztésben és a tudásátadásban érintett kormányzati, önkormányzati és társadalmi szervezetek, szakmai testületek, gazdálkodó tevékenységet végző szervezetek információs és együttműködési hálózatba szervezése és tevékenységük összehangolása a vidék társadalmi-gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása érdekében.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára A Nemzeti KAP-hálózat felépítéséről, feladatairól tartott előadást. A 2023 és 2027 közötti időszakra szóló Közös Agrárpolitika (KAP) nagyobb rugalmasságot biztosít az uniós országok számára abban, hogy az intézkedéseket a helyi viszonyokhoz igazítsák. Ennek megvalósításában, a kommunikáció, a tudásátadás, a jó gyakorlatok bemutatásában és népszerűsítésében vállal szerepet az Európai KAP-hálózat részeként működő Nemzeti KAP-hálózat, melynek elsődleges feladata a mezőgazdasággal és a vidékpolitikával kapcsolatos információáramlás erősítése.

A Nemzeti KAP-hálózat fő célkitűzése, hogy az összes érdekelt felet bevonja a KAP Stratégiai Terv végrehajtásába, valamint segítése a teljesítményalapú megvalósítási modellre való átállásban. A Nemzeti KAP-hálózat olyan fórum, melyen keresztül az érintettek megoszthatják egymással ismereteiket a KAP Stratégiai Tervről, emellett értékelhetik és nyomon követhetik a Terv megvalósulását. Módot és lehetőséget nyújt a nemzeti KAP-hálózatokkal való kapcsolattartásra és a hazai agrár-tudástőke nemzetközi népszerűsítésére.

A Nemzeti KAP-hálózat céljai között szerepel a mezőgazdasági innovációk átvételének támogatása, illetve az AKIS (agrár tudás és innovációs rendszerek) megközelítés érvényesítése a KAP Stratégiai Terv sikeresebb végrehajtásának érdekében. A hálózat szereplői tájékoztatják a nyilvánosságot és a potenciális kedvezményezetteket a KAP Stratégiai Tervben rejlő finanszírozási lehetőségekről, eredményeiről, jó gyakorlatokról.

A Nemzeti KAP-hálózat a szaktárca mellett három összetett és kiemelt területen biztosít támogató egységet, melyek a tudás- és innovációs fejlesztések és a digitális kompetenciafejlesztés, a vidék- és térségfejlesztés, valamint a klíma- és a környezeti követelményeknek való megfelelés elősegítésének területeit fedik le. 
Intézményei háttere:

Juhász Anikó végül Nemzeti KAP-hálózat létrehozásával és működésével kapcsolatos uniós és hazai szabályozásokat ismertette.

A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérét érintő aktualitásokról Zsán-Klucsó Klaudia, osztályvezető, az Agrárminisztérium EMVA Vidékfejlesztési Osztály, Fejlesztéspolitikai Főosztályáról adott tájékoztatást. Molnár Tamás, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. általános ügyvezető helyettese a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység felépítését, feladatait mutatta be. Fieszl Csaba, támogató egység vezető, Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység (Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.) a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység terveit mutatta be a jelenlegi programozási időszakban.

Ajánlott kiadványokDr. Sabján Julianna – Dr. Sutus Imre:
A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának elemzése
Véha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozás
Székelyhidi Tamás:
Alternatív vidéki vállalkozások szervezése
R. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsment

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Csaknem 9 ezer hektár földrészletet kínál megvételre az állam
Újabb 10 hektárt meghaladó földrészletek kerülhetnek a gazdákhoz. Az agrártárca az intézkedéssel a kis- és közepes gazdálkodók, valamint a helyi termelők földhöz jutását támogatja. Az érintett területekre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, bárki tehet vételi ajánlatot.
A Gál Pincészetnél jó évjárattal zárják az idei évet
Ha egy gondosan megtervezett, jól működő családi pincészetre lennénk kíváncsiak, akkor a szigetcsépi Gál Szőlőbirtok és Pincészet az egyik legjobb választás. A Gál házaspár az önálló pincészet alapításakor a privatizáció utáni gazdasági átmenettel, jelentős beruházásokkal, jogi kihívásokkal és piaci versennyel nézett szembe, amelyeket szakmai tudásukra és kitartásukra támaszkodva sikeresen leküzdöttek. Gálné Dignisz Évával beszélgettünk.
Komoly versenyhátrányban vannak a legális pálinkafőzdék a piacon
A Győri Likőrgyár Zrt. Magyarország egyik legrégebbi és meghatározó szeszesital-gyártó vállalata, melynek jogelődjét Győrben 1884-ben alapították. A hagyományokra épülő, de korszerű, piacorientált vállalatként ma is fontos szereplője a hazai szeszesital-iparnak. Barabás Attila, a Magyar Pálinka Lovagrend Nagymestere, a Győri Likőrgyár Zrt. vezérigazgatója és a Pannonhalmi Pálinkárium vezetője személyesen mutatta be a gyár működési részleteit, s azt is, hogy a tradíciók és az innováció közti egyensúlyt sikerült megteremteniük.
Földügyi aktualitások
Több mint 40 ezer adásvételi szerződést kötöttek az idei év első felében termőföldekre. Ezekben a megállapodásokban már alkalmazni kellett számos olyan új előírást, melyek 2025 elejétől léptek hatályba a földforgalmi szabályozásban, ezekből válogattam néhány fontosabb új elemet.
DélKerTÉSZ: Adóváltás adhat lökést a magyar zöldségeknek -Fokozzák a tempót a szentesi zöldségtermelők
Versenyképesebbé válhatnak a magyar zöldségtermelők és tovább fehéredhet az agrárszektor a fordított áfa bevezetésével. A szektort sújtó áfacsalásokat ugyanis leginkább ezzel a módszerrel lehetne gyorsan és a leghatékonyabb visszaszorítani, illetve a hazai áruk kereskedelmi pozíciója is javulna - derült ki a 450 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából. A szentesi termelők egyébként jó szezont zártak: 2025 első háromnegyed évében 53,5 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami 700 tonna növekedést jelent éves szinten. Az árbevétel pedig 260 millió forinttal, 16,5 milliárd forintra nőtt. Jövőre újabb beruházásokkal, üvegházakkal és fóliablokkok építésével pörgetnék fel az exportot.
Több hazai csemegeszőlőre van szükség
A hazai szőlőtermesztés 2025-ben kihívásokkal teli helyzetben van, főként a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek miatt. Magyarországon az elmúlt években folyamatosan csökkent a szőlőtermesztés területe, jelenleg mintegy 58 ezer hektáron művelnek szőlőt, ami az elmúlt öt év alatt mintegy 5 ezer hektáros csökkenést mutat.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza