2025. 05. 02., péntek
Zsigmond
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Erősödő vidéki térségek - Bemutatkozik a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység

Kategória: Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés | 2025/03/05

A Hermann Ottó Konferencia Központban március 4-én rendezték meg a Nemzeti KAP-hálózat tevékenységéről szóló konferenciát. A 2023 és 2027 közötti uniós programozási időszakban a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. látja el a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység feladatait. A rendezvényen az induló hálózatról, a támogató egység feladatairól, valamint a vidék- és térségfejlesztési forrásokról tájékoztatta az érdeklődőket.

Füredi Kornél, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntő beszédében bemutatta az intézetet. „Munkánk fókuszában – az Agrárminisztérium százszázalékos tulajdonában működő nonprofit szervezetként – a természetvédelem, a vidékfejlesztés, valamint az agrárszakképzés állnak. Társaságunk közel harminc éve meghatározó szereplője a hazai az agrárszakképzésnek. Az agrárirányú képzések értékteremtő munkáját segítjük azzal, hogy tankönyveket adunk ki, vizsgatételeket készítünk. Az iskolai rendszerű képzéseken nagyon fontos a korszerű tudásanyag átadása, így igyekszünk a legújabb tudományos és szakmai ismereteket beépíteni a tankönyveinkbe”, fogalmazott az ügyvezető.

A társaság a koordináló kedvezményezettje a Grassland-HU LIFE integrált projektnek, amely széles szakmai összefogással a pannon gyepek és kapcsolódó élőhelyek hosszútávú megőrzését célozza. Emellett a természetvédelem területén kollégáink többek között a biológiai sokféleség megőrzéséért dolgoznak, az idegenhonos inváziós fajok elleni védelemben vesznek részt, valamint a szaktárcával közösen működtetik a 2009-ben indított Vadonleső Programot.

A 2023-tól kezdődő európai uniós időszakban Magyarországon a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv (KAP) alapján létrejött a nemzeti KAP-hálózat. A hálózat Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének feladatait, valamint a hálózat részeként működő Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat állandó titkársági feladatait is a társaság látja el. „Feladatunk a KAP-ban rejlő támogatási lehetőségek népszerűsítése a LEADER és a vidéki infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés területén, valamint az együttműködő vidéki közösségek, az induló vállalkozások, a generációs megújulás segítő beavatkozások szakmai támogatása”, mondta az ügyvezető.

A társaság által működtetett Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység (VTE) célja az agráriumban, a vidékfejlesztésben és a tudásátadásban érintett kormányzati, önkormányzati és társadalmi szervezetek, szakmai testületek, gazdálkodó tevékenységet végző szervezetek információs és együttműködési hálózatba szervezése és tevékenységük összehangolása a vidék társadalmi-gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása érdekében.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára A Nemzeti KAP-hálózat felépítéséről, feladatairól tartott előadást. A 2023 és 2027 közötti időszakra szóló Közös Agrárpolitika (KAP) nagyobb rugalmasságot biztosít az uniós országok számára abban, hogy az intézkedéseket a helyi viszonyokhoz igazítsák. Ennek megvalósításában, a kommunikáció, a tudásátadás, a jó gyakorlatok bemutatásában és népszerűsítésében vállal szerepet az Európai KAP-hálózat részeként működő Nemzeti KAP-hálózat, melynek elsődleges feladata a mezőgazdasággal és a vidékpolitikával kapcsolatos információáramlás erősítése.

A Nemzeti KAP-hálózat fő célkitűzése, hogy az összes érdekelt felet bevonja a KAP Stratégiai Terv végrehajtásába, valamint segítése a teljesítményalapú megvalósítási modellre való átállásban. A Nemzeti KAP-hálózat olyan fórum, melyen keresztül az érintettek megoszthatják egymással ismereteiket a KAP Stratégiai Tervről, emellett értékelhetik és nyomon követhetik a Terv megvalósulását. Módot és lehetőséget nyújt a nemzeti KAP-hálózatokkal való kapcsolattartásra és a hazai agrár-tudástőke nemzetközi népszerűsítésére.

A Nemzeti KAP-hálózat céljai között szerepel a mezőgazdasági innovációk átvételének támogatása, illetve az AKIS (agrár tudás és innovációs rendszerek) megközelítés érvényesítése a KAP Stratégiai Terv sikeresebb végrehajtásának érdekében. A hálózat szereplői tájékoztatják a nyilvánosságot és a potenciális kedvezményezetteket a KAP Stratégiai Tervben rejlő finanszírozási lehetőségekről, eredményeiről, jó gyakorlatokról.

A Nemzeti KAP-hálózat a szaktárca mellett három összetett és kiemelt területen biztosít támogató egységet, melyek a tudás- és innovációs fejlesztések és a digitális kompetenciafejlesztés, a vidék- és térségfejlesztés, valamint a klíma- és a környezeti követelményeknek való megfelelés elősegítésének területeit fedik le. 
Intézményei háttere:

Juhász Anikó végül Nemzeti KAP-hálózat létrehozásával és működésével kapcsolatos uniós és hazai szabályozásokat ismertette.

A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérét érintő aktualitásokról Zsán-Klucsó Klaudia, osztályvezető, az Agrárminisztérium EMVA Vidékfejlesztési Osztály, Fejlesztéspolitikai Főosztályáról adott tájékoztatást. Molnár Tamás, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. általános ügyvezető helyettese a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység felépítését, feladatait mutatta be. Fieszl Csaba, támogató egység vezető, Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység (Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.) a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység terveit mutatta be a jelenlegi programozási időszakban.

Ajánlott kiadványokVéha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozás
Dr. Sabján Julianna – Dr. Sutus Imre:
A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának elemzése
R. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsment
Székelyhidi Tamás:
Alternatív vidéki vállalkozások szervezése

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan
A szarvasmarhák és más emlősök bejelentett madárinfluenza-fertőzésének hulláma közepette az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új iránymutatásokat adott ki, amelyekben tanácsot ad tagjainak, hogyan hajtsanak végre hatékony felügyeleti programokat a szarvasmarhák influenza fertőzésének korai kimutatására – adta hírül honlapján a szervezet.
Módosult az EPR Rendszer
Könnyített adminisztrációt és évi egyszeri EPR fizetési kötelezettséget hozott az új év az élelmiszeripari kistermelőknek és az árbevétel plafont el nem érő mezőgazdasági őstermelőknek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének köszönhetően módosult a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló kormányrendelet.
Fenntartható minőségbiztosítás a takarmány- és élelmiszeriparban
A fenntarthatóság egyre fontosabb szerepet kap a takarmány- és élelmiszeriparban, hiszen a termelés optimalizálásával nemcsak költséghatékonyságot érhetünk el, hanem csökkenthetjük a termelési folyamathoz kapcsolódó erőforrás-felhasználást is. A minőségbiztosítás ebben kulcsszerepet játszik, hiszen segítségével biztosítható, hogy a termék megfelel a kimondott vagy kimondatlan igényeknek.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.
Aktuális adózási kérdések
Alig indult el a 2025-ös év, máris több téma vált aktuálissá a mindennapi adózással kapcsolatban. Ez között a leginkább az áfa alanyi mentesség értékhatárának állt, de ezen felül is van néhány olyan téma, amire figyelni kell az év első hónapjaiba.
Pozitív „mellékhatások” kísérik a talajkímélő gazdálkodást
Bár akadnak már jó példák, de még nem kellő ütemben terjednek a talajkímélő művelési módszerek. Gyorsíthatja ezt a folyamatot, hogy az elmúlt évek szélsőségei a már hosszabb ideje átállt gazdálkodókat jóval kevésbé sújtották, és ez meglátszik a pénzügyi eredményességükben is. Itthon egyébként minden adott arra, hogy a gazdálkodók az átállás mellett döntsenek, rendelkezésre áll a technológia és a tudás is.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza