2025. 04. 02., szerda
Áron
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Nőtt a hajtatott zöldségtermesztés versenyképessége

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Forrás: FruitVeb, 2025/03/11

Az elmúlt években sem tört meg a hazai hajtatott zöldségtermesztés fejlődési üteme, a támogatási konstrukcióknak és a kedvező hitellehetőségnek köszönhetően korszerű fejlesztések valósultak meg az ágazatban. A beruházások nyomán jelentősen nőtt a növényházi paradicsom, paprika és kígyóuborka termesztése is – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképéből.

Jelentősen nőtt a hazai növényházi zöldséghajtatás versenyképessége. Az elmúlt években a vidékfejlesztési pályázatoknak köszöngetően világszínvonalú fejlesztések valósultak meg az ágazatban. A beruházásoknak köszönhetően a termőterület is bővült.

A hajtatott paradicsom esetében a támogatásoknak és a kedvező hitellehetőségeknek is köszönhetően körülbelül 110 hektárral nőtt termőterület, így ma már meghaladja a 310 hektárt. A megtermelt 150-160 ezer tonna a paradicsom 75-80 százaléka bogyós és fürtös típus, a maradék cseresznye- és koktélparadicsom. A hazai termelők áprilistól októberig el tudják látni koktél- és cseresznyeparadicsommal, fürtös paradicsomból pedig április elejétől vagyunk önellátóak, ekkortól annyira megnövekszik a termelési volumen, hogy a belföldi piac már nem tudja felvenni, ezért egészen szeptemberig exportáljuk is a paradicsomot.

Jelenleg 1114 hektáron foglalkoznak növényházi paprikatermesztéssel a gazdálkodók, az éves betakarított mennyiség pedig eléri a 140 ezer tonnát. Az úgynevezett tölteni való (tv) paprika forgalma jelentősen megugrott az elmúlt években, azonban érezhetően nő a kereslet a nagy méretű, színes és édes paprikák iránt. Mivel utóbbiból a hazai termelésben még relatíve kevés van, az ágazat komoly erőfeszítéseket tesz a színes paprika típusok termesztésének fejlesztésére, különösen a kápia paprika vagy a pritamin paprika esetében látszik mindez.

A hajtatott uborka felülete az utóbbi 8 évben megduplázódott, termésmennyisége pedig 2,5-szeresére nőtt. Jelenleg mintegy 120 hektáron folyik nagyrészt modern hajtató berendezésekben uborkahajtatás, 40 000 tonnát meghaladó mennyiséget előállítva.

A hazai hajtatott zöldségek azon frisspiaci termékek közé tartozhatnak, ahol lehetséges és megoldott a minőségi kínálat és az egész éven át történő áruházlánci beszállítás. Ebből adódóan növényházi termelésünk biztonságos, jó minőségű és időzített termékeket biztosít a hazai és nemzetközi piacra.

A magyar termesztésből származó hajtatott zöldségek minősége messze meghaladja a több ezer kilométerről beszállított import árukét, hiszen minden nap frissen kerülnek az áruházláncokba. Mindez természetesen a zöldségek ízében, élvezeti értékében is megmutatkozik. Ráadásul a hazai növényházakban megtermelt paradicsom, paprika, uborka és salátafélék vitamin tartalma és élelmiszeregészségügyi biztonsága egyaránt igen magas. A fogyasztóknak a növényvédőszer-maradványoktól sem kell tartaniuk, hiszen a hazai hajtatott paprika, paradicsom és uborka kultúrákban már 80-90 százalékban a károsítók természetes ellenségeit felhasználva biológiai növényvédelmet alkalmaznak a termelők.

Ajánlott kiadványokTakácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Láng Zoltán:
Korszerű zöldségbetakarító gépek
Dr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztése
Dr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Dr. Géczi László:
A torma termesztése
Takácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlata

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

2024: Lassult a drágulás, a kisebb méretű földterületek uralják a piacot - A legnagyobb forgalma az 1 és 5 hektár közötti szántóterületeknek volt
Az előző évhez hasonlóan 2024-ben is mérsékelten emelkedett a termőföld országos átlagára. Az Agrotax Kft. elemzése szerint a kifüggesztéssel eladott földterületek hektáronkénti átlagára 2,431 millió forint volt, ami 8,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbnál (2023: 2,172 M Ft). A termőföldpiaci átlagár emelkedése a 2022-ig jellemző évi 10 százalékos átlagos drágulástól tavaly is elmaradt, és jelentős maradt a különbség egyes régiók között.
A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan
A szarvasmarhák és más emlősök bejelentett madárinfluenza-fertőzésének hulláma közepette az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új iránymutatásokat adott ki, amelyekben tanácsot ad tagjainak, hogyan hajtsanak végre hatékony felügyeleti programokat a szarvasmarhák influenza fertőzésének korai kimutatására – adta hírül honlapján a szervezet.
Vizes Élőhelyek Világnapja
Február 2-án ünnepeltük a Vizes Élőhelyek Világnapját. 1971-ben ezen a napon írta alá 18 állam az iráni Ramsar városában a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről és a vízimadarak élőhelyének védelméről szóló államközi megállapodást, melynek tagjai azóta 172-re nőttek. Hazánk nemzeti parkjai a világnap keretében színes programokkal várják ezúttal is az érdeklődőket.
Kiváló horgászélményt kínálnak a Körösök
A Körösvidéki Horgászegyesületek Szövetsége (KHESZ) a számadatai alapján is tiszteletreméltó szervezet, hiszen 2400 hektár vízfelületet kezelnek, amelyen 94 horgászegyesület 29 ezer tagja él a hobbijának. Az összesen 184 hektáron működő tógazdaságaikban termelt pontyokat kizárólag a szövetség horgász vizeibe telepítik, megalapozva ezzel a természetesvízi halgazdálkodást és a telepítéseket. Nemes Attila Károly, a KHESZ ügyvezető igazgatója két év híján húsz éve vezeti a szövetség szerteágazó munkáját. Az, hogy az igazgató jól dolgozik, jelzi, hogy Körösökön a horgászat népszerűsége nem csorbult az elmúlt csaknem két évtizedben sem. Nemes Attila Károllyal beszélgettünk.
A magyar halász és a tenger - avagy egy sikeres elnökség mérlege
Mint ismert, 2024. július 1. és december 31. között Magyarország töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Ilyenkor az éppen elnöklő tagállam fél évig vezeti a tanácsi munkacsoportüléseket, az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) üléseit, valamint a miniszteri tanácsüléseket. Ezen adminisztratív funkció mellett a mindenkori elnökség megfogalmazhat és elfogadtathat olyan tanácsi következtetéseket, amelyek a későbbiekben beépülhetnek a jogalkotásba, saját prioritásai mentén eldöntheti, milyen dossziékban akar inkább előrehaladást elérni, és melyeket sorol hátrébb, valamint – bizonyos korlátokon belül – beleszólása van az egyes jogi aktusok megszövegezésébe is. Mit is jelentett mindez a halászat területén, és milyen eredményeket sikerült elérnie a magyar elnökségnek? Az alábbiakban ezt szeretnénk röviden bemutatni.
Módosult az EPR Rendszer
Könnyített adminisztrációt és évi egyszeri EPR fizetési kötelezettséget hozott az új év az élelmiszeripari kistermelőknek és az árbevétel plafont el nem érő mezőgazdasági őstermelőknek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének köszönhetően módosult a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló kormányrendelet.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza