2025. 03. 31., hétfő
Árpád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

2024: Lassult a drágulás, a kisebb méretű földterületek uralják a piacot - A legnagyobb forgalma az 1 és 5 hektár közötti szántóterületeknek volt

Kategória: Agrárgazdaság | 2025/03/27

Az előző évhez hasonlóan 2024-ben is mérsékelten emelkedett a termőföld országos átlagára. Az Agrotax Kft. elemzése szerint a kifüggesztéssel eladott földterületek hektáronkénti átlagára 2,431 millió forint volt, ami 8,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbnál (2023: 2,172 M Ft). A termőföldpiaci átlagár emelkedése a 2022-ig jellemző évi 10 százalékos átlagos drágulástól tavaly is elmaradt, és jelentős maradt a különbség egyes régiók között.

Továbbra is Közép-Magyarországon (3,616 M Ft /ha) a legdrágább a termőföld, míg Észak-Magyarországon (1,86 M Ft/ha) a legalacsonyabb. A szántók hektáronkénti átlagára az előző évhez hasonlóan kismértékben, 3,4 százalékkal 2,501 millió forintra emelkedett (2023: 2,419 M Ft/ha). A termőföldpiaci kínálatban egyre nagyobb mértékben jelennek meg a kisebb méretű és vegyes minőségű termőföldek, ami jelentős hatással van az átlagárra. 

A termőföldértékelés online programjának hazai kifejlesztője és alkalmazója az Agrotax Kft. 2016 óta készíti és adja ki éves országos termőföldpiaci körképét, az Agrotax® Iránytűt. A cég országos adatbázisa – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) részére bejelentett és ajánlásainak figyelembevételével kialakított, jogtiszta környezetben – a jegyzői közzétételeken alapuló piaci termőföld forgalom folyamatos célhoz kötött monitorozásával készül. 

A 2024-es év elemzését 23 559 hektárnyi (2023: 29 127 db) szántó, gyep, erdő, szőlő, gyümölcsös művelési ágba sorolt termőföld adásvételi árai alapján végezték el a szakemberek.  Az elemzés során figyelembe vett termőföldek több mint 70 százaléka – több mint 16 ezer hektár, 9 946 darab kifüggesztés – szántó besorolás alá tartozott.  A második, az adásvételek közel 16 százalékát (2 324 darab tranzakció) és az eladott összterület 18 százalékát adó erdő volt (4 271 hektár). Ezt követte a gyep-rét-legelők, amelyek a tranzakciók közel 10 százalékát, az eladott összterületnek pedig 8 százalékát adták. A tavalyi piaci forgalom 2 százalékát a gyümölcsösök, míg a szőlők közel 1 százalékát adták. 

Országos átlagárak

2024-ben a termőföld átlagára 2,431 millió forint volt, ami 8,3 százalékos drágulást jelent az egy évvel korábbnál (2023: 2,172 M Ft). Az országos átlagtól jócskán eltérnek egyes vármegyék átlagárai. Továbbra is Közép-Magyarországon (3,616 M Ft /ha) a legdrágább a termőföld, ahol egymillió forinttal emelkedett egy év alatt az átlagár (2023: 2,6M Ft/ha). Észak-Magyarországon (1,86 M Ft/ha) maradt a legalacsonyabban az átlagár, de egy év alatt 5,6 százalékkal emelkedett (2023: 1,733 M Ft/ha). 

Vármegyei bontásban vizsgálva magas, 2,5 millió forintos átlagár Hajdú-Bihar (2,915 M Ft/ha), Tolna (2,818 M Ft/ha), Békés (2,758 M Ft/ha), Szabolcs-Szatmár-Bereg (2,650 M Ft/ha) valamint Győr-Moson-Sopron (2,572 M Ft/ha) vármegyékben alakult ki. A legalacsonyabb, hektáronkénti 1,5 millió forint alatti átlagár Nógrád (1,448 M Ft/ha) vármegyében volt. 

A termőföldpiaci kínálatban már egyre ritkább jelenik meg magas minőségű és nagy földterület, emiatt mind az eladóknak, mind a vevőknek hozzá kell szokniuk, hogy nem elég csak az átlagárak mozgását figyelembe venni egy tranzakció esetén. „A hazai földpiacot továbbra is az erős kereslet jellemzi, míg a kínálatban egyre nagyobb mértékben jelennek meg kisebb és alacsonyabb minőségű és emiatt olcsóbban eladott földek. A kínálat ilyen jellegű átalakulása látványosan először 2023-ban mérsékelte az országos átlagárat, de ez a tendencia tavaly is befolyásolta a piaci átlagárak alakulását. A legkelendőbb művelési ágban, a szántóföldre továbbra is jellemző az erőteljesebb drágulás, míg a kisebb forgalmú erdő vagy gyümölcsösnél gyakran találkozunk extrém árakkal is.” - nyilatkozta Sáhó László, az Agrotax Kft. ügyvezetője

Szántók

A legértékesebb termőföld, a szántó hektáronkénti országos átlagára az előző évhez hasonló mértékben, 3,4 százalékkal 2,501 millió forintra emelkedett (2023: 2,419 M Ft/ha). A tavalyi teljes termőföldpiaci forgalom 70 százalékát adták a szántók, 16 ezer hektárt meghaladó összterülettel, illetve 9 946 darab kifüggesztéssel. Az átlagárak mindenütt emelkedtek, kivéve Észak-Magyarországot, ahol enyhe, 0,8 százalékos csökkenés volt (2024: 1,94 M Ft/ha, 2023: 1,954 M Ft/ha), míg a legnagyobb mértékben, 8 százalékkal a Dél-Dunántúl régióban nőtt az átlagár. 

A legmagasabb átlagár ismét az Észak-Alföldön (2,737 M Ft/ha) alakult ki. Vármegyei szinten a legmagasabb, 3 millió forint feletti átlagár továbbra is Hajdú-Bihart (3,305 M Ft/ha), míg a legalacsonyabb Nógrád (1,573 M Ft/ha) vármegyét jellemezte, de kétmillió forint alatti átlagár alakult ki Heves (1,918 M Ft/ha), illetve Zala vármegyékben is (1,946 M Ft/ha). 

Dr. Kovács Norbert közgazdász, vezető elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy: „Éves elemzésünk készítése közben azt tapasztaltuk, hogy egyre fontosabb kiemelni a területi átlagárak mozgása mögötti változásokat, a kínálatban szereplő földterületek jellemzőit, mert ez segít megérteni az országos átlagár, valamint az egyes régiók országostól eltérő árváltozásait. Például az elmúlt 9 évben a hektáronkénti szántóár átlagos évi növekedése minden vármegyében 8,4% feletti volt, azonban a méretosztályokat nézve ez már nem igaz. Az eltérő ármozgásokat a forgalmazott földek ár-, valamint méret- és minőség szerinti összetételének változása együttesen okozta.” 

Tavaly az átlagos értékesített területnagyság a szántóknál 1,67 hektár volt. A legnagyobb, 20 hektárt meghaladó parcellákért a szántók országos átlagáránál 18,2 százalékkal kellett a vevőknek magasabb árat adniuk. Azonban ezek a tranzakciók az országos összes eladásnak csupán 0,3 százalékát adták, míg az eladott földterület mintegy 5,7 százalékát. A legnagyobb forgalma az 1 és 5 hektár közötti szántóknak volt, amelyekért átlagosan 1,3 százalékkal kértek többet az előadók, mint a szántók országos átlagára. A tranzakciók 37,3 százalékát adták ezek a kifüggesztések, az értékesített szántók összterületének pedig közel felét (48,1 %). 

Gyep

2024-ben átlagosan 2,451 millió forintos hektáronkénti áron keltek el a gyepterületek. Regionális szinten Közép-Magyarország mellett Nyugat-Dunántúlon volt (2,977 M Ft/ha) a legmagasabb átlagár, míg a legalacsonyabb, 2 millió forint alatti a Dél-Alföldön (1,789 M Ft/ha).  Ezt a művelési ágat jellemzi, hogy egyes régiókban az alacsony kínálat miatt akár extrém árak is kialakulhatnak, mint például Budapesten, illetve Pest vármegyében. 

Erdők

2024-ben az erdőkért átlagosan, hektáronként 1,332 millió forintot kellett adni, ami 19 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest (2023: 1,307 M Ft/ha). A legmagasabb, másfél millió forintot meghaladó regionális átlagár az Észak-Alföldön (1,548 M Ft/ha), míg a legalacsonyabb Észak-Magyarországon (1,194 M Ft/ha) alakult ki, de elmondható, hogy tavaly az ország minden régiójában 1 millió forint feletti átlagár alakult ki. 

Gyümölcsös

A gyümölcsös piacára is jellemző, hogy egyes területeknél a szűk kínálat miatt extrém árak is kialakulhatnak, ami nagyon torzíthatja az országos átlagárat. Ezektől eltekintve a gyümölcsös országos átlagára tavaly 3,892 millió forint volt hektáronként. A legmagasabb érték a Dél-Alföldön (5,746 M Ft/ha), a legalacsonyabb átlagár pedig a Közép-Dunántúlon (2,398 M Ft/ha) alakult ki, hasonlóan Észak-Magyarországhoz (2,469 M Ft/ha). Kiugróan magas ár ismét Közép-Magyarországon (26,916 M Ft/ha) volt megfigyelhető. 

Szőlő

2024-ben a szőlők országos hektáronkénti átlagára 3,661 M Ft volt (2023: 3,668 M Ft/ha), és továbbra is igen eltérő tranzakciós számok jellemezték az egyes régiókat. A legmagasabb hektáronkénti átlagár Közép-Dunántúlon (7,82 M Ft/ha) alakult ki, de 5 millió forint feletti átlagár jellemezte Közép-Magyarországot (5,373 M Ft/ha) is. A legalacsonyabb regionális átlagár Észak-Magyarországon (2,052 M Ft/ha) alakult ki. 

Szántók haszonbérlete

A haszonbérleti díj országos átlagos értéke 93 731 Ft/hektár/év volt (2023: 96 756 Ft/ha/év). A legmagasabb átlagos haszonbérleti díjat a Dél-Alföldön (102 307 Ft/ha/év) kellett fizetni, de hasonlóan magas átlagár jellemezte a Dél-Dunántúlt is (98 365 Ft/ha/év). A legalacsonyabb átlagos haszonbérleti díjat Észak-Magyarországon (81 378 Ft/ha/év) kérték. A legdrágább vármegye ismét Tolna lett (112 887 Ft/ha/év), de 100 ezer forint feletti bérleti díj jellemző Békés és Hajdú-Bihar vármegyékre is. A legalacsonyabb átlagos haszonbérleti díjat Zala vármegyében (73 691 Ft/hektár/év) kérték. 

Az Agrotax Hozamindex értéke 2024-ben 4,24% volt (2023: 4,45%, 2022: 4,11 %). (A mutató a szántók bérbeadásából származó országos átlagos éves hozamot, a települési átlagos hozamok súlyozatlan átlagaként mutatja meg.)

Az Agrotax Kft-ről:

Az adatalapú termőföldértékelési modell kidolgozója és meghonosítója az Agrotax, amely cég 2016-tól szolgáltat magán és intézményi ügyfeleknek. Az Agrotax értékelő rendszere 24 óra alatti hozzáférést biztosít a megrendelőknek a teljes körű digitális helyszíni szemlén alapuló értékeléshez. Az innováció első ütemét magántőkéből, 80-100 millió forintos ráfordítással fejlesztették ki, és folyamatosan dolgoznak az algoritmusok finomhangolásán. Az Agrotax.hu országos adatbázisából minden évben elkészül az Agrotax® Iránytű termőföldpiaci elemző kiadvány. További információ: https://agrotax.hu/

Ajánlott kiadványokJordán László:
Növényvédelem - Új kihívások és teljesítésük
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Talaj és növény, tápanyagellátás - Integrált növénytermesztés 2.
R. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsment
Dr. Imre József :
Termőföldünk
Dr. Szabó István:
Talajművelés és trágyázás

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan
A szarvasmarhák és más emlősök bejelentett madárinfluenza-fertőzésének hulláma közepette az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új iránymutatásokat adott ki, amelyekben tanácsot ad tagjainak, hogyan hajtsanak végre hatékony felügyeleti programokat a szarvasmarhák influenza fertőzésének korai kimutatására – adta hírül honlapján a szervezet.
Vizes Élőhelyek Világnapja
Február 2-án ünnepeltük a Vizes Élőhelyek Világnapját. 1971-ben ezen a napon írta alá 18 állam az iráni Ramsar városában a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről és a vízimadarak élőhelyének védelméről szóló államközi megállapodást, melynek tagjai azóta 172-re nőttek. Hazánk nemzeti parkjai a világnap keretében színes programokkal várják ezúttal is az érdeklődőket.
Kiváló horgászélményt kínálnak a Körösök
A Körösvidéki Horgászegyesületek Szövetsége (KHESZ) a számadatai alapján is tiszteletreméltó szervezet, hiszen 2400 hektár vízfelületet kezelnek, amelyen 94 horgászegyesület 29 ezer tagja él a hobbijának. Az összesen 184 hektáron működő tógazdaságaikban termelt pontyokat kizárólag a szövetség horgász vizeibe telepítik, megalapozva ezzel a természetesvízi halgazdálkodást és a telepítéseket. Nemes Attila Károly, a KHESZ ügyvezető igazgatója két év híján húsz éve vezeti a szövetség szerteágazó munkáját. Az, hogy az igazgató jól dolgozik, jelzi, hogy Körösökön a horgászat népszerűsége nem csorbult az elmúlt csaknem két évtizedben sem. Nemes Attila Károllyal beszélgettünk.
A magyar halász és a tenger - avagy egy sikeres elnökség mérlege
Mint ismert, 2024. július 1. és december 31. között Magyarország töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Ilyenkor az éppen elnöklő tagállam fél évig vezeti a tanácsi munkacsoportüléseket, az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) üléseit, valamint a miniszteri tanácsüléseket. Ezen adminisztratív funkció mellett a mindenkori elnökség megfogalmazhat és elfogadtathat olyan tanácsi következtetéseket, amelyek a későbbiekben beépülhetnek a jogalkotásba, saját prioritásai mentén eldöntheti, milyen dossziékban akar inkább előrehaladást elérni, és melyeket sorol hátrébb, valamint – bizonyos korlátokon belül – beleszólása van az egyes jogi aktusok megszövegezésébe is. Mit is jelentett mindez a halászat területén, és milyen eredményeket sikerült elérnie a magyar elnökségnek? Az alábbiakban ezt szeretnénk röviden bemutatni.
Módosult az EPR Rendszer
Könnyített adminisztrációt és évi egyszeri EPR fizetési kötelezettséget hozott az új év az élelmiszeripari kistermelőknek és az árbevétel plafont el nem érő mezőgazdasági őstermelőknek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének köszönhetően módosult a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló kormányrendelet.
Fenntartható minőségbiztosítás a takarmány- és élelmiszeriparban
A fenntarthatóság egyre fontosabb szerepet kap a takarmány- és élelmiszeriparban, hiszen a termelés optimalizálásával nemcsak költséghatékonyságot érhetünk el, hanem csökkenthetjük a termelési folyamathoz kapcsolódó erőforrás-felhasználást is. A minőségbiztosítás ebben kulcsszerepet játszik, hiszen segítségével biztosítható, hogy a termék megfelel a kimondott vagy kimondatlan igényeknek.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza