2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

DélKerTÉSZ: Így veszik fel a harcot a klímaváltozással a magyar zöldségtermelők - Komoly technológiai fejlesztésekre van szükség

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Forrás: DélKerTÉSZ Sajtó, 2025/03/28

Jelentős beruházásokra van szükség ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű magyar zöldség és gyümölcs legyen elérhető a magyar boltok polcain. Az egyre gyakoribb extrém időjárásnak ugyanis drámai hatása tud lenni a megtermelt mennyiségre, a klímaváltozás hatásait pedig csak technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani - derült ki a 450 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából. Ilyenek lehetnek például a különböző párásító, árnyékoló berendezések is, a mesterséges intelligencia pedig abban segíthet, hogy a termelők gyorsabban tudjanak beavatkozni és reagálni a klimatikus körülményekre.

Stabil lábakon állt a beföldi értékesítés azonban az extrém hőség rendkívüli kihívásokat jelentett a tavalyi szezonban a 450 szentesi zöldségtermelőt tömörítő DélKerTÉSZ-nek. Az idei szezonban kihívást jelent, hogy a bizonytalan árfolyam miatt nehezen lehet tervezni - derült ki a szövetkezet összefoglalójából. 

„A szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai 2024-ben 56,4 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami 11 százalékos, 6,7 ezer tonnás csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az úgynevezett frisspiaci termékeknél – a paprikánál és paradicsomnál – 25 ezer tonnát értékesítettek. A frisspiaci termékek 50 százaléka egyébként paprikaféle, 49 százaléka paradicsom, a többi pedig többek között uborka vagy káposztaféle volt tavaly. A zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó árbevétel 19,2 milliárd forintra rúgott 2024-ben, ez éves szinten 2,8 milliárd forintos csökkenést jelent éves szinten” – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke. 

Nehéz helyzetet teremtett a forróság

„A termelőknek 2,5 milliárd forinttal kevesebbet tudtunk fizetni mint 2023-ban. Éves szinten ugyanis a termelői árak a frisspiaci termékek közül a paprikaféléknél 3-5 százalékkal növekedtek, míg a paradicsomféléknél 2-5 százalékkal, a paradicsomkülönlegességeknél közel 15 százalékkal csökkentek. A DélKerTÉSZ-nél a zöldség- és gyümölcsértékesítésből származó nettó árbevétel 19,2 milliárd forint volt 2024-ben, ami éves szinten 13 százalékos csökkenést jelentett. Az árbevétel csökkenését az augusztus-szeptember hónapokban tapasztalt kiugróan magas hőstressz miatti óriási mennyiségi kiesés okozta – tette hozzá Nagypéter Sándor. 

A magyar termelőknek fontos, hogy a világpiaci árak mellett kell hatékonynak és versenyképesnek lenniük, kellő hozamot kell elérni magas minőség mellett. Az importnyomás 2024 egészében erős volt: a kápia paprikából például egész évben ott volt az import a boltokban, magyar termelés mennyiségben nem volt elég. 

A szakember szerint, ha a tavalyi évhez képest a termelők elvégzik a szükséges, klíma elleni védekezéseket, akkor jobb mennyiséget tudnak értékesíteni idén. A tavalyi évről elmondta, hogy az év első felében a mennyiség és a minőség is rendben volt, illetve a belföldi áruházlánci értékesítés stabil lábakon állt. 

Egyre fontosabb a klíma elleni védekezés – segíthet az AI

Nyáron azonban az extrém hőség tönkretette a fóliás és üvegházi állományokat, ami jelentős mennyiségbeli visszaesést okozott. Augusztustól bezuhant a termelt mennyiség, jelentős áruhiány volt, és a paradicsom különösen rossz évet zárt. „A tavalyihoz hasonló augusztusunk még nem volt. Ezekből is jól látszik, hogy az extrém időjárásnak milyen drámai hatása tud lenni a megtermelt mennyiségre. Annak érdekében, hogy a magyar termelők megfelelő mennyiségű és minőségű hazai zöldséggel és gyümölccsel tudják ellátni az országot, elengedhetetlenek a korszerűsítések és a fejlesztések” – tette hozzá Nagypéter Sándor. 

Szentes fontos hajtató körzet, ennek az innovatív termesztési formának köszönhetően szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett – többek között termálvízzel fűtött zöldségházakban - tudnak a zöldségek fejlődni. Az időjárás hatásai alól azonban így sem tudják teljesen függetleníteni magukat a termelők. A forróságban például a zöldségházakban szükség van megfelelő szellőztetésre, párásító berendezésekre, árnyékolásra, automata öntözőberendezésekre, extrém forróságban pedig akár lassan már Magyarországon is felmerülhet az igény a hűtésre. 

A klíma-, és egyébként a tápanyagszabályozásban is sokat segít a termelőknek a mesterséges intelligencia. Az időjárás-előrejelzésből modellezve ugyanis sokkal gyorsabban tudnak beavatkozni, és reagálni a klimatikus körülményekre, illetve ideális körülményeket teremteni a növényeknek például szellőztetéssel, árnyékolás, tápoldatozással. A növényházi monitoring rendszer figyelemmel kíséri a külső hőmérsékletet, páratartalmat, de azt is nézi, hogy az öntözés során a növény hogyan vette fel a vizet, tápanyagot, így sokkal könnyebb időben beavatkozni. 

Beindult a szemléletváltás

Nagypéter Sándor szerint beindult egy szemléletváltás a termelőknél: a DélKerTÉSZ-nél ugyan eddig is kiemelt szerepet kapott a folyamatos fejlesztés és a versenyképesség fokozása, de a klimatikus helyzet már tényleg minden termelő számára megmutatta, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakoribbak lesznek, ezeknek a hatásait pedig technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani. Ehhez pedig megfelelő támogatásra és kedvező finanszírozási feltételekre van szükség. A DélKerTÉSZ ezért tavaly 2 milliárd forinttal, idén pedig 1,6 milliárd forintértékben támogatja a beruházásokat. Amennyiben a tavalyi KAP kertészeti pályázatok nyernek, tagjainknál üvegházfejlesztések indulhatnak el, és mintegy 10 hektárnyi új felület jöhet létre. 

Mindez azt jól mutatja, hogy a kistermelők önmagukban nem tudják ezeket a fejlesztéseket megoldani, de a TÉSZ keretében sokkal jobban tudják fokozni a versenyképességüket. 

Szükség van idénymunkásokra

A fejlesztések mellett képzett kertészekre és idénymunkásokra is szükség van a hatékony termeléshez. Az egyszerűsített foglalkoztatás változása azonban a termelők számára komoly problémát jelent. Eddig foglalkoztatóként 120 napot lehetett idénymunkásként vállalni, 2025 júliusától azonban ez lényegesen lecsökken. Nagypéter Sándor szerint az egyszerűsített foglalkozás sokaknak a mentsvára, adott egy rugalmasságot, és segítette a munkába való integrálást. Az egyszerűsített foglalkozás korlátozása csökkentené annak a lehetőségét, hogy magyar munkaerővel tudjanak dolgozni a kertészetek. Pozitív változás, hogy törvénymódosítás van folyamatban, hogy a 120 napon túl további 90 napot is lehet ebben a foglalkoztatási viszonyban alkalmazni ezeket a munkavállalókat. 

Az idei várakozásokról Nagypéter Sándor elmondta, hogy a DélKerTÉSZ termelői erősek a belföldi piacon, külpiacokon pedig komoly lehetőségeket látnak: jelentős ugyanis az igény a magyar paprika- és paradicsomfélékre.  Bár a hazai piacon továbbra is jellemző, hogy a magyar vásárlók elsősorban az akciós termékeket keresik, a DélKerTÉSZ 2025-ben óvatos emelkedésre számít a zöldség- és gyümölcsfogyasztásban, ami lassan visszatérhet a 2019-es szintre. A szövetkezet vezetője szerint a fogyasztás bővülését segítheti, hogy tervek szerint a nyugdíjasok áfamentesen vehetnek zöldségeket és gyümölcsöket, ez ugyanis extra keresletet generálhat a piacon. 

A DélKerTÉSZ-ről

A Délalföldi Kertészek Szövetkezete 2002-ben alakult meg, és közel 500 szövetkezeti tagjának - szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fogja össze. A DélKerTÉSZ a legnagyobb termelő és értékesítő szövetkezet Magyarországon. A kínálat nagy részét a paprikafélék (étkezési fehér paprika, kápia paprika, hegyes erős paprika) alkotják, de emellett paradicsomot, kígyóuborkát, fejes káposztát és kínai kelt is termesztenek. 2021 decemberében a szentesi paprika - ide tartozik a fehér töltenivaló (TV), a hegyes erős, a kápia és paradicsomalakú paprika – bekerült a Hungarikumok közé.

Ajánlott kiadványokDr. Géczi László:
Piacos zöldségtermesztés
Takácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Láng Zoltán:
Korszerű zöldségbetakarító gépek
Dr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztése
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Konzervipari növények - Integrált növénytermesztés 11.
Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza