2026. 07. 22., szerda
Magdolna
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Hatalmas károk a mezőgazdaságban, gyorsítani kell a biológiai alapok innovációját

Kategória: Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | Forrás: Vetőmag Szövetség, 2025/04/03

A modern magyar mezőgazdaság a legnehezebb öt évén van túl, az ágazatot egyszerre sújtják különféle problémák, amelyek közül a klímaváltozás hatása messze a legsúlyosabb. A változó éghajlat miatt az agráriumot ért károk mértéke a becslések szerint mintegy 1000 milliárd forintot tett ki 5 év alatt. A mezőgazdaság stratégiai szegmensét képviselő Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai álláspontja szerint olyan új fajtákra van szükség a versenyképesség megtartásához, amelyek a környezeti stressznek, kórokozóknak jobban ellenállóak. Ebben nagy jelentősége van az Európai Unióban jelenleg jogszabályalkotási fázisban tartó precíziós nemesítés engedélyezésének.

Az elmúlt öt év a legnehezebb időszakot hozta a hazai mezőgazdaság számára: járványok, háborús helyzetek, inputanyag-áremelkedés, inflációs hatások és növényvédőszer-kivonások egyaránt csökkentették az ágazat versenyképességét. Ezt tovább nehezíti a klímaváltozás, amely hazánkban is érezteti hatását az emelkedő átlaghőmérséklet, hőség, aszály, késői fagyok, és szélsőségesen lehulló csapadék formájában. Mindezek hatására elmúlt években a fő gabonanövények – kukorica, őszi búza, napraforgó – terméseredményei jelentősen ingadoztak. A mezőgazdaságot ért károk mértéke a becslések alapján öt év alatt elérte az 1000 milliárd forintot.

„Az agrárgazdálkodás első, stratégiai lépcsőjének tekintett, erősen exportorientált ágazatunkban évente több mint 100 különböző faj, közel 1500 fajta vetőmagja kerül szaporításra és minősítésre. A belföldön és külföldön értékesített vetőmagok értéke mintegy 200 milliárd forintot tesz ki. A hazánkban tapasztalható változások a vetőmagszektorra is komoly hatással vannak, ezért a benne érdekelt mintegy 1500 vállalkozást és kutatóintézetet képviselő szövetségünk szerint eljött az ideje, hogy az agrárium új korszakba lépjen. A jövő szempontjából kulcskérdésnek tekintjük, hogy a növénynemesítők a jövőben olyan fajtákat és hibrideket állítsanak elő, amelyek a változó klíma közepette is megfelelően tudnak teljesíteni és ellenállnak a kórokozóknak. Ezen a területen komoly lehetőséget teremt egy fontos tudományos vívmány, a precíziós nemesítés, amely hozzájárul a magyar mezőgazdaság fenntartható fejlődéséhez, eredményességéhez. Szakmai szervezetként fontosnak tartottuk, hogy erről párbeszédet indítsunk a kormányzati döntéshozókkal és a társszakmai szervezetekkel.” – ismertette Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a szervezet budapesti sajtótájékoztatóján.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöksége a precíziós nemesítésről 2022-ben az alábbi állásfoglalást hozta: a precíziós nemesítés olyan innovatív eljárás, melynek során kizárólag a természetben előforduló, hasznos tulajdonságokat használnak fel a kutatók, ezáltal a növénynemesítési eljárás évekkel lerövidíthető. Az egyre jelentősebb klímaváltozás és a minél kisebb növényvédőszer-felhasználás követelményei miatt a precíziós nemesítés nélkülözhetetlen a mezőgazdaság megváltozott éghajlati körülményekhez történő alkalmazkodásához, és a megfelelő terméseredmények eléréséhez. A precíziós nemesítés olyan vetőmagokat biztosít a hazai termelők számára, mely alapja lehet a társadalom egészséges, GMO-mentes élelmiszerrel való ellátásának és a magyar mezőgazdaság versenyképességének.


Takács Géza és Dr. Palkovics László Armand

Prof. Dr. Palkovics László Amand, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Növénytudományi Tanszékének egyetemi tanára kifejtette: napjainkban világszerte mintegy 75 millió hektáron termesztenek precíziós nemesítéssel előállított növényeket. A globális precíziós nemesítési piac mérete 2023-ban 7,26 milliárd USD volt, az előrejelzések szerint 2032-re 15,69 milliárd dollárra fog növekedni, és 10,10%-os összetett éves növekedési rátát mutat. Jelenleg mintegy 22 növény-, 6 állatfaj és 1 gomba tartozik a precíziós nemesítés körébe a világon.

„A precíziós nemesítés, – a CRISPR/Cas9 technológia – zseniális, Nobel-díjas innováció, amelyet élesen el kell határolni a GMO-tól. A precíziós nemesítés lényege, hogy nem idegen gén beültetésére kerül sor, hanem a növényben lévő géneket változtatjuk meg. Ezáltal precíz módon tudjuk a növényi tulajdonságokat alakítani: például a szárazságtűrését, vagy a különböző kórokozóknak való ellenállóságát. Magyarországon a klímaváltozás miatt egyre nagyobb gondot okozó fuzárium, aszpergillusz ellen lehetetlen növényvédelemmel védekezni, precíziós nemesítéssel viszont létre tudunk hozni olyan fajtákat, amelyek ellenállóak súlyos takarmányozási és humán-egészségügyi hatásokat okozó mikotoxinokat termelő gombákkal szemben. Ez a technológia olyan megoldást is nyújt, amit rezisztenciára nemesítéssel nem lehet megoldani klasszikus nemesítéssel a rezisztencia gének hiányában. Ugyanezzel módszerrel gyorsan javítható akár jól bevált növényfajok szárazságtűrése is, vagy a különféle termény, élelmiszernövény eltarthatósága, ami az élelmiszer-pazarlást is csökkentené. A precíziós nemesítés gyakorlatilag az összes szántóföldi kultúrában, a zöldségeknél és a gyümölcsök esetében is alkalmazható, és ma már vannak eredményei az állattenyésztésben is. Ezzel a világ számos pontján elfogadott és használt innovációval megnyílna a lehetőség arra, hogy a magyar klimatikus viszonyokhoz nemesített fajtákkal elősegítsük gazdálkodás eredményességének javítását. - hangsúlyozta Prof. Dr. Palkovics László Amand.

A sajtótájékoztatón elhangzott: az Európai Unió Mezőgazdasági Tanácsában a tagországok képviselői március 14-én megszavazták a precíziós nemesítési technikákra vonatkozó rendelet tervezetét, ezzel előkészítették az utat a jogszabályi keret végleges megalkotásához. Az Európai Unió soros elnöksége elindíthatja a tárgyalásokat az EU Parlamenttel a rendelet végleges elfogadásáért és hatályba léptetéséért, amely a várakozások szerint az idei évben megtörténik.

Ajánlott kiadványokDr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gabonanövények - Integrált növénytermesztés 12.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív ipari növények - Integrált növénytermesztés 15.
Dr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztése
Dr. Nagy János:
A kukorica vízigénye, vízforgalma és öntözése - Kukorica. A nemzet aranya III.
Jordán László:
Növényvédelem - Új kihívások és teljesítésük
Dr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Kajdi Ferenc, Dr. Megyeri Mária, Dr. Mikó Péter, Dr. Murányi István :
Pelyvás kalászos ősgabonák (tönköly, tönke, alakor) termesztése

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Helyspecifikus gazdálkodás: hiányzó gyakorlat
Helyspecifikus gazdálkodás lehet az egyik módja a költségek optimalizálásának – javasolják íróasztal mögül a gazdáknak. Ennek van egy anekdotába illő valóságos tapasztalata. Egy bakonyalji faluban, homokos dűlőben – ahogy a nagykönyvben írva van – dohány zöldellt. A palántákat nem a dombra, hanem a lap aljára, fagyzugos területre ültették. Ez még a gyakornok gyereknek is föltűnt, és szóvá is tette az akkori termelőszövetkezet főagronómusának, hogy a késői fagyok miatt elfagyhatnak a palánták.
Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Innováció: a gazda agya
Ha öreg parasztemberek föltámadhatnának örök álmukból, meglepetésükben kérdezgetnék, mi az a kék virágú ismeretlen növény a falu határában. Tanult gazdászok rávágnák, hogy facélia, magyarán mézontófű; a bakonyalji falukban fóciának emlegetik. A facélia a zord fekvésű tájakat kivéve az egész ország területén termeszthető.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza