2025. 07. 11., péntek
Nóra, Lili
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Idén bőséges a hazai húsvétisonka-kínálat

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar | Forrás: NAK Sajtó, 2025/04/15

Húsvét közeledtével, egyre több fogyasztó kosarába kerülnek különböző sonkatermékek. A Nemzeti Agrárgazdaság Kamara (NAK) és a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) körképe szerint a vásárlói tudatosság erősödésével egyre nagyobb teret kapnak a minőségi és a kisebb kiszerelésű termékek, adta hírül sajtóközleményében a kamara.

A kötözött sonkák forgalma többszörösére nő

A hazai feldolgozók a húsvéti időszak előtt kiemelt figyelmet szentelnek az ünnepi fogások alapanyagainak biztosítására. A Nemzeti Agrárgazdaság Kamara (NAK) és a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) körképe szerint a feldolgozók visszafogott optimizmussal várják az idei szezont és az előző évekhez hasonló keresletet remélnek. Számos termék, így a darabolt füstölt comb és a füstölt csülök az év többi napján is elérhető a boltokban, azonban az ünnepek közeledtével bővül a termékpaletta. A sonkatermékek iránt ebben az időszakban 80 százalékkal nő meg a kereslet, míg a kötözött sonkák forgalma többszörösére nő a húsvét előtti napokban.

A gyártók időről időre új termékekkel bővítik a termékpalettájukat

Jelentős változás nem tapasztalható az ünnepi fogások összetevőivel kapcsolatosan, a hagyományos ételek alapanyagai örvendenek a legnagyobb népszerűségnek. Az ünnepi asztalokra továbbra is a tradicionális fogások kerülnek, mint a füstölt, főtt, kötözött sonka/lapocka és a darabolt comb, valamint jelentős igény mutatkozik a magasabb minőségű, hosszan érlelt termékek iránt is. A fogyasztók viszonylag érzékenyek és fenntartással kezelik a tradicionális termékek kínálatában megjelenő újításokat, ennek ellenére a gyártók időről időre új termékekkel bővítik a termékpalettájukat, így például a kiváló minőségű, borban hosszan érlelt sonka készítmények is megjelennek a kínálatban. Ezen különlegesebb termékek piaci részesedése azonban még meglehetősen alacsony.

A kisebb húsfeldolgozók nehezebb helyzetben vannak

Az idei húsvéti szezonnal kapcsolatban megnyugtató a tény, hogy alapanyagban nincs hiány, hazai sertéshúsból bőséges kínálat áll rendelkezésre a húsipar számára. A hazai gyártók többsége igyekszik a megszokott minőség fenntartása érdekében hazai alapanyagot beszerezni. A piacra jelentős hatást gyakorol az olcsóbb spanyol, német vagy lengyel import alapanyagok begyűrűzése. Ugyanez tapasztalható a készítmények esetében is, így például gyorspácolt, főtt vagy hőkezelt húskészítmények esetében is, amelyek gyengébb minőségben és olcsóbb áron érkeznek külföldről a hazai üzletek polcaira.

Az állandó vásárlókkal rendelkező gyártók a vevők megtartása érdekében hajlandók akár többet is áldozni az alapanyagokra, tőlük csak a megszokott, magas minőséget fogadják el a vevőik. A nagyobb üzemek esetében az előzetes megrendelések nem különböznek az előző években tapasztaltakhoz képest. A kisebb húsfeldolgozók nehezebb helyzetben vannak, a nagyobb láncokba nem tudnak bekerülni termékeikkel, a kisebb boltokban és üzletekben pedig az alacsonyabb árakkal megjelenő gyengébb minőségű külföldi, így például szlovák termékekkel is fel kell venniük a versenyt.

Növekvő az igény a kisebb kiszerelésű termékek iránt

Bár a fogyasztói szokások a termékek minőségét tekintve nem változtak, az árérzékenység azonban meghatározza a vásárlók döntéseit. A vevők jobban odafigyelnek arra, hogy lehetőleg mindenből annyit vásároljanak, amennyit el is fogyasztanak majd az ünnepek során. A tudatos vásárlói szokások kialakulásának köszönhető, hogy a fogyasztók körében növekvő az igény a kisebb kiszerelésű, akár 1 kg alatti termékek iránt is, amelyből – a nagyobb méretű sonkák helyett – inkább több kisebbet vásárolnak, kóstolnak meg. Nem véletlen a szívsonka évről évre tapasztalható térnyerése, nincs leeső csont és bőr, így a háztartásokban is csökken az élelmiszer-hulladék. Ez az óvatosság a vásárlókra és a húsipari vállalkozásokra is jellemző, mindenki igyekszik minimalizálni a veszteségeket és kerülni a pazarlást. Amint a sajtóközleményben áll, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Húsiparosok Szövetsége arra buzdítja a magyar fogyasztókat, hogy az ünnepekre vásároljanak kiváló minőségű hazai húskészítményeket.

Ajánlott kiadványokDr. Bánáti Diána:
Élelmiszerek jelölése - Általános rész
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Csapó János:
Tej és tejtermékek, hús és hústermékek hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás I.
Bereczkiné Kardeván Kinga - Kovács Gáborné:
Kistermelői élelmiszer-előállítás
Vargáné Tombácz Zsuzsanna:
Húsipari termékgyártás
Véha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozás

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Az agrárium húzóágazat Bács-Kiskun vármegyében
Bács-Kiskun vármegye gazdaságában mindig is meghatározó szerepet töltött be az agrárium. A vármegye jelentős részét az elsősorban futóhomok borította Duna-Tisza közi Homokhátság foglalja el. Az eltérő talajadottságok nagyban meghatározzák a főbb mezőgazdasági kultúrákat. Míg a Duna-melléki síkságon és a Bácskában a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés, addig a homokos térségekben inkább a gyümölcs- és szőlőtermesztés a meghatározó. Gáspár Ferenccel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnökével az agrárium helyzetét elemeztük.
A gazda keze: létfenntartás állati és növényi termékekből
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – jelentette ki Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke azon a szemléletformáló kampányrendezvényen, amelyet Tények ízekre szedve neveztek el. Ezzel nem kisebb feladatot vállalt a kamara, mint a bizalomépítést az állati eredetű termékek iránt, és a tartós párbeszéd fenntartását a gazdák és a társadalom között.
Burgonyatermelés: csökkenő termelés és fogyasztás
Több krumplit eszünk, mint amennyit termelünk. A burgonya mindig népélelmezési termék volt, a világban is a rizs és búza után a legfontosabb eledel. Már csak a néprajzi irodalomban lehet találkozni az olyan kifejezésekkel, mint „ma pipice, holnap gánica”. Ez leegyszerűsítve csak annyit jelent, hogy mindkét nap krumplit ettek a szegényebb falusi emberek.
Többszörösen nehezített úton a vetőmagszektor
A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kihívást jelent a vetőmagszektor számára is, amely a mezőgazdaság első, stratégiai jelentőségű lépcsőjét jelenti, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács éves küldöttgyűlésén, Gödöllőn. A negatív környezeti változásokon kívül az ágazatot az elmúlt években érzékenyen érintette az orosz-ukrán konfliktus, amelynek révén a két fontos célországba szállított kukorica és napraforgó vetőmagok exportja töredékére esett vissza.
Földügyletek a családon belül
A magyar termőföldek több mint 2/3-át egyéni gazdaságok használják, melyek javarészt családi gazdasági formában működnek. Szerepük nem csak gazdasági értelemben jelentős, hanem társadalmi szempontból is meghatározóak a vidék életében. Nem véletlen tehát, hogy jelenleg is komoly támogatásokat biztosítanak a családi gazdaságok működéséhez, ahogy ugyanez igaz a családon belüli földügyletekre is egyszerűbb szabályok vonatkoznak.
A DélKerTÉSZ komplex szolgáltatást nyújt a tagjainak
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) eddig is azon dolgozott, hogy a 450 tag termelési feltételei minél korszerűbbé, hatékonyabbá váljon. Ám a klímaváltozás újabb és újabb kihívásai miatt további jelentős beruházásokra van szükség ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű magyar zöldség és gyümölcs legyen elérhető a magyar boltok polcain. A magyar termelőknek a világpiaci árak mellett kell hatékonynak és versenyképesnek kell lenniük, kellő hozamot kell elérni magas minőség mellett. Nagypéter Sándorral, a DélKerTÉSZ elnökével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza