2026. 09. 09., szerda
Ádám
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Ugrás a pácsók világába – a MATE nagy húsvéti sonka körképe

Kategória: Élelmiszeripar | 2025/04/15

A húsvéti ünnep közeledtével egyre többen keresik a boltok polcain a különböző pácolt sonkákat és termékeket. Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet (ÉTTI) igazgatója segít eligazodni a különböző pácolási eljárások között és néhány vásárlási jótanáccsal is ellátja a fogyasztókat.

Dr. Friedrich László szerint különbséget kell tenni a gyorspácolással és a hagyományos vagy lassú pácolással előállított termékek között. A gyorspácolással készült élelmiszerek páclé-bevitele magasabb, mint a hagyományos eljárással készült társaiké, a termék páclé tartalma ebben az esetben 20-40 százalékra tehető. Az ezzel az eljárással készült termékek általában olcsóbbak, állományuk puhább, könnyebben rághatóak, a tápanyag- és fehérjetartalmuk a bevitt páclé arányával csökken, így kisebb, mint a hagyományos pácolással előállított sonkáké.

A gyors pácolási eljárással készült sonkák meleg vagy forró füstöléssel készülnek, ami 60-80°C-ra történő, néhány óráig tartó füstöltést jelent. Ennek az előállítási folyamatnak a következményeképpen a termék maghőmérséklete általában nem éri el a 72°C-t, ezért ezeket a típusú termékeket fogyasztás előtt minden esetben meg kell főzni. A hagyományosan pácolt sonkák esetében hideg – tehát 20 fok alatti – füstölésről van szó, a hosszú, több napig tartó folyamat következtében az élelmiszer nyers jellege megszűnik, vásárlás után azonnal fogyasztható tojással, zöldségekkel.

A szakértő szerint ár-érték arányban az olcsóbb, gyorspácolással előállított terméket a hagyományos pácolással előállított termékekkel összehasonlítva elmondható, hogy a hagyományosan pácolt sonkákban a tömegvesztés miatt koncentráltabb a húsfehérje, ezáltal magasabb élvezeti értékkel és gazdagabb tápértékkel bírnak.

A MATE szakértője néhány hasznos tanáccsal is ellátja a vásárlókat. Mindenképpen fontos, hogy vásárlás előtt nézzük meg alaposan a termék címkéjét. Pontosan mi a termék megnevezése, mi a szavatossági ideje, fogyasztás előtt meg kell-e főzni vagy sem. A hazai sonkák kiváló minőségben készülnek, ezért a MATE intézetigazgatója arra buzdít, hogy minden esetben válasszuk a hazai termékeket. „A termék eredete mindig fontos, úgy, ahogyan a feldolgozási technológia helyszíne is. Egy hazánkban készült sonka megvásárlásával biztosan magas minőségű termék kerülhet a kosarunkba” – tájékoztatott Dr. Friedrich László.

Végezetül a termék csomagolása is árulkodó lehet. Népszerűek a csomagolás nélküli, vákuumcsomagolásban kapható sonkák, ami hosszabb eltarthatóságot biztosít az adott terméknek. A hagyományos pácolási eljárással készült füstölt termékek azonban még csomagolás nélkül is hosszabb ideig állnak el, így fogyaszthatósági tekintetben biztonságosabb termékek, mint a gyorspácolással előállított társaik.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza