István
Ugrás a pácsók világába – a MATE nagy húsvéti sonka körképe
Kategória: Élelmiszeripar | 2025/04/15
A húsvéti ünnep közeledtével egyre többen keresik a boltok polcain a különböző pácolt sonkákat és termékeket. Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet (ÉTTI) igazgatója segít eligazodni a különböző pácolási eljárások között és néhány vásárlási jótanáccsal is ellátja a fogyasztókat.
Dr. Friedrich László szerint különbséget kell tenni a gyorspácolással és a hagyományos vagy lassú pácolással előállított termékek között. A gyorspácolással készült élelmiszerek páclé-bevitele magasabb, mint a hagyományos eljárással készült társaiké, a termék páclé tartalma ebben az esetben 20-40 százalékra tehető. Az ezzel az eljárással készült termékek általában olcsóbbak, állományuk puhább, könnyebben rághatóak, a tápanyag- és fehérjetartalmuk a bevitt páclé arányával csökken, így kisebb, mint a hagyományos pácolással előállított sonkáké.
A gyors pácolási eljárással készült sonkák meleg vagy forró füstöléssel készülnek, ami 60-80°C-ra történő, néhány óráig tartó füstöltést jelent. Ennek az előállítási folyamatnak a következményeképpen a termék maghőmérséklete általában nem éri el a 72°C-t, ezért ezeket a típusú termékeket fogyasztás előtt minden esetben meg kell főzni. A hagyományosan pácolt sonkák esetében hideg – tehát 20 fok alatti – füstölésről van szó, a hosszú, több napig tartó folyamat következtében az élelmiszer nyers jellege megszűnik, vásárlás után azonnal fogyasztható tojással, zöldségekkel.
A szakértő szerint ár-érték arányban az olcsóbb, gyorspácolással előállított terméket a hagyományos pácolással előállított termékekkel összehasonlítva elmondható, hogy a hagyományosan pácolt sonkákban a tömegvesztés miatt koncentráltabb a húsfehérje, ezáltal magasabb élvezeti értékkel és gazdagabb tápértékkel bírnak.
A MATE szakértője néhány hasznos tanáccsal is ellátja a vásárlókat. Mindenképpen fontos, hogy vásárlás előtt nézzük meg alaposan a termék címkéjét. Pontosan mi a termék megnevezése, mi a szavatossági ideje, fogyasztás előtt meg kell-e főzni vagy sem. A hazai sonkák kiváló minőségben készülnek, ezért a MATE intézetigazgatója arra buzdít, hogy minden esetben válasszuk a hazai termékeket. „A termék eredete mindig fontos, úgy, ahogyan a feldolgozási technológia helyszíne is. Egy hazánkban készült sonka megvásárlásával biztosan magas minőségű termék kerülhet a kosarunkba” – tájékoztatott Dr. Friedrich László.
Végezetül a termék csomagolása is árulkodó lehet. Népszerűek a csomagolás nélküli, vákuumcsomagolásban kapható sonkák, ami hosszabb eltarthatóságot biztosít az adott terméknek. A hagyományos pácolási eljárással készült füstölt termékek azonban még csomagolás nélkül is hosszabb ideig állnak el, így fogyaszthatósági tekintetben biztonságosabb termékek, mint a gyorspácolással előállított társaik.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. Búzaszenteléssel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program
A horvátországi Karancson tartott Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséggel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program. Az egész éven átívelő programban határon inneni és túli magyar gazdák ajánlanak fel búzát rászoruló gyermekeket, családokat segítő szervezeteknek.Nagykun 2000 Mg. Zrt.: előny a többlábon állás
Nagy érdeklődés mellett zajlott június 13-án a Nagykun 2000 Mg. Zrt. központjában és a kísérleti parcelláknál a regionális fajtabemutató. A két nagy hazai nemesítőház, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. Szeged (amely intézet tavaly ünnepelte a megalakulásának a centenáriumát), és az Agrártudományi Kutatóközpont Martonvásár (amely tavaly volt 75 éves) kutatói ismertették a GK és az Mv kalászos gabonák nemesítési eredményeit, termesztéstechnológiai újdonságait. Bori Tamással, a Nagykun 2000 Mg. Zrt. elnök-igazgatójával arról is beszélgettünk, hogy a cégcsoport tevékenysége több lábon áll, amely tevékenységben a rizstermesztés jelenti a meghatározó portfoliót.Éder Tamás: Ilyen terhek mellett a hazai élelmiszerek nem drágák
Nagy kérdés, hogyan reagálnak a sertéspiaci szereplők a ragadós száj- és körömfájás okozta nehézségekre, mindenesetre az állomány tavaly nőtt, és a beruházási pályázatok is sokat lendíthetnek az állattenyésztők és a feldolgozók lehetőségein – derül ki az Agráriumnak nyilatkozó Éder Tamásnak, a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnökének a szavaiból.Az élelmiszer-minőség és ami mögötte van
Ami a fogyasztónak talán csak annyi, hogy „finom”, az élelmiszer-előállítók számára jóval többet jelent. Ahhoz ugyanis, hogy egy élelmiszerről el lehessen mondani, hogy a minőségével minden rendben van, a teljes termékláncon belül minden szereplőnek be kell tartani egy sor olyan előírást, ami nem csupán például a termék ízéről, állagáról, hanem annak biztonságos fogyaszthatóságáról is szól.Újszerű digitalizációs megoldások Az Állatorvostudományi Egyetem és a Makrom Kft. közös projektje
Digitális élelmiszerbiztonsági rendszerrel támogatott, táplálkozásélettani szempontból kedvező hatású tejtermék fejlesztéssel kínál megoldást a Makrom Kft. és az Állatorvostudományi Egyetem a tejérzékenységben érintettek és a tudatos fogyasztók számára. A “Digitális élelmiszerlánc menedzsment rendszerrel támogatott A2 tejtermékek fejlesztése” című projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap 314 millió forintos támogatásával valósul meg.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza