Rövid ellátási lánc: törik az első karika?

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások, Állattenyésztés, Élelmiszeripar, Fenntartható gazdálkodás, Kamara, Növénytermesztés | 2025/07/29

Folyamatos aktualitása van ennek, hiszen a júniusban lezárult első pályázati fordulót 2026 januárjában újabbak követik. Azok a gazdálkodók lehetnek eredményes pályázók, akiknek árbevételük legalább a fele mezőgazdasági tevékenységből származik. Támogatja a sikeres falusi termelést az is, hogy lehet pályázni a tárolást, hűtést szolgáló épületek fejlesztésére, eszközök vásárlására, a szállításokhoz gépjárműtől a kerekpárig terjedhet a beszerzés. A részletek a nak.hu oldalon olvashatók.

A rövid ellátási láncnak számos típusa van, úgymint a termelői piac, az útmenti és a gazdaudvari értékesítés, a szedd magad mozgalom, a falusi vendégasztal – Ausztriában Mária Terézia óta adómentes -, a házhoz szállítás, a webáruház. Közös jellemzőjük, hogy a helyi gazdálkodók és a vevők között bizalmi kapcsolat van, ismerik és bíznak egymásban. Többségében a kisebb méretű gazdaságok árulják így a portékájukat, jellemző a helybeli, készpénzes fizetés, számlával, nyugtával nem bajlódnak. Közös előny viszont, hogy a termelő és a vevő közvetlenül találkozik, a termékek árára nem rakodnak rá a nagy – és a kiskereskedelem árrései. A szerényebb ár jó a vevőnek, és a termelő is megtalálhatja a számítását.

Árnyoldala ennek a kapcsolati rendszernek, hogy a termelő többnyire esetenként találkozik a vevővel, a terméknek nincs előre tervezhető, kiszámítható piaca. Egy felmérés szerint a hazai lakosság több mint 90 százaléka ismeri a termelői piac fogalmát, de hetente csak 23 százalékuk látogatja a piacokat. A többség szupermarketekben, diszkont láncokban, kisebb boltokban vásárol, és a havi átlagkeresetnek csak a 2 százalékát költik el a termelői piacokon. A kisebb termelők arra sem képesek, hogy jelentősebb választékot kínáljanak a vevőknek, és egy-egy termék értékesítésében is korlátozott a kapacitásuk.

A rövid ellátási lánc gyakorlata és pályázati támogatása a nehézségek ellenére is erősítésre érdemes, mert segíti fenntartani a vidék életképességét. A magyar települések 20 százalékán 300 alatti a lélekszám, és ugyancsak 20 százalékán a népesség harmada már 60 éven felüli. Az elöregedő falvakban egyre kevesebben lesznek azok az emberek, akik a rövid ellátási lánc első karikáját, a termelést választják.

Ajánlott kiadványokBereczkiné Kardeván Kinga - Kovács Gáborné:
Kistermelői élelmiszer-előállításTakácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlataDr. Géczi László:
Piacos zöldségtermesztésBujna Ferenc:
Liofilizálás, a fagyasztva szárítás technológiájaDr. Szabó P. Balázs:
Savanyítás - Kisüzemi és házi élelmiszer-előállítás I.Takácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlataDr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztéseVéha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozásDr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözéseDr. Szabó P. Balázs:
Aszalás - Kisüzemi és házi élelmiszer-előállítás II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai