„Az agrárium nemzetgazdasági szerepe elvitathatatlan”

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2025/05/01

Papp Zsolt György
 a NAK elnöke

Elnök úr, Ön mindig is a magyar agráriumért dolgozott. Új küldetés a NAK elnöki posztja?

A szakigazgatásban eltöltött időszaknál jóval hosszabb az az idő, ami az agrárszektorhoz fűz. A családom mindig is gazdálkodott, így tapasztalatból ismerem az ágazat kihívásait és lehetőségeit. Mindez biztos hátteret nyújt számomra a stratégiák kidolgozása és a döntések meghozatala során, ezt a tapasztalatot az elmúlt években is igyekeztem kamatoztatni. A múlt értékeinek megőrzése mellett megtanultam, hogy nyitott legyek az innovációra. Kíváncsian figyelem az új trendeket és technológiákat, célom, hogy a fejlődés érdekében minél szélesebb körben tudjuk azokat alkalmazni a gyakorlatban. Proaktívan kell hozzáállni a dolgokhoz, képesnek kell lennünk arra, hogy a problémákat előre jelezzük, a megoldásokat pedig mielőbb megtaláljuk. Ez elengedhetetlen a dinamikus agrárpiacon.

Széles körű a kamara tagsága. Hogyan tudják egységesen képviselni az érdekeiket?

A NAK az elmúlt évtizedben egységes, erős, országos hálózattal rendelkező, a szektorban meghatározó súlyú szervezetté vált. Hazánk nemzeti kormánya az elmúlt mintegy másfél évtizedben egyértelműen bebizonyította, hogy bízik az agrárium erejében és támaszkodik rá, hiszen az ágazat nemzetgazdasági szerepe elvitathatatlan. A kamara stratégiai partnere a kormánynak, szoros az együttműködés, a célunk pedig az, hogy ez a jövőben tovább erősödjön. Tevékenységünket számos stratégiai partner szervezettel összehangolva, teljes termékpályákban gondolkodva végezzük – ebben is rejlik a hatékonyságunk.
Egyik legfontosabb feladatunk tagjaink érdekeinek képviselete, amire mint eddig, a jövőben is nagy hangsúlyt fogunk fordítani. Szervezetünk összefogja a mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési területen tevékenykedőket; mindannyiuk javaslatait, észrevételeit meghallgatjuk és figyelembe vesszük ahhoz, hogy érdemi lépésekkel tudjuk segíteni őket. Ezek mentén javaslatokat terjesztünk elő a kormány részére, illetve egyeztetéseket folytatunk a társszervezetekkel annak érdekében, hogy az ágazatban tevékenykedők helyzete folyamatosan javuljon. Fontos, a jelenben és a közeljövőben is kiemelt feladatunk, hogy tagjainkat segítsük a támogatások eredményes lehívásában és hatékony felhasználásában. Ezzel kapcsolatban, valamint általánosságban is számos adminisztrációs terhet le kívánunk venni a vállukról, falugazdász-tanácsadóinkra pedig más téren is, így szakmai kérdésekben is mindig támaszkodhatnak.

Hogyan lesz sikeres a magyar agrárium?

Történelmi lehetőség nyílt meg a magyar agrárium, illetve a vidéken élők számára a 2023-2027-es időszakra vonatkozó KAP Stratégiai Tervvel. Hazánk kormánya ugyanis a 2027-ig tartó támogatási ciklus vonatkozásában az uniós források mellé a lehető legnagyobb, 80 százalékos nemzeti költségvetési hozzájárulást biztosítja, azaz minden kifizetett 10 forintból 8 forint nemzeti forrás. Megközelítően 5400 milliárd forint kerül az ágazatba, amelyből mintegy 2900 milliárd forint vidékfejlesztési célokat, agrárberuházásokat, az élelmiszeripar és a vidéki infrastruktúra fejlesztését szolgálja. A fennmaradó mintegy 2500 milliárd forint pedig a közvetlen és ágazati támogatások kapcsán rendelkezésre álló forrás. A már megjelent mintegy 30 pályázati felhíváson túl még közel 40 kiírás meghirdetése várható. Mindennek azért is nagy a jelentősége, mert a kimagasló támogatásoknak is köszönhetően, azokat jól felhasználva, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképesebbé válhat, hatékonyabban termelhet, képes lehet jobban ellenállni a válságoknak, és könnyebben tud felkészülni a távolabbi jövő kihívásaira is. Kamaránknak az ebben való segítségnyújtás az egyik legfőbb feladata. Falugazdász-tanácsadó hálózatunkat is ezért bővítettük, és országszerte tagjaink rendelkezésére állunk, s a honlapunkon, a hírleveleinkkel, a szakcikkeinkkel, az ingyenes kiadványokkal is segítjük tagjainkat. 

Ön – lévén a MAGOSZ Fiatal Gazda Tagozat elnöke is – sokat foglalkozik a fiatal gazdák helyzetével. Hogyan látja a generációváltás folyamatát?

Európa-szerte probléma a gazdatársadalom elöregedése, nem véletlen, hogy a KAP Stratégiai Terv is nagy hangsúlyt helyez a generációváltás ösztönzésére. Ezt segíti az a hazai szabályozás, hogy az önálló gazdaságot tovább vinni nem tudó, idősebb gazdák támogatást kaphatnak, hogy átadhassák a gazdaságukat a fiatalabb generáció egy tagjának. Emellett folytatódik a fiatal, 40 év alatti mezőgazdasági termelők induló támogatása, akik emellett kiemelt támogatási intenzitás mellett valósíthatják meg beruházásaikat is. Ezek a támogatások ösztönözni fogják a fiatal magyar gazdákat a mezőgazdasági tevékenység megkezdésére, illetve fenntartására, az idősebbeket pedig segítik abban, hogy a gazdaságukat megnyugtatóan tudják átadni. Január 15-én hatályba lépett a gazdaságátadásról szóló törvény végrehajtási rendelete, a jogszabály a tapasztalatok és a társadalmi egyeztetések alapján finomhangolásra került. Fontos, hogy a gazdaság átadása egyetlen szerződéssel megvalósulhat.

Annak érdekében, hogy a gazdaságátadás folyamata minél könnyebben megérthető legyen, és gördülékenyen menjen végbe, a NAK részletes útmutatót is készített a tagság számára, ami bemutatja a gazdaságátadáshoz szükséges lépéseket és azok határidejét. A kamarai útmutató elérhető az internetes portálunkon. Emellett a falugazdász kollégák is rendelkezésre állnak a gazdaságátadással kapcsolatban felmerülő kérdések megválaszolására.

A klímaváltozás miatt a régi módon már nem lehet termelni. Mi lehet a megoldás?

A hazai mezőgazdaságban egyre nagyobb figyelmet kap a vetésszerkezet diverzifikálása, és több alternatív növényfaj is megjelent az utóbbi években. Az új növényfajok bevezetése számos előnnyel járhat, például a talaj egészségének javítása, a kártevők és betegségek elleni védekezés hatékonyságának növelése, valamint a gazdaságok jövedelmezőségének növelése szempontjából. Az alternatív növényfajok bevezetése azonban kihívásokkal is jár, például a megfelelő termesztéstechnológia és piacok kialakítása, valamint a gazdák képzése és támogatása terén. Azonban a diverzifikáció hosszú távon hozzájárulhat a mezőgazdaság fenntarthatóságához és versenyképességéhez.

Az alternatív növényfajok területarányának növeléséhez szükséges termékpálya létrehozása több lépést igényel, és alapvetően a piaci igény oldaláról kell induljon, ami vagy megvan vagy ki kell építeni. Ez utóbbi azonban rendkívül idő- és pénzigényes folyamat. Fontos, hogy a kutatók folyamatosan vizsgálják az új növényfajok termesztési lehetőségeit és előnyeit. Emellett a gazdáknak megfelelő képzést és szaktanácsadást kell biztosítani az új növényfajok termesztéséhez szükséges technológiák és módszerek elsajátításához. Az új technológiák és innovációk alkalmazása növelheti a termelékenységet és a termékek minőségét. Például a precíziós gazdálkodással optimalizálható a termelés, csökkenthetők a költségek.

Az állami és uniós támogatások segíthetnek a gazdáknak a szükséges beruházások megvalósításában. Ez magában foglalhatja a szükséges gépek és egyéb eszközök beszerzését is. Fontos, hogy az új növényfajok számára megfelelő piacok alakuljanak ki, ez magában foglalja a feldolgozóipar fejlesztését és a fogyasztói tudatosság növelését is. Ezek az intézkedések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az alternatív növényfajok területaránya növekedjen, és a gazdák sikeresen alkalmazkodjanak az új kihívásokhoz.

Mindemellett kiemelten fontos a hatékony vízgazdálkodás, aminek meghatározó eleme a víz tájban tartása. E téren jelentős a tavaly év végén megalakult tárcaközi bizottság szerepe, illetve a gazdálkodók közreműködése is fontos. 

Térjünk ki az uniós ügyekre: február végén tüntetés volt. Milyen eredménnyel?

A cseh, a szlovák és az osztrák gazdákkal tartottunk közös demonstrációt. A kelet-közép-európai országok agrárkamarái által szervezett tiltakozó akciót a cseh-szlovák határra szerveztük, hogy hangot adjunk a brüsszeli agrárpolitikával kapcsolatos elégedetlenségüknek és azonnali megoldást követeljünk az Európai Bizottságtól az ukrán import miatt kialakult piaci helyzet kezelésére. A demonstráció során hangsúlyoztuk, kulcsfontosságú, hogy megőrizzék az agrár-élelmiszeripar gazdasági életképességét az Európai Unióban.

A részt vevő agrárkamarák közös nyilatkozatot fogadtak el. Ennek egyik legfontosabb pontjaként a Közös Agrárpolitika forrásainak megőrzését, a bürokrácia csökkentését és az európai élelmiszertermelés versenyképességének a javítását követeljük az Európai Bizottságtól. Elutasítjuk a KAP költségvetésének csökkentését és a területalapú támogatások eltörlésére vonatkozó bizottsági kezdeményezést. Emellett új megállapodást sürgetünk Európa és Ukrajna között, amely védelmet nyújt az unió mezőgazdasági termelői számára. Az Európai Bizottság által bevezetett autonóm kereskedelmi intézkedések ugyanis 2025. június 5-én lejárnak, ami komoly veszélyt jelenthet a kelet-közép-európai országok mezőgazdaságára, és jelentősen rontja az uniós gazdálkodók versenyképességét. A beáramló áruk számottevő része ráadásul az Európai Unióban fennálló élelmiszerbiztonsági elvárásoknak sem felel meg. Éppen ezért elvárjuk, hogy az EU-ba exportáló harmadik országok termelőitől is követeljék meg ugyanazokat az állat- és növény-egészségügyi előírásokat, mint az uniós gazdáktól. A nyilatkozatunk kifogásolja az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti szabadkereskedelmi megállapodást is, amely jelentős versenytorzító hatásokkal járna a mezőgazdasági termékek piacán.

Milyen veszélyeket rejt Ukrajna uniós tagsága a magyar és az uniós gazdák számára?

Határozottan tiltakozunk Ukrajna EU-s csatlakozása ellen. Ukrajna 41 millió hektár kiváló minőségű termőfölddel rendelkezik, ami egyharmada az EU teljes termőterületének. Egyes számítások szerint, ha keleti szomszédunk megkapja az uniós tagságot, több mint 400 milliárd eurónyi támogatást is kaphatna, ami a teljes uniós költségvetés 25 százaléka. Nem túlzás azt állítani, hogy Ukrajna EU-csatlakozása összeroppanthatja az európai mezőgazdaságot.

Az elkövetkező időszakban milyen nagyobb feladatok előtt áll a NAK országos hálózata?

Március 5-től már lehet pályázni a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatását célzó felhívásra. Az új kiírás feltételeit már a megváltozott európai uniós szabályozáshoz kellett igazítani, ezért ez a felhívás sokkal inkább a nagyobb beruházási pályázatokhoz hasonlít. A célterületek között megtalálhatóak az állattartáshoz kapcsolódó fejlesztések, a kertészeti termelőtevékenység fejlesztése, a terménytisztítók és terménytárolók beszerzése, építése, bővítése és korszerűsítése. Ezen felül támogatás igényelhető a gyümölcstermő, gyógy-, aroma- és fűszernövény-, valamint borszőlő-ültetvény telepítésére, illetve a mezőgazdasági termékek értéknövelésére, a piacra jutást elősegítő technológiai fejlesztést célzó beruházásokra is. A NAK falugazdászai minden vármegyében díjmentesen elkészítik a pályázatokat, országosan összesen több mint 240 olyan falugazdász van, aki pályázatot is ír. Arra biztatunk minden érintettet, hogy keresse fel a falugazdászát. Áprilisban pedig indul az egységes kérelmek beadásának időszaka, s a kérelmek kétharmadát, megközelítőleg 110 ezret minden évben a NAK falugazdászai adják be. Idén is állunk e téren is tagjaink rendelkezésére. 

Elnök úr, köszönjük a beszélgetést.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai