Csak a minőségi vetőmagból lesz jó eredmény

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: (Hajtungy), 2025/05/03

Perczel Péter
cégvezető

A biztonságos termesztés alapja a nemesítés. Perczel Péter hangsúlyozta, hogy a nemesítéssel kapcsolatban szem előtt kell tartani, hogy az Európai Unióban jelenleg csak a klasszikus, hagyományos nemesítési módszerek alkalmazhatók, amelyek jól működnek, hiszen évről-évre újabb, és minden szempontból a termelői igényeket jobban kiszolgáló fajtákat állítanak elő. A bolygó többi részén viszont gyorsabban is haladnak a nemesítés terén, mivel a genetikailag módosított növényeket is felhasználhatják, illetve olyan technológiákat is, amelyeket az Európai Unióban nem használhatnak (új génszerkesztési technikák – NGT, precíziós nemesítés). Mindezzel persze, ezek a nemesítő cégek versenyelőnyre tesznek szert.

A hagyományos nemesítés hátrányai 

Az ügyvezető abban bízik, hogy az Európai Unió szabályozásában is történik egy kis változás, és az uniós nemesítő cégeknek engedélyezik, hogy ha nem idegen fajból ültetnek be egy gént egy másik kultúrába, akkor az ne minősüljön génmódosításnak. Nincs másról szó, csak arról, hogy egy növény faj saját genetikai állományát alakítanák úgy, hogy az a faj kedvezőbb tulajdonságait domborítaná ki. Mindezt azért érdemes fontolóra venni, mert a hagyományos módszerekkel a nemesítéstől a minősített állami fajta piacra jutásáig 8-12 év szükséges. Ez pedig túlságosan hosszú idő, mivel a klímaváltozással igencsak felgyorsult az élet. A jelenlegi növényfajták nemesítési gyökerei már 10-12 évre nyúlnak vissza, s ezekben a fajtákban már adott a genetika. A legnagyobb kihívás az, hogy a nemesítéssel hogyan lehet olyan tulajdonságokra nemesíteni a fajtákat, amelyek a jövőben is meghatározzák a fajta eredményes szereplését. 

Egy varázsgömbre lenne szükségünk, hogy abba belenézve meg tudjuk mondani, hogy 8-10 év múlva a velünk együttműködő végfelhasználóknak, gazdálkodóknak milyen igényei lesznek, amit ki kell tudnunk szolgálni. A probléma nagyon is összetett, ezért próbálunk nagyon széles alapokon nyugvó nemesítési programokat kidolgozni. Jó példa erre, hogy egyre több olyan árpa fajta létezik, amelyek már adott vírusbetegségekre rezisztensek, magyarán a vírusvektorok által terjeszetett vírusok nem tudnak kárt okozni az adott fajtának, így gazdasági kár nem fog kialakulni. Természetesen más növényfajoknál is ugyanez a helyzet, és a búzafajtáinkban is megjelennek az új, rezisztens fajták. Azt látjuk, hogy néhány évente ütik fel a fejüket a nagyobb járványok. Az biztos, hogy 25 év távlatában ezeknek a betegségeknek a járványszerű előfordulása (amelyek igen jelentős gazdasági károkat okoznak) felgyorsult. Korábban 6-8-10 évente volt regionális járvány, de most már 3-4 évente felbukkannak ezek a járványok. És ami tovább növeli a problémát, hogy nem egy, hanem sok akár új betegségre, vírusra is oda kell figyelnünk - fogalmazott az ügyvezető.

A fuzárium ellen még nincs orvosság

A búzafajtáknál a vörös és a sárgarozsda betegség jelenti a legnagyobb veszélyt, de az Isterra ezekre a betegségekre már nagyon toleráns vagy akár adott rasszokra rezisztens fajtákkal rendelkezik. Nagy probléma a fuzárium, amely egy fitopatogén gomba. A mezőgazdaság régről ismert problémája a növények és terményeik gombával, illetve az általuk termelt mikotoxinokkal történő megfertőződése. A különböző gombák jelenléte a terméshozamot, és a termények értékesíthetőségét csökkentik, és jelentős gazdasági veszteséget okoznak. Nem csak az állati, hanem az emberi egészségre is ártalmasak. Ha mikotoxinnal fertőzött terményekből készült élelmiszereket rendszeresen fogyasztjuk, akkor súlyos emberi megbetegedések is kialakulnak. Az állatok is visszautasítják a penészes takarmányt, de ha mégis elfogyasztják, akkor nem fejlődnek megfelelően, szaporodási zavarok lépnek fel, sőt megbetegedést, tömeges elhullást is tapasztalhatunk. 

A fuzárium gombák elleni védekezés azért nehéz, mert jelenleg nem ismert a rezisztencia genetikai háttere, ezért nincs még fuzáriumra rezisztens fajta. A fuzárium elleni védekezésre nincs egy csoda-módszer, kizárólag a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat alkalmazása jelenthet megoldást az éghajlati adottságok és a hazai növények sajátosságainak szem előtt tartásával. A növények ellenállóképességét a gombák ellen növelni kell, fokozva a fitoalexinek, és az egyéb védőfehérjék szintézisét, valamint elősegítve a sejtfalvastagodást a rövid szénláncú poliszacharidok sejtfalba való beépülése által. Megelőzéshez vas-kelát képződésre van szükség a talajban, amit a Pseudomonas fluorescens talajbaktériummal lehet jelentősen előidézni, s ezzel a fuzárium gomba szaporodását gátoljuk.

GMO mentes a szója vetőmag és a hazánkban termelt termény

Az Isterra tavaszi vetőmag portfoliójára rátérve, először a szója vetőmagot vesszük górcső alá. A szója rendkívül sokoldalú növény, s azt is mondhatjuk, hogy az egyik legváltozatosabb formában felhasznált étel a bolygón. A szója hüvelyes növény, elsősorban olajosnövényként és fehérjeforrásként használják. Európában és hazánkban főként fehérje alapanyagként egyaránt hasznosítják az állattenyésztésben és a humán élelmezésben. A bolygó termőterületeinek mintegy 6 százalékán termesztenek szóját, ami évről évre növekszik. Idehaza a szója termőterülete 60-70 ezer hektár, amely 100-120 ezer hektárra vagy akár többre is növelhető lenne. A jó minőségű GMO mentes végtermékre nagy a kereslet az európai piacokon. Az Isterra kínálatában nagyon korai, korai és középérésű szója vetőmag vásárolható meg.

Perczel Péter elmondta, hogy a tavalyi szárazság nagyon nehéz helyzetet teremtett a szójatermelők körében, ilyen extrém körülmények között még nem termesztettek szóját, ugyanis a vegetáció legfontosabb részében minimális vagy nem hullott egy csepp eső sem. Szóját, legnagyobb mennyiségben meleg éghajlatú országokban termesztenek, tehát a meleget jól tűri a növény, de ha nincs csapadék, azt már nem viseli el. A tavalyi időjárás és terméseredmény az idei évben már jó néhány gazdálkodót elriasztott attól, hogy szóját vessen. Tavaly idehaza 110 ezer hektáron vetettek szóját, az idén várhatóan 80-85 ezer hektárra tehető a szója vetésterülete. Ez azért sajnálatos, mert a szója tökéletesen illeszkedik a vetésforgóba, és ha biztonságosan termeszthető, akkor jól is jövedelmez. A szója nagy vetélytársa a napraforgó, mert hasonlóan olajos növény, és hasonló az ár fekvése is. Az elmúlt tíz év átlagában azonban az látszik, hogy a szója több évben nagyobb termésátlagokat produkált a napraforgónál. A GMO mentes szójának azért is biztos a piaca, mert az Európai Unió nettó importőr ebből a termékből, amelynek viszont a 90-95 százaléka genetikailag módosított.

Kiemelkedő a termésátlag

Az Isterra szójafajták előnyeit a hazai vetőmagpiacon is tapasztalják a gazdálkodók. A fajták erős rezisztenciális tulajdonságokkal rendelkeznek, ellenállók a fajtaleírásokban is megnevezett betegségekkel szemben. A kiemelkedő termésátlag mellé (akár az 5 tonna/ha termésátlag is elérhető) magas fehérjetartalom is párosul az ES Liberator és a Radiosa fajtáknál is. A kimagasló termés hátterében többféle előnyös tulajdonság is felismerhető, így az erős szár, az oldalhajtások és az egyöntetű érés is ide sorolható. A termelő az Isterra szója fajtái között takarmányozásra és humán felhasználásra is találhat megfelelőt. A kínálatban a nagyon korai (000, 00) érésű fajta mellett a késői érésű (1) fajta is jelen van. Ami fontos, hogy a fehérjenövények kiegészítő támogatásban is részesülnek, hektáronként 50-60 ezer forintértékben, s ebben a szója is szerepel.

A takarmány borsó termesztése már az őskorban elkezdődött. Indiában és Európában évszázadok óta termesztik. Fehérjében gazdag, könnyen tárolható, termeszthető, nitrogénmegkötő növény. A takarmányozásban és a humán élelmezésben egyaránt jól használható. A növényi fehérjék iránti globális kereslet növekedése kedvező környezetet teremt a növekvő termeléshez. A sárgamagvú fajták feldolgozásából nyert fehérje izolátumot, például, táplálkozási porok, illetve élelmi rostok előállítására is felhasználják, a keményítőt kivonják. Ezért fontos alternatívát jelentenek az állati vagy szójafehérjékkel szemben, különösen azért, mert a borsómagok közel 45 százalék keményítőt, 21 százalék fehérjét és csak 1százalék zsírt tartalmaznak. Könnyen termeszthető. Mint minden hüvelyes, nitrogént köt meg a levegőből a gümők segítségével, ezért csökkenthető a N bevitel. A szójával ellentétben, a gümőképző baktériumok őshonosok a talajainkban, ezért oltás nélkül is termeszthető. Javítja a talajszerkezetet. A fehérje növények termeléshez kötött támogatása ez esetben is érvényesíthető.

Malátagyártásban éllovasok

Az Isterra egyik fontos vetőmag terméke a tavaszi árpa. Az Isterra Kelet-Európa Kft. anyacégei közül az Axereal (Boortmalt) a bolygó legnagyobb malátagyártó kapacitásával rendelkezik. Magyarországon Dunaújvárosban működik a malátagyár, míg Horvátország északi részén, Szlavóniában van a másik gyár (Nova Gradiska). Ez a két malátagyár évente 80-90 ezer tonna malátát állít elő, amivel a régió nem csak söripari, hanem más élelmiszeripari termékek maláta igényét is kielégíti. Az Isterra hagyományosan foglalkozik az őszi és a tavaszi árpa vetőmag nemesítésével, termesztésével. A nemesítés fejlesztése azzal is megvalósult, hogy az anyacég Florimond Desprez vállalat felvásárolta a német Ackermann nemesítő vállalatot, amely tavaszi árpa nemesítésére szakosodott. Ebből adódóan igen széles az árpa vetőmag kínálati palettájuk, amely kiszolgálja a sörárpa termesztők igényeit. 

A tavaszi árpa vetése azonban csökken az őszi árpa javára, ám a cég a kísérleti eredmények alapján azt javasolja, hogy a tavaszi árpát vessék el ősszel, mert hektáronként 1-2 tonnával nagyobb termés érhető el. A hosszabb vegetációs időszakban már a tél előtt kikelnek a kultúrák, így tavasszal a növények már jó kondícióban várják a meleg időt. Ezzel azt a kockázatot is elkerülik, hogy a tavaszi vetés időszakában az esetlegesen rossz időjárás miatt nem lehet vagy csak késéssel vetni. Persze, van igény a tavaszi vetésre is, mert ez a termés a maláta minősége szempontjából jobb, mint az őszi vetésű árpából készült maláta.

Nagy hagyománya van a burgonya vetőgumónak

A Florimond Desprez anyacég egyik fontos nemesített növényfaja a burgonya.  A magyarországi klimatikus viszonyokhoz remekül alkalmazkodó, megbízhatóan teljesítő fajtákat ajánlanak, amelyek hozzájárulnak a magyarországi burgonya termesztés sikerességéhez. A burgonya termesztése idehaza jelentősen visszaesett, ami import étkezési burgonya beszerzését írja elő, ez pedig nem a legmegbízhatóbb minőséget eredményezi. A cégvezető a termőterület-csökkenés kapcsán megjegyezte, hogy a visszaesés egyik oka a burgonyatermelés kiszámíthatatlan, erősen ingadozó jövedelemtermelő képessége. Egyes években jelentős veszteséget okoz a piac összeomlása, míg más években tisztes jövedelmet produkál.

Tovább fokozza a bizonytalanságot az egyre több szélsőséges időjárási jelenség is. Tény, hogy az öntözés elengedhetetlen a sikeres burgonyatermesztéshez, ami éves szinten az eddigi kedvezményes vízdíjak mellett is több százezer forintba kerül. Problémát jelent az is, hogy a burgonyatermesztés beruházási és lekötött eszközigénye igen magas. A minőségi vetőgumó hektáronként meghaladja az egymillió forintot. A termesztés további költségei közül a növényvédelem költsége is jelentősen megnőtt egy hektáron, a műveleti költségek szintén több százezer forint között mozognak, műtrágyára pedig hektáronként több százezer forintot költenek a gazdák. Összességében tehát, ha szakmailag mindent kifogástalanul szeretnénk megoldani, akkor egy hektár intenzív burgonya termesztési költsége elérheti az 3-4 millió forintot is.

Az Isterra Közép-Európa Kft. burgonya vetőgumói rezisztensek adott vírusbetegségekkel szemben és a fitoftóra fertőzéssel szemben magas ellenállósággal rendelkeznek. A cég nemesítői kiemelt figyelmet fordítanak a tárolási betegségekre. A partnereket részletes technológiai javaslatokkal segítik a kiemelkedő hozam és a termésbiztonság elérésében. Az anyacég a nemesítés legkorszerűbb módszereit alkalmazza, hogy széleskörű, minden igényt kielégítő termékkört tudjanak kínálni a gazdáknak.

A ciroktermesztés előnyei

A cirok ma már ismét slágernövénynek számít, hiszen 5-6 év alatt hétezer hektárról 35-40 ezer hektárra nőtt a vetésterülete. A cirokfélék előnye, hogy a gyengébb adottságú területeken is sikerrel termeszthetőek, mert jobban ellenállnak az időjárás viszontagságainak, mint a kukorica. Azonban, ha az időjárás szélsőséges, vagyis nagy a meleg, és nincs csapadék, akkor a cirok sem képes csúcstermést hozni. Tudomásul kell venni, hogy mindenféle növénytermesztéshez elengedhetetlen a csapadék, a víz. A szemes cirok az előveteményre nem igényes, kedvező számára, ha korán lekerülő növény után, például kalászosok vagy korai kapások után vetik. A kukorica rossz előveteménynek számít. Az önmaga után való termesztést elég jól bírja, de vetésváltás nélkül legfeljebb 3-4 évig termeszthető. Nagy vízigényű növény ne kerüljön utána, mivel a cirok mélyreható bojtos-gyökérzetének köszönhetően a talajt nagy mélységig, a holtvíztartalomig kiszárítja.

Az Isterra által forgalmazott új nemesítésű hibridek nemcsak glutén és GMO mentesek, de tanninmentesek is. Az Isterra cirok vetőmag előnyei, hogy kiemelkedő termésbiztonságot nyújtanak, remek az alkalmazkodó képességük, több célra (állati, emberi fogyasztásra) felhasználható hibridek, erős szárral rendelkeznek, így nem dőlnek meg, és végül a szárazságtűrésük is kimagasló.
Az Isterra gazdag tavaszi vetőmagpalettája felveszi a versenyt a vetélytársakéval. A cég nemesítési hátterével ugyanis a lehető legkorszerűbb vetőmagokat kínálják a gazdálkodónak, akiknek a kezét nem engedik el. Perczel Péter végül azt hangsúlyozta, hogy az idén is nagy figyelmet fordítanak a partnereik igényeire.

Isterra szemescirok hibrid előnyei a gazdálkodók számára:

1. Kiemelkedő termésbiztonság: szemescirkunk Magyarország egész területén biztonságosan termeszthető.  A növényt gyors kezdeti fejlődés jellemzi, gombás megbetegedésre nem hajlamos, ezért gombaölőszeres védekezést nem igényel. A betakarított szemtermés jó minőségű és teljesen tanninmentes.

2. Remek alkalmazkodóképesség: a cirok még gyengébb minőségű talajtípusokon is eredményesen termeszthető. A savanyú és a nagyon szikes, homokos talajtípusokon kívül bármilyen területen elvethető. A jobb tápanyagellátottságú területeken a szemescirok is magasabb termésátlagra képes, ezért a tápanyag utánpótlásnál érdemes a megfelelő mennyiségű nitrogént, foszfort és káliumot biztosítani. A témában részletesebben technológiák menüpontunk alatt tájékozódhat.  A növényápolás során a sorközművelésre érdemes figyelmet fordítani, mellyel kedvezőbb talajállapot alakítható ki.

3. Többcélú hibrid: cirok hibridünk GMO- és tanninmentessége, valamint magas fehérjetartalma miatt kiválóan felhasználható az állattenyésztésben takarmányként. A sertések, szarvasmarhák, baromfifélék takarmányozásában elsősorban a kukorica és a szója helyettesítésére, illetve kiegészítésére alkalmas. Kisebb mennyiségben madáreleségként, valamint biogáz alapanyagként is hasznosítható. Gluténmentessége miatt az utóbbi években ciroklisztként is a boltok polcaira kerül. Utóbbi egyre növekvő népszerűsége okot adhat a magyar szemescirok termesztési területek növekedésére is.

4. Erős szárú Isterra szemescirok hibrid: erős szárú közepes magasságú hibrid, mely a megdőlésre nem hajlamos. Amennyiben az Isterra vetőmagját választja, egy kiváló szárszilárdsággal rendelkező cirokhibridet termeszthet.

5. Kimagasló szárazságtűrés: középkései érésű fajtánk ideális vetési ideje április vége és legkésőbb május eleje.  Jól tűri a nyári forróságot és a júliusban, augusztusban jellemző aszályt is. Kiváló választás lehet azoknak a gazdáknak, akik gyengébb minőségű termőterületeiket is szeretnék hasznosítani.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai