Növényvédelem és a tápanyaghasznosítás öntözéssel

Kategória: Agrárgazdaság, Növényvédelem | Szerző: Dr Tóth Csaba, 2025/05/05

Azt meg a kártevők is „tudják” hogy a stresszes növényfejlődés eredménye a gyengébb szövetszerkezet, tehát könnyeb lesz a táplálkozás ezekből az egyedekből. Ha a növénykártevők megnyitották az utat a folyamatosan a levegőben, talajban lévő kórokozó gombafajok spórái előtt, akkor könnyen megtelepszenek a védtelen növényi felületeken, elindítva a mikotoxinok kifejlődésének lehetőségét.

Öntözött termésekben határérték alatti toxin szennyezettséget mutattak ki.

Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai szerint az átvétel előtti kötelező mintavételezéskor öntözött tételben nem találtak a megengedett határéték feletti toxinszintet. A mikotxin termelődéséért 20-30 gombafaj a felelős hazánkban elsősorban az Aspergillus és Fusarium fajok. Ezek korhadék lakók így könnyen átvészelik a vegetációs szünetet és a spórák a friss és legyengült állományra várnak. Már virágzáskor megfertőzik a fogékony növényállományt főleg, ha számukra kedvező időjárási körülmények alakulnak.
A gombafertőzés elleni védekezés a fertőzés előtt hatékony, jó állapotú növényállomány kialakulásának elősegítése talaj és növénykondicionálással. A terület tulajdonságaihoz illeszkedő növénygenetika, öntözéssel, biológiai, kémiai módszerekkel támogatott állomány.

Az öntözés módja

A természetes víz pótlása esőztető módszerrel történik amelynek megvannak az előnyei és hátrányai.  A puszta földre érkező esőcseppek kisebb-nagyobb mértékben károsan befolyásolják a talaj felszíni szerkezetét és a párolgás is számottevő. A vegetációs időszak alatt a földfelszín kevésbé érintett, a levélfelületre érkező esőcseppek hatása pozitív a növénybiológiai szempontból. A való világban választhatunk a csepegtető és esőztető vízutánpótlási rendszerek között, de a szempontok egyéniek, a saját termesztési terveink és pénzügyi lehetőségeink alapján kell választani és használni az öntöző berendezéseket.  

Precíziós öntözés kontrollja

A természetes eső mennyisége és eloszlása kiszámíthatatlan, az öntözéssel kell kiegyenlítenünk a talaj vízállapotát ahhoz, hogy a leghatékonyabb vízforrásként szolgáljon a termelt növényállománynak. Az precíziós öntözésirányítás helyi mérésekből és időjárási előrejelzések adataiból az öntözővíz rendelkezésre állása alapján az adott termőterülethez a legkevesebb víz felhasználásával optimalizálja a vízadagolás kontrollját.
A termőterület talajától nagymértékben függ az öntözés be és kikapcsolási határértéke (1. és 2. ábra). A határértékek a talajban elhelyezett vízfelvételi tenziót monitorozó szenzorokkal követhetők a legpontosabban. 

                                
1. és 2. ábra

Az újonnan elérhető „360°Deep Smart” mérőállomást és öntözésmonitoring rendszert a talajok inhomogenitását statisztikai alapon megkerülő alapelvet alkalmazva fejlesztettük. A talaj lokális vízállapotát monitorozó mérőállomások több, kb. 30m-es körben elhelyezkedő mérőhellyel felszerelhetők, amelyek lehetővé teszik a terület átlagos állapotának rögzítését és az optimális öntözési döntés kontrollját.
A vezetéknélküli kapcsolattal rendelkező mérőállomáshoz maximálisan 3db koncentrátor kapcsolható vezetékesen, amelyek a három mélységben (pl. 20, 40, 60cm) elhelyezett szenzorok adatait monitorozzák, hely és növényspecifikus elrendezésben (3. ábra).

3. ábra

További szenzorok (Csapadék, Meterológia, stb.) gyűjtött adataival, valamint a hisztorikus, tárolt növény és talajspecifikus adatokkal kiegészítve a helyspecifikus precíziós öntözés tovább finomítható:

• A termesztett növénygenomhoz és a vegetációs ciklusaihoz igazítás, 
• A pillanatnyi időjárás és időjárási előrejelzések.
• A modellek alapján meghatározott napi ET értékek
• A talajszerkezet részletes jellemzői
• A talaj vízmegtartó képességére utaló víztartás dinamikája.
• A talaj tápanyag tartalma, összetétele
• Az öntözőviz minőségvizsgálati eredményei
• Az öntözéshez rendelkezésre álló vízkészlet
• A vízkijuttató berendezések korlátjai, hatékonysági jellemzői

A gyökérzóna talajában a növényspecifikusan megfelelő összetételű víztartalék mennyiségi pótlását az öntözés bekapcsolásával biztosítjuk. Az öntözővíz sótartalmának és a talajoldat összetételének a függvénye, hogy egy adott növénynek mekkora energiájába kerül a vizet elérni és felvenni. A talaj-oldatnak ugyanakkor öntartó állapotúnak a szabadföldi vízkapacitás tenzió értéke alatt kell lennie, az öntözés kikapcsolásával biztosítjuk, hogy a folyadék mennyisége a gyökérzónából lefolyás állapotát nem, vagy csak határaiban érinti.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai