2026. 11. 18., szerda
Jenő
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | Szerző: H. Gy., 2025/05/06

Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.

Szigeti Szabolcs 
helyettes államtitkár

Az Irányító Hatóság a gazdák érdekeit szem előtt tartva nagy erővel dolgozik az új ciklus pályázatainak kiírásán. Ugyanakkor az előző, 2014-2020 közötti programozási időszakra szóló program pályázataival is foglalkozni kell, hiszen ez év december 31-ével zárul az előző ciklus. A Magyar Államkincstár nemrégiben értesített minden olyan ügyfelet, aki támogatói okirattal rendelkezik, és még nem adott be záróelszámolást, hogy augusztus elsejéig történjen meg a projektek fizikai elszámolása. Így tudjuk biztosítani a Vidékfejlesztési Program pénzügyi zárását ez év végéig. A gazdáknak április 7-ig még volt lehetőségük a projektjük módosítására, változtatására. A beszélgetésünk idején még több ezer projektet nem zártak le.

Módosult a KAP ST

Az elmúlt évben Magyarország két módosítási csomagot nyújtott be a KAP Stratégiai Tervhez, és idén január 28-án már a második módosítást is elfogadta a Bizottság. Ezek a változások számos területet érintenek, és nagy jelentőséggel bírnak a mezőgazdasági termelők számára. A két csomag összesen közel 30 beavatkozást érintett, beleértve számos állattenyésztési, vidékfejlesztési, agro-ökológiai és erdészeti intézkedést. A módosítások között természetesen számos technikai változtatás mellett lényeges tartalmi módosítások is voltak. A második módosító csomag részeként nyújtotta be Magyarország  azt a két új beavatkozást, amelyek alapján októberben megjelentek az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és az Ökogazdálkodási (ÖKO) pályázati felhívások. 

A módosítások közül érdemes megemlíteni, hogy a Natura2000 szántóterületek támogatása új elem az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatásában, annak érdekében, hogy a Natura2000 szántóterületek fenntartásán túl ezen területek javítása is megvalósuljon. Az Agro-ökológiai program esetében technikai jellegű módosítás történt, mely szerint a „Forgatás nélküli talajművelés” gyakorlathoz kapcsolódó alkalmazható növényvédő szer lista helyett egy negatív, tiltó listát alakítottak ki a könnyebb értelmezhetőség és ellenőrizhetőség miatt. A méhészeti ágazatot érintő állatjóléti támogatás esetében a jogosultsági kritériumok közül törölték azt a feltételt, amely szerint a TIR-ben a tartás kezdetének legalább három évvel meg kellett előznie a kérelembenyújtás napját és megemelésre került a támogatás összege is.

Néhány pályázatot már lezártak

Sorra jelentek meg a KAP Stratégiai Terv pályázati felhívásai az elmúlt hónapokban. A program megvalósítása menetrend szerint halad, eddig 37 pályázati kiírást hirdettek meg 1384 milliárd forint összegben. Az IH a beruházásokat támogató pályázati kiírásoknál szem előtt tartotta, hogy kisebb léptékű és nagyobb, komplex projekteket támogató felhívásokat is megjelentessen. A kiírt pályázatok közül néhányat már le kellett zárni, mert többszörös, egyes esetekben ötszörös túligénylés mutatkozott. Mindez jelzi, hogy a gazdálkodók fejlesztési, beruházási kedve magas szintű, különösen az élelmiszeripari üzemek, az állattartó telepek, és a kertészeti üvegházak, hűtőházak fejlesztése és létesítése esetében. Az új támogatási ciklusban is kiemelt figyelmet fordítunk a kertészeti növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók támogatására. A kiemelt figyelmet jelzi, hogy az első, 2024-ben meghirdetett agrár- és vidékfejlesztési pályázatok között jelentettük meg a kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó fejlesztések támogatását célzó felhívást. Az ágazatot közvetlenül segítő támogatási lehetőségek mellett számos más támogatási lehetőség is szolgálja a kertészetek fejlesztését, mondta a helyettes államtitkár.

Öntözésfejlesztés

Az Agrárminisztérium az egyik legfontosabb területként az öntözéses gazdálkodás bővítésére tekint.  Ebből adódóan két felhívást is meghirdetett: egyet a kisebb léptékű és egyet a nagyobb volumenű fejlesztéseket támogatva. A kiírások célja a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodás, a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztése, illetve az öntözött területek fokozatos növelése. Kiemelten fontos továbbá a vízfelhasználás optimalizálása, az üzemen belüli mezőgazdasági területekhez kapcsolódó meliorációs tevékenységek és meliorációs utak kialakítása, továbbá az öntözési rendszerek energiahatékonyságának fejlesztése is.

Az öntözésfejlesztési pályázatok támogatási intenzitása 50-70 százalék, attól függően, hogy mely célterületre pályázik a kedvezményezett. A kisebb léptékű fejlesztések megvalósítását szolgáló felhívás keretösszege 16,5 milliárd forint, melyre eddig 218 darab kérelmet nyújtottak be 15,3 milliárd forint összegben. A nagyobb léptékű fejlesztések, komplex beruházások megvalósítását szolgáló Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli komplex beruházások támogatása pályázati felhívás keretösszege 49,3 milliárd forint, melyre mindeddig 76,1 milliárd forint igény érkezett be. 

A kertészek is fejlesztenek

A kertészeti ágazatban is meghatározó jelentősége van a korszerű termesztéstechnológiák, gépek, eszközök használatának, melyek használatával növekszik a kertészeti gazdaságok jövedelembiztonsága, erősödik, növekszik a hazai termelésű kertészeti termékek mennyisége, minősége. Túlnyomórészt kertészeti üzemmérettel rendelkező gazdaságok önerőből nem tudják a versenyképes piaci termelés technológiai hátterét megteremteni. Szükséges és indokolt a kertészeti ágazat technológiai színvonalának javítása környezetbarát, energiatakarékos gépek beszerzésének támogatása révén. Ezek termelésbe állításával a kertészek jobban megfelelhetnek a piaci és éghajlati kihívásoknak, eredményesebb gazdálkodást végezhetnek.

A széleskörű szakmai egyeztetés, és a szektor igényeinek felmérése alapján készítette elő az agrártárca azt az új „Kertészeti üzemek technológiai fejlesztésének támogatása” című pályázati felhívást, mely 25 milliárd forint keretösszeggel jelent meg. A pályázat keretében többek között kertészeti eszközök, gépek beszerzése lehetséges, a kérelmeket április 2-ától lehetett benyújtani, mondta Szigeti Szabolcs. A támogatás mértéke projektenként legfeljebb 35 millió forint lehet. A támogatás intenzitása az összes elszámolható költség 50%-a, de fiatal gazda és gazdaságátadás esetén 15%-kal, míg ökológiai gazdálkodás és kollektív beruházás esetén 10%-kal megemelt támogatási intenzitás érhető el.

Az erdőtelepítés a legjobb válasz a klímaváltozásra

Jelentős támogatás jut az erdőterületek növelésére is, hiszen az erdőgazdálkodás az agráriumnak azon ágazata, amely gazdasági és ökológiai szempontból egyaránt valódi válaszokat kínál a klímaváltozásra. Április 2-ától nyújthatják be az érintettek a támogatási kérelmeiket az új erdőtelepítési pályázatra, mondta a helyettes államtitkár. Az „Erdőtelepítés és fásítás támogatása” című pályázati felhívásban jelentős forrás, a KAP ST keretei között összesen 64 milliárd forint áll rendelkezésre, de az intézkedés finanszírozása túlnyúlik a jelenlegi cikluson. A támogatás erdőtelepítésre vagy ipari célú fás szárú ültetvény létesítésére, valamint megvalósított erdőtelepítés esetén a létrehozott új erdő ápolására adható. A gazdálkodói likviditás fenntartását szolgálja, hogy a telepítést követő 12 évig az erdőtelepítés miatti kieső mezőgazdasági jövedelem után kompenzáció jár a kedvezményezetteknek. 

A támogatási kérelmek benyújtására az első ütemben idén tavasszal április 2. és május 9. között van lehetőség. Erdőtelepítésre vagy ipari célú fás szárú ültetvény létesítésére azok a jogi vagy természetes személyek adhatnak be támogatási kérelmeket, akik a kérelem benyújtásának napján az érintett földterület tulajdonosai vagy a tulajdonos hozzájárulásával rendelkeznek. Erdőtelepítés esetén jóváhagyott erdőtelepítési kivitelezési tervvel, ipari célú fás szárú ültetvények telepítése esetén a 135/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet szerinti igazolással rendelkeznie az igénylőnek

Az új felhívásban két célterületre vált szét az erdőtelepítési és az ápolási tevékenység. Az első maga az erdőtelepítés, vagy ipari célú fás szárú ültetvény létesítése, míg a második a következő években az erdőtelepítés ápolása és a kieső mezőgazdasági jövedelem kompenzációja. A második célterületben az ipari célú fás szárú ültetvények nem vehetnek részt. Az egy kérelemben minimálisan támogatható tervezett erdőrészlet vagy ipari célú fás szárú ültetvény területmérete 0,5 hektár. Újdonság az erdészeti döntéstámogató rendszer használata, amely az erdőtelepítések tervezése során a megfelelő fafaj kiválasztásában segíti a gazdálkodókat. A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetében fejlesztett program különböző forgatókönyvek alapján 2100-ig modellezi a klíma és a termőhely változását, ezáltal a jelenleg elérhető legpontosabb képet nyújtja a gazdálkodói döntések meghozatalához.

A fiatal gazdákat is támogatják

Külön beszéltünk arról, hogy az évek óta várt Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása pályázat társadalmasítása lezárult, a kérelmek benyújtására várhatóan nyártól nyílik majd lehetőség. A pályázati felhívást hamarosan két célterületre hirdetik meg.  A vissza nem térítendő támogatás összege a szabadon felhasználható, egyes célterület esetében 14,6 millió forint, míg a második célterületen számlákkal igazolt beruházásra akár 75 millió forint fordítható kiemelten magas, 70 százalékos támogatási intenzitás mellett. Fontos, hogy a két támogatási elem csak együttesen igényelhető. A fiatal gazdáknak legalább 10,5 millió forint összegben kötelező beruházást megvalósítaniuk a támogatások eredményeként. Az önrész a támogatás vissza nem térítendő részéből is teljesíthető.

Túligénylés várható

Az már most elmondható, hogy a legtöbb pályázatnál túligénylés lesz, ami jó hír, fogalmazott a helyettes államtitkár. Az első támogatási döntések már meg is születtek: nemrégiben 5,1 milliárd forint támogatásról döntött az Agrárminisztérium a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás kapcsán. Ezzel a döntéssel már több mint 12 milliárd forint támogatást ítéltek meg 223 kérelem esetében. A gazdálkodók számíthatnak a finanszírozásban nyújtott segítségre is, hiszen a KAP ST-ből kamatköltség és kezességi díjtámogatás vehető majd igénybe a beruházási támogatásban részesült projektekhez kapcsolódó beruházási hitelekhez. A támogatás mértéke a beruházási támogatáson felül a támogatott beruházások önerejét kiegészítő hitelek kamatához, illetve a beruházási hitel biztosítékaként szolgáló AVHGA kezességhez legfeljebb összesen 15%. Ebből intézményi kezességvállalás díjához kapcsolódóan legfeljebb 5%, a beruházási hitel- illetve kölcsön kamatához kapcsolódóan legfeljebb 10% mértékű támogatás igényelhető. Banki szakemberek szerint ezzel a támogatással a 9 százalékos banki hitelkamat megfeleződik a futamidőben, ami igen kedvező egy beruházás esetében.

Az év hátralévő időszakában számos pályázati kiírás fog még megjelenni. Ezek közül a helyettes államtitkár a mezőgazdasági üzemek digitális átállását ösztönző támogatást emelte ki, amely várhatóan a negyedik negyedévben már pályázható lesz, és amelyben a rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 97,5 milliárd forint. A vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke projektenként 150 millió forint lesz, 50 százalékos intenzitással. A pályázat keretében lehetőség lesz helyspecifikus munkavégzésre alkalmas mezőgazdasági erőgépek, munkagépek, önjáró betakarítógépek beszerzésére, továbbá meglévő vagy újonnan vásárolt mezőgazdasági erő- és munkagépek helyspecifikus művelésre alkalmassá tételére, legfeljebb 20-30 millió forint erejéig.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza