A Nébih kiválóan őrködik a hazai élelmiszerbiztonság felett

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar | Szerző: B. K., 2025/05/07

Elnök úr, a Nébih március 15-én ünnepelte alapításának 13. évfordulóját, amely a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal jogutódja. Honnan indult és hová jutott ez idő alatt a hazai állategészségügyi rendszer?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) megalapítása 2012-ben fontos mérföldkő volt a hazai állategészségügyi rendszer fejlődésében. A Nébih létrehozása mögött az a cél állt, hogy általa megvalósuljon a teljes élelmiszerlánc egységes felügyelete, azaz maga az élelmiszerlánc-biztonság. A rendszeren belül az állategészségügyi helyzet javításával mindannyiunk, azaz az ember, és a társadalom védelme is magasabb szintre került. Az elmúlt 13 év során a Nébih számos technológiai újítást vezetett be, így például elektronikus nyilvántartásokat, online ellenőrzési rendszereket. A digitalizáció révén javult az adminisztratív folyamatok hatékonysága, és lehetővé vált a gyorsabb reagálás a különböző állategészségügyi kihívásokra. Az élelmiszerek biztonságának és minőségének biztosítása mellett a hivatal feladatai közé tartozik az élelmiszer-lánc ellenőrzések összehangolása is, csak úgy, mint az állategészségügyi rendszer és az állatvédelem fejlesztése.

Az állategészségügy területén kiemelném, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a hazai járványügyi helyzet alakulását, hogy megelőzzük az állatbetegségek terjedését és megfelelően tudjunk reagálni az új vagy ismét visszatérő állatbetegség megjelenésére. Sajnos, ez a válságkezelési képességünk jelenleg élesben is vizsgázik, hisz március eleje óta harcolunk a legjelentősebb állatbetegséggel, a ragadós száj- és körömfájással. Az állatbetegségek elleni küzdelemben azonban nem vagyunk egyedül, ilyenkor rendkívül szorosan együttműködünk a helyi állategészségügyi hatóságokkal. A területi szakemberek munkája nélkül elképzelhetetlen lenne az eredményes védekezés.

Jelentős eredmény, hogy az elmúlt 13 évben sikerült hazánkat számos állatbetegségtől mentesíteni és megszerezni az EU által hivatalosan elismert mentes státuszt. Ezek közé tartozik például a gümőkór, a juh- és kecskefélék brucellózisa, vagy a kéknyelv- és az Aujeszky-betegség. Céegyenesbe érkezett a szarvasmarha brucellózisra irányuló mentesítési program is, 2025-ben hazánk elnyerheti az EU által hivatalosan elismert mentes státuszt. Idén elérhetjük a szarvasmarhák enzootikus leukózisa kapcsán is a mentességet. Ez a magyar szarvasmarhatartók érdekeit közvetlenül is szolgálja, jelentős előnyökkel jár: az EU-n belüli szállításokhoz nem lenne szükség előzetes leukózis vérvizsgálatra, az ellenőrző vizsgálatok száma jelentősen csökkenne, valamint számos harmadik ország is könnyítene az exportfeltételeken.

A felkészültség és a megfelelő tudatosság fenntartásáért a Nébih folyamatosan tájékoztatja és képezi a szakembereket, az állatartókat, hogy felkészültek legyenek az állatbetegségek megelőzésében, korai felismerésében. A Nébih megalakulása óta az állategészségügyi rendszer jelentős fejlődésen ment keresztül, és a nemzetközi együttműködés is sikeresebbé vált. Az állategészségügyi, és a járványügyi helyzet javítása továbbra is kiemelt célja a hivatalnak.

Dr. Nemes Imre
a NÉBIH elnöke

Amikor átvette a hivatal vezetését, melyek voltak a leglényegesebb pontok, amelyekben úgy érezte, erősíteni, változtatni kell, és hol tart most ez a munka? Még mindig éllovasok vagyunk Európában?

A visszatérésem első időszaka alapvetően a Nébih, a hatósági mindennapok újra megismeréséről szólt. Azt láttam, hogy digitalizáció terén van teendőnk, valamint a szakterületek belső képviseletét is arányosítani kell. Utóbbi téren fontos lépés volt, hogy Tóthné Lippai Edit személyében immár önálló elnökhelyettes fogja össze, szervezi és képviseli a „növényes területeket”, mégpedig rendkívül sikeresen. A digitalizáció már nehezebb kérdés, a technika világában tapasztalható extrém gyors fejlődést szinte képtelenség lekövetni, de azért igyekszünk. Jelentős eredménynek tartom, hogy a folyamatos fejlesztések révén idén 99 százalékos teljesítési arány mellett több mint 100 ezer gazdálkodási naplót nyújtottak be az ügyfelek a 2024-es évről eGN-be. Az eredményes adatszolgáltatás ugyanis a támogatások időben történő kifizetésének egyik biztosítéka.

Legutóbb éppen a ragadós száj- és körömfájás mutatta meg, hogy a hatósági állatorvosi rendszer a szükségben professzionális módon működik. Ugyanakkor nemrégiben jött a hír, hogy 4 milliárd forintot vonnak el a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság megalakulására hivatkozva, és a szakmabeliek is a hatósági állatorvosi rendszer megerősítését, a pálya vonzóbbá tételét szorgalmazzák. Ön szerint milyen pontokon lenne szükség az erősítésre?

A magyar hatósági állatorvosi rendszer megerősítése mind központi, mind helyi szinten állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szempontból is kiemelten fontos. Ehhez egyrészt szükség lenne a helyi hatósági szakemberek létszámának növelésére. Másrészt a modern munkaeszközök és a megfelelően működő, folyamatosan frissülő digitális eszközök és szoftverek is számottevően segíthetnék az állatorvosokat a pontosabb és gyorsabb munkavégzésben. Az ilyen konkrét elemeken túl fontosnak tartom kiemelni, hogy a hatósági állatorvosi rendszer megerősítése összetett feladat. Azért, hogy hosszútávon elegendő szakember legyen a hatósági állategészségügyi rendszerben, megfelelő fizetésekkel és életpályamodellel lehet vonzóvá tenni a hatósági állatorvosi pályát a friss diplomás állatorvosok számára.

Mit tehetnek a gazdálkodók, hogy elkerüljék a járványokat? Van-e különbség ebben az egyes állattenyésztési ágazatokban? A ragadós száj- és körömfájás megjelenése utalhat-e arra, hogy a szarvasmarhatartók kissé „elkényelmesedtek”?

Az állatbetegségek megelőzése és járványok elkerülése érdekében kulcsfontosságú, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden járványvédelmi előírást és állategészségügyi szabályt. A jelenlegi hazai és uniós szabályozás is megfelelő a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezéshez, így a jelenlegi szabályozás módosítása nem indokolt. Minden állattenyésztési ágazatban szükséges a megelőző, ún. biológiai védelmi intézkedések (karanténozás, higiéniai intézkedések stb.) betartása.

Az állattartók felelősek az állataik egészségéért, a betegségek elterjedéséhez kapcsolódó kockázatok minimálisra csökkentéséért. Adott esetben kötelesek megfelelő biológiai védelmi intézkedéseket hozni a felelősségi körükbe tartozó állatokkal és termékekkel kapcsolatban is, az állatok fajai és kategóriái, a termelés típusa és a kapcsolódó kockázatok figyelembevételével. Nagylétszámú állattartó telepeken az állattartónak járványvédelmi-intézkedési tervet is készítenie kell. A betegségek korai felismerése miatt fontos az állatállomány folyamatos állatorvosi ellenőrzése, felügyelete is. Ez biztosítja ugyanis, hogy fertőző betegség gyanúja esetén minél hamarabb meg lehessen tenni a szükséges intézkedéseket.

Egy fertőző állatbetegség járvány eredményes leküzdésének alapvető feltétele az állattartók és a lakosság együttműködése a hatóságokkal. Az állattartóknak ismerniük kell a betegség legfontosabb tüneteit, és az egyéb szükséges információkat, épp ezért a Nébih honlapján is számos állatbetegséggel kapcsolatos ismeret és információ elérhető.

Lát-e fejlődést ezen a téren a sertés- és a baromfitartóknál? Az ASP nem jelent meg a telepeken, csak a vaddisznókban, míg a madárinfluenza minden szezonban több megyében is több telepet fertőzött meg. Ez csak a vírus terjedésének módja miatt van így, vagy lehet más oka is?

A sertés- és a baromfitartó telepek biológiai biztonsági szintjének is van még hová fejlődnie. A madárinfluenza járványok főként a víziszárnyas ágazatot érintik, ahol a tartásmód nem teljesen zárt épületben, akár félextenzív módon történik, ezáltal sokkal jobban ki vannak téve mind a vadon élő madarakkal történő érintkezésnek, mind a környezeti tényezőknek, például a szél általi terjedésnek. De nemcsak ez járul hozzá az évenként ismétlődő nagy számú kitöréshez, hanem az is, hogy a dél-alföldi területeken nagyon nagy a baromfitartási sűrűség, ami szintén megkönnyíti a vírus terjedését. Ennek megoldási lehetőségeiről folyamatosan egyeztetünk az ágazatot képviselő Baromfi Termék Tanáccsal (BTT), hiszen a nagy kiterjedésű járványok elkerülése a hatóság és az ágazat közös érdeke. Emellett az állattartók járványügyi képzését is kiemelten fontosnak tartjuk. Már több éve országszerte zajlanak a baromfitartók részére járványügyi képzések a Nébih és a BTT részvételével. Ezeken tavaly több mint 500 állattartó vett részt, és a képzések 2025-ben is folytatódnak.

Milyen módon támogatta, illetve támogatja a járványvédelmet a pályázati rendszer? Mennyire használják ki a lehetőségeket a gazdálkodók, mennyire érzékelhető a változás az állattartó telepeken? Az új telepeknél milyen követelmények vannak ezen a téren?

Az Agrárminisztérium az elmúlt években tudatosan segítette az állattartókat a járványok és állatbetegségek megelőzésében. Az állattartó telepek megújításával, a járványvédelmi rendszerek kialakításával, és a kapcsolódó beruházások támogatásával, valamint az egyes állatbetegségek megelőzésére irányuló vizsgálatok finanszírozásával is támogattuk az ágazat szereplőit. A nemzeti költségvetésből hosszú évek óta kiemelt összeget fordítunk a gazdálkodók számára az állatállományukat veszélyeztető állatbetegségek megelőzésére és felszámolására. Az évi 12 milliárd forint keretösszegű konstrukció a szarvasmarha, a sertés, a baromfi, a kiskérődzők, a nyúl vagy éppen a ló esetében ad segítséget számos betegség megelőzésében, kezelésében a mintavétel, a laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatok, a gyógykezelés vagy immunizálás költségeinek jelentős támogatása által.

A Vidékfejlesztési Program révén 2336 állattartó telep épült vagy újult meg. A pályázati felhívások pedig magukba foglalták az állategészségügyi, állathigiéniai technológiai fejlesztések megvalósítását, a szarvasmarhától a sertésen át a baromfiig minden állatfaj számára. A technológiai megoldások kiterjedtek a fertőző betegségek behurcolási kockázatának, illetve telepen belüli terjedésének csökkentésére. Két körben célzottan, kifejezetten a sertés- és baromfitelepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésére külön pályázati felhívást is meghirdetett az agrártárca. Ezeknek köszönhetően 242 telepi járványvédelmi projektet valósítottak meg az érintettek. Az afrikai sertéspestis kapcsán jól látszik, hogy a szervezett, összefogott fellépés milyen eredményt képes elérni, hiszen mind a mai napig sikerült megvédeni a házisertés állományt a betegségtől. Mindezt úgy tudjuk felmutatni, hogy az elmúlt 3 év során – hazánk tiltakozásának ellenére – az állategészségügyi intézkedések uniós támogatási aránya több mint 50 százalékkal csökkent. A 2024-ben, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében kiírt, állattartó telepek fejlesztéséhez kapcsolódó pályázatoknál szintén kiemelt cél volt a járványvédelmi beruházások támogatása. Idén tavasszal megszületnek azok a döntések, melyek következtében 1400 kisebb léptékű állattartói beruházás valósulhat meg.

Néhányan már forszírozták például a madárinfluenza utáni kártérítési rendszer szigorítását. Kellően ösztönzik-e a gazdálkodókat a jelenlegi szabályok a legalaposabb járványvédelemre? Hol lehet a „lyuk” a rendszeren, hogy a madárinfluenza minden évben ilyen nagy pusztítást végez? Lehetne-e még mérsékelni a kárt, vagy ez már az elkerülhetetlen szint? A hollandok már vakcináznak a baromfinál. Mivel jár ez a hollandok számára, és követjük-e őket?

A kártalanítási rendszer átalakítása valóban jobban ösztönözné az állattartókat a járványvédelmi előírások betartására, hiszen nagyobb felelősséget kéne vállalniuk a teljes kártalanítási összeg elnyeréséhez. Már készült a módosításra szakmai javaslat, jelenleg belső egyeztetések zajlanak. A madárinfluenza elleni vakcinázás kérdésköre szintén napirenden van. A BTT szervezésében létrejött egy munkacsoport, melynek munkájában a Nébih is részt vesz. A vakcinázás kapcsán azonban a szakmai szempontok mellett a gazdasági hatásokkal is számolni kell. Bizonyos harmadik országok ugyanis vakcinázás esetében Magyarország teljes területéről megtilthatják baromfi és baromfitermékek exportját. Éppen ezért komoly mérlegelést igényel, hogy elkezdjük-e a baromfiállományok vakcinázását.

Nagy divat a kertészkedés, de korábban problémát jelentett a gyümölcs- és szőlőoltványok jogszerűtlen árusítása. Változott-e a helyzet ezen a téren?

Sajnos, még mindig sok probléma adódik a szaporítóanyagok jogszerűtlen árusítása miatt. Annak érdekében, hogy elejét vegyük az ilyen tevékenységeknek, az elmúlt 3 évben fokoztuk a helyszíni ellenőrzések gyakoriságát, melyeket a vármegyei kollégákkal és egyéb társhatóságok bevonásával végzünk. A fő problémát még mindig a növényútlevél (címke) tartalma, hiánya és a növények egészségügyi állapota, életképessége okozza. Említést kell tennünk a fogyasztói magatartásról is, mert ez is nagyban befolyásolja, hogy milyen szaporítóanyagok kerülnek a kiskertekbe. Az elmúlt években ebből a szempontból is próbáltunk előre lépni azzal, hogy folyamatosan edukáljuk a vásárlókat. Minden évben tájékoztatókat adunk ki arról, hogy vásárláskor mire kell figyelni annak érdekében, hogy jó minőségű, életképes növényeket tudjanak hazavinni. A szaporítóanyagok vásárlását továbbra is a lerakatokban és faiskolákban ajánljuk, mert az ott megtalálható növények biztos, hogy átestek a hatósági vizsgálatokon.

Hasonlóképpen problémás, és ráadásul veszélyes is a növényvédőszer-hamisítás. Itt milyen folyamatok figyelhetőek meg? Van-e elég energia (pénz, paripa, fegyver) az ellenőrzésekre?

Magyarországon a hamis és/vagy illegális növényvédő-szerek aránya a kereskedelemben, óvatos becslések szerint 5-10 százalékra tehető. A hamis készítmények veszélyeztetik bevizsgálatlanságuk és a szigorú ellenőrzés hiánya miatt az emberi egészséget (szermaradvány), illetve a környezetet (talaj, felszíni vizek) a metabolitok és ismeretlen eredetű összetevők miatt. Nem mellesleg rombolják a termelők és a szabályokat betartó növényvédő szer gyártók megítélését és üzleti érdekeit. A Nébih egész évben folyamatosan ellenőrzi a növényvédő-szerek jogszabályi előírásoknak való megfelelőségét az előállítás (gyártás, kiszerelés), forgalmazás (nagy és kiskereskedelmi egységek, próbavásárlások) és felhasználás (termelők) során. Ellenőrzéseinken rendszeresen találunk hamis, illetve illegális készítményeket. Utóbbiak többnyire a 3. országokból származó, nálunk már nem engedélyezett, idegen nyelvű címkével ellátott készítmények. Sajnos, azt kell mondjam, hogy a hamisítók is fejlődtek. A korábbi években, 2016 előtt, jellemzően a hamisítványok „silány” minőségűek voltak, gyenge minőségű flakonokban és címkékkel, gyakran tele helyesírási hibákkal, és előfordult, hogy hatóanyagot sem tartalmazott a termék. Ezzel szemben az utóbbi években megjelentek azok a hamisítványok, melyek az eredetivel küllemre szinte teljesen megegyeznek. 2022 óta új kihívást jelent az online internetes kereskedelemben megjelent növényvédő-szer forgalmazás is.

A borpiacon mit tapasztalnak? Mennyire ellenőrzi a Nébih a forgalomba hozott tételeket? Vannak még hamisítási próbálkozások?

A Nébih folyamatosan ellenőrzi a borászati termékeket mind a forgalomba hozatalt megelőzően, mind pedig a forgalomba hozatalt követően. 2024-ben forgalomba hozatal előtt 2 728 515 hektoliterre vonatkozóan 16 156 db tételt vizsgáltak a kollégáim, ebből 590 db (3,6 százalék) tétel nem kapta meg a forgalomba hozatalhoz szükséges azonosítót. Ez az érték az előző évekhez képest jelentős javulásnak mondható, hiszen 2023-ban 756 db (4,9 százalék), 2022-ben 751 db (4,6 százalék) ilyen tétellel találkoztunk. A forgalomba hozatalt követően megmintázott 1350 tételből mindösszesen 48 (3,5 százalék) esetben kellett hatósági eljárást indítani analitikai, érzékszervi és jelölési hiba miatt. Örömteli, hogy a kifogások száma 2023-ban csökkent, 1613 db mintából 63 (4 százalék) esetben találtunk valamilyen problémát. Tehát elmondható, hogy a borágazat a hatósági adatok szerint egyre jobban teljesít.

Nagy hangsúlyt helyeznek az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemre. Honnan indultunk, és hol tartunk most?

A Maradék nélkül programunk 2016 óta méri a magyar háztartások élelmiszerpazarlását. Az első alkalommal fejenként évi 68 kg élelmiszerhulladékot mértünk, amelynek a fele volt tényleges pazarlás, azaz az elkerülhető élelmiszerhulladék. 2023-ra a háztartási élelmiszerhulladék mennyisége 62 kg-ra csökkent, de a pazarlás továbbra is jelentős (41 százalék), ami évente a teljes lakosságra vetítve 247 ezer tonna csak a háztartásokban. Az elmúlt években csökkenő trend volt megfigyelhető, de ez először 2023-ban megtorpant, aminek oka lehet, hogy a fenntarthatóságra fogékony háztartások már átálltak, míg a többség nehezebben változtat. Épp ezért a hivatal továbbra is folytatja a Maradék nélkül program szemléletformáló aktivitásait, amely során minél szélesebb körben igyekszik elérni a lakosságot üzeneteivel. Büszkék vagyunk erre a munkára, hisz az elmúlt években oktatási programjainkon keresztül közel 40.000 diákhoz ás egyetemistához jutottunk el, online tartalmaink pedig évente több mint félmillió emberhez érnek el.

A kereskedelem felügyelete egy ideje átkerült az agrártárcától az NGM-hez. Ezzel nem sérült az az elv, hogy az élelmiszerláncot egységében kell tekinteni? Mit jelent ez a változás a Nébih mindennapi életében?

Az élelmiszerláncot természetesen a megosztott felügyelet ellenére, továbbra is egységben tekintjük. Jelentős átszerveződéseket jelentett a Nébih-en belül a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság létrejötte, de a hivatalunk hatáskörében maradt feladatok akadálymentesen és a megszokott színvonalon mennek tovább.

Végül, de nem utolsó sorban, mi a víziója arról, hogy ha minden jól megy, 10-15 év múlva milyen lesz a Nébih és a magyar állategészségügyi rendszer?

Reményeim szerint a Nébih és annak részeként a magyar állategészségügyi rendszer a digitalizáció és az innováció élvonalában jár majd. Egy hatékony, gyorsan reagáló, adatvezérelt rendszer fog működni tovább, amely nemcsak a betegségek megelőzésében és kezelésében kiemelkedő, hanem az állattartók számára is még átláthatóbb és biztonságosabb megoldásokat kínál. A modern laboratóriumi és járványügyi eszközök révén a betegségek felismerése és kezelése még időben megtörténhet, ahogyan most is ezen dolgozunk. És mivel együttműködésben az erő, ezért a gazdálkodókkal, szövetségekkel és nemzetközi partnerekkel célunk egy olyan rendszer kiépítése, amely továbbra is biztosítja Európa élvonalbeli helyünket az élelmiszerlánc-biztonság terén.

Elnök úr, köszönjük a beszélgetést!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai