Izabella
Riaszt a RASFF - Összefoglaló a 2024-es magyar esetekből
Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar | Forrás: Agrárium infó, 2025/05/08
Több, mint 300 kockázatos termék miatt kellett Magyarországon intézkedni 2024-ben az EU Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszere (RASFF) alapján. A hazai esetek, a korábbi évekhez hasonlóan, tavaly is elsősorban baromfihúshoz és az abból készült termékekhez, zöldségekhez és gyümölcsökhöz, valamint gabonához és pékáruhoz kapcsolódtak. Az esetek 88 százaléka külföldi előállítású terméket érintett.
Hazánk az 5250 RASFF ügyből 309-ben volt érintett 2024-ben. Az adatok alapján elmondható, hogy ezen esetek túlnyomó része (276) élelmiszerekhez kapcsolódott. Lényegesebb kisebb számban, de takarmánnyal (16) és élelmiszerrel érintkező anyagokkal (15) összefüggésben is adódtak problémák. A tagállamok további 2, élő állatokhoz kötődő ügyet is a RASFF rendszeren jelentettek.
A magyar hatóság szakembereinek 63 esetben kellett baromfihússal és abból készült termékekkel kapcsolatban intézkedniük. Emellett nagyobb számban vizsgáltak zöldségeket és gyümölcsöket (33), valamint gabonatermékek és pékárukat (24) is. A magyar vonatkozású bejelentések töredéke szólt hazai gyártású vagy alapanyagú termékről (38). Ezen esetek mintegy felében baromfihúst vagy abból készült termékeket kifogásoltak mikrobiológiai szennyezettség miatt a tagállamok. Magyarország 63 ügyet jelentett az elmúlt évben a rendszeren keresztül, minden eset kockázatos élelmiszerhez kapcsolódott.
A Nébih aktívan részt vesz a nem megfelelőségekkel (például minőségi hiba, jelölési problémák) foglalkozó AAC rendszer működtetésében is. Tavaly 111 információkérő megkeresés érkezett a magyar hatóságokhoz e felületen, amelyek közül a legtöbb élelmiszerrel (53) és élő állatokkal (39), továbbá kisebb számban (13) takarmányokkal volt kapcsolatos. Hasonlóan a korábbi évekhez a 2024-es év eseteiről is elmondható, hogy a legtöbb megkeresés élő állatok szállítási, dokumentációs problémájához kapcsolódott. Emellett étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban is több kérdés érkezett, főleg nem engedélyezett egészségügyi állítások feltüntetése miatt.
Évről évre rendszeresen előfordulnak problémák az élelmiszerekkel rendeltetés-szerűen érintkezésbe kerülő anyagokkal, ún. FCM-ekkel (food contact materials). Ezek jellemzően ételtárolók, konyhai eszközök, edények, de e körbe tartozhatnak a termékek csomagolóanyagai által okozott élelmiszerbiztonsági veszélyek is. A tavalyi évben változatos kifogások érkeztek a termékkörrel szemben: a RASFF rendszer tagjai több esetben jelentették primer aromás aminok kioldódását, például spatulából, burgonyatörőből és kanálból. Szintén előfordult fémek és nehézfémek (pl. arzén, vas, kobalt, króm, kadmium) kioldódása serpenyőkből, kávéscsészéből, de amiatt is riasztani kellett, mert vízforraló, illetve kulacs használatakor a víz érzékszervi tulajdonságainak megváltozását tapasztalták a felhasználók.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Az agrárium húzóágazat Bács-Kiskun vármegyébenBács-Kiskun vármegye gazdaságában mindig is meghatározó szerepet töltött be az agrárium. A vármegye jelentős részét az elsősorban futóhomok borította Duna-Tisza közi Homokhátság foglalja el. Az eltérő talajadottságok nagyban meghatározzák a főbb mezőgazdasági kultúrákat. Míg a Duna-melléki síkságon és a Bácskában a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés, addig a homokos térségekben inkább a gyümölcs- és szőlőtermesztés a meghatározó. Gáspár Ferenccel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnökével az agrárium helyzetét elemeztük.A gazda keze: létfenntartás állati és növényi termékekből
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – jelentette ki Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke azon a szemléletformáló kampányrendezvényen, amelyet Tények ízekre szedve neveztek el. Ezzel nem kisebb feladatot vállalt a kamara, mint a bizalomépítést az állati eredetű termékek iránt, és a tartós párbeszéd fenntartását a gazdák és a társadalom között.Burgonyatermelés: csökkenő termelés és fogyasztás
Több krumplit eszünk, mint amennyit termelünk. A burgonya mindig népélelmezési termék volt, a világban is a rizs és búza után a legfontosabb eledel. Már csak a néprajzi irodalomban lehet találkozni az olyan kifejezésekkel, mint „ma pipice, holnap gánica”. Ez leegyszerűsítve csak annyit jelent, hogy mindkét nap krumplit ettek a szegényebb falusi emberek.Többszörösen nehezített úton a vetőmagszektor
A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kihívást jelent a vetőmagszektor számára is, amely a mezőgazdaság első, stratégiai jelentőségű lépcsőjét jelenti, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács éves küldöttgyűlésén, Gödöllőn. A negatív környezeti változásokon kívül az ágazatot az elmúlt években érzékenyen érintette az orosz-ukrán konfliktus, amelynek révén a két fontos célországba szállított kukorica és napraforgó vetőmagok exportja töredékére esett vissza.Földügyletek a családon belül
A magyar termőföldek több mint 2/3-át egyéni gazdaságok használják, melyek javarészt családi gazdasági formában működnek. Szerepük nem csak gazdasági értelemben jelentős, hanem társadalmi szempontból is meghatározóak a vidék életében. Nem véletlen tehát, hogy jelenleg is komoly támogatásokat biztosítanak a családi gazdaságok működéséhez, ahogy ugyanez igaz a családon belüli földügyletekre is egyszerűbb szabályok vonatkoznak.A DélKerTÉSZ komplex szolgáltatást nyújt a tagjainak
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) eddig is azon dolgozott, hogy a 450 tag termelési feltételei minél korszerűbbé, hatékonyabbá váljon. Ám a klímaváltozás újabb és újabb kihívásai miatt további jelentős beruházásokra van szükség ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű magyar zöldség és gyümölcs legyen elérhető a magyar boltok polcain. A magyar termelőknek a világpiaci árak mellett kell hatékonynak és versenyképesnek kell lenniük, kellő hozamot kell elérni magas minőség mellett. Nagypéter Sándorral, a DélKerTÉSZ elnökével beszélgettünk.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza