Az élelmiszerek minőségéért és biztonságáért viselt felelősség

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar | Szerző: Dr. Hegedűs László Zsigmond, 2025/05/09

A világon bárhol előállított és forgalmazott élelmiszerekkel kapcsolatban azonban egyre félőbb, hogy veszélyeztet(het)ik a fogyasztók egészségét, ami a következő okokra vezethető vissza: 

• az élelmiszereket egyre inkább nagyüzemek állítják elő; 
• a fogyasztók egyre inkább a természetesebb, kevésbé feldolgozott élelmiszereket igénylik, ezért egyre kíméletesebbek a feldolgozási/forgalmazási technológiák; 
• az élelmiszer-kereskedelem globálissá vált, hiszen az élelmiszereket gyakran a világ másik részén forgalmazzák; 
• a turizmus térhódítása következtében a külföldi turisták olyan mikroorganizmusokkal találkoznak, amivel hazájukban ritkábban, vagy nem; 
• globális környezeti változásoknak vagyunk tanúi; 
• máris magas szintű a környezet szennyezése; 
• gyengül az emberek immunrendszere stb. 

Mindezek következtében a már ismert élelmiszer-biztonsági kockázatok mellett újak is jelentkez(het)nek az élelmiszerlánc teljes folyamatában. 

Az élelmiszerek biztonságáért elsődlegesen az előállító felelős. E felelősség természetesen bizonyos mértékig tovább adódik az élelmiszer tárolását/raktározását, forgalmazását végző vállalkozókra, a közétkeztetés és vendéglátás szereplőire. Ez törvényi kötelesség. Innen tovább száll a felelősség a fogyasztóra a címkén és egyéb formában adott tájékoztatás alapján. 

Ez azt jelenti, hogy „az élelmiszerlánc-szereplő felelős… az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért, valamint jelöléséért, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró vagy jelölési hibát ő okozta, vagy az általa is felismerhető lett volna. A hibáért a magyarországi első forgalomba hozó akkor is felelős, ha azt nem ő okozta, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró vagy jelölési hiba a magyarországi első forgalomba hozatalt megelőzően keletkezett”.4 

Az élelmiszer-minőség összetevői közül a táplálkozásbiológiai értéket, az élvezeti értéket és alkalmasságot a termelő/gyártó „termeszti/gyártja bele” az élelmiszerbe, hiszen ő választja meg az összetételt, az előállítás technológiáját, a felhasznált anyagokat, a beszállítókat stb. Ezek kialakításában a kereskedelemnek nincs szerepe.  

Az élelmiszer minőségének további, de egyben legfontosabb összetevője a biztonság, amiért az élelmiszerlánc valamennyi tagja felelős. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy az élelmiszer átadásával együtt átszáll a biztoságáért viselt felelősség is.  

A kiskereskedelmi vállalkozók tehát felelősek azért, hogy az átvett jó minőségű, biztonságos stb. élelmiszer továbbra biztonságos (jó minőségű) maradjon és károsodás nélkül jusson el a fogyasztóhoz. Az élelmiszer-kereskedelmi vállalkozók termékeik biztonságát az élelmiszer-higiéniai feltételek és szabályok teljeskörű betartásával és az ezek figyelembevételével, az általuk végzett teljes folyamatra kiterjedő, veszélyelemzésen alapuló önellenőrző rendszer kialakításával és működtetésével tudják megteremteni és garantálni.  

(Folytatás Dr. Hegedűs László Zsigmond Élelmiszer-minőségbiztosítási rendszer a kiskereskedelmi kkv-knál című kötetében.)

Dr. Hegedűs László Zsigmond Élelmiszer-minőségbiztosítási rendszer a kiskereskedelmi kkv-knál című útmutatójában segítséget nyújt az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó KKV-knak a forgalmazott élelmiszerek minőségének biztosításához, és azon belül az élelmiszerek élelmezés-egészségügyi biztonságának megőrzéséhez.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai