Lapozza végig az Agrárium aktuális számát!

Az élelmiszerek minőségéért és biztonságáért viselt felelősség

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar | Szerző: Dr. Hegedűs László Zsigmond, 2025/05/09

Az élelmiszer-biztonság az élelmiszernek az a tulajdonsága, hogy a fogyasztójának életét vagy egészségét semmilyen módon nem veszélyezteti, vagy semmi egyéb módon számára károsodást nem okoz. Az élelmiszer-biztonság tehát annak biztosítása, hogy a termelés és a forgalmazás teljes folyamatában az élelmiszer nem veszélyezteti a fogyasztó egészségét, ha azt a rendeltetési célnak megfelelően fogyasztja.

A világon bárhol előállított és forgalmazott élelmiszerekkel kapcsolatban azonban egyre félőbb, hogy veszélyeztet(het)ik a fogyasztók egészségét, ami a következő okokra vezethető vissza:

az élelmiszereket egyre inkább nagyüzemek állítják elő;
a fogyasztók egyre inkább a természetesebb, kevésbé feldolgozott élelmiszereket igénylik, ezért egyre kíméletesebbek a feldolgozási/forgalmazási technológiák;
az élelmiszer-kereskedelem globálissá vált, hiszen az élelmiszereket gyakran a világ másik részén forgalmazzák;
a turizmus térhódítása következtében a külföldi turisták olyan mikroorganizmusokkal találkoznak, amivel hazájukban ritkábban, vagy nem;
globális környezeti változásoknak vagyunk tanúi;
máris magas szintű a környezet szennyezése;
gyengül az emberek immunrendszere stb.

Mindezek következtében a már ismert élelmiszer-biztonsági kockázatok mellett újak is jelentkez(het)nek az élelmiszerlánc teljes folyamatában.

Az élelmiszerek biztonságáért elsődlegesen az előállító felelős. E felelősség természetesen bizonyos mértékig tovább adódik az élelmiszer tárolását/raktározását, forgalmazását végző vállalkozókra, a közétkeztetés és vendéglátás szereplőire. Ez törvényi kötelesség. Innen tovább száll a felelősség a fogyasztóra a címkén és egyéb formában adott tájékoztatás alapján.

Ez azt jelenti, hogy „az élelmiszerlánc-szereplő felelős… az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért, valamint jelöléséért, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró vagy jelölési hibát ő okozta, vagy az általa is felismerhető lett volna. A hibáért a magyarországi első forgalomba hozó akkor is felelős, ha azt nem ő okozta, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró vagy jelölési hiba a magyarországi első forgalomba hozatalt megelőzően keletkezett”.4

Az élelmiszer-minőség összetevői közül a táplálkozásbiológiai értéket, az élvezeti értéket és alkalmasságot a termelő/gyártó „termeszti/gyártja bele” az élelmiszerbe, hiszen ő választja meg az összetételt, az előállítás technológiáját, a felhasznált anyagokat, a beszállítókat stb. Ezek kialakításában a kereskedelemnek nincs szerepe.

Az élelmiszer minőségének további, de egyben legfontosabb összetevője a biztonság, amiért az élelmiszerlánc valamennyi tagja felelős. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy az élelmiszer átadásával együtt átszáll a biztoságáért viselt felelősség is.

A kiskereskedelmi vállalkozók tehát felelősek azért, hogy az átvett jó minőségű, biztonságos stb. élelmiszer továbbra biztonságos (jó minőségű) maradjon és károsodás nélkül jusson el a fogyasztóhoz. Az élelmiszer-kereskedelmi vállalkozók termékeik biztonságát az élelmiszer-higiéniai feltételek és szabályok teljeskörű betartásával és az ezek figyelembevételével, az általuk végzett teljes folyamatra kiterjedő, veszélyelemzésen alapuló önellenőrző rendszer kialakításával és működtetésével tudják megteremteni és garantálni.

(Folytatás Dr. Hegedűs László Zsigmond Élelmiszer-minőségbiztosítási rendszer a kiskereskedelmi kkv-knál című kötetében.)

Dr. Hegedűs László Zsigmond Élelmiszer-minőségbiztosítási rendszer a kiskereskedelmi kkv-knál című útmutatójában segítséget nyújt az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó KKV-knak a forgalmazott élelmiszerek minőségének biztosításához, és azon belül az élelmiszerek élelmezés-egészségügyi biztonságának megőrzéséhez.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarítása Parlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A gazda keze: létfenntartás állati és növényi termékekből
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – jelentette ki Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke azon a szemléletformáló kampányrendezvényen, amelyet Tények ízekre szedve neveztek el. Ezzel nem kisebb feladatot vállalt a kamara, mint a bizalomépítést az állati eredetű termékek iránt, és a tartós párbeszéd fenntartását a gazdák és a társadalom között.Burgonyatermelés: csökkenő termelés és fogyasztás
Több krumplit eszünk, mint amennyit termelünk. A burgonya mindig népélelmezési termék volt, a világban is a rizs és búza után a legfontosabb eledel. Már csak a néprajzi irodalomban lehet találkozni az olyan kifejezésekkel, mint „ma pipice, holnap gánica”. Ez leegyszerűsítve csak annyit jelent, hogy mindkét nap krumplit ettek a szegényebb falusi emberek.Többszörösen nehezített úton a vetőmagszektor
A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kihívást jelent a vetőmagszektor számára is, amely a mezőgazdaság első, stratégiai jelentőségű lépcsőjét jelenti, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács éves küldöttgyűlésén, Gödöllőn. A negatív környezeti változásokon kívül az ágazatot az elmúlt években érzékenyen érintette az orosz-ukrán konfliktus, amelynek révén a két fontos célországba szállított kukorica és napraforgó vetőmagok exportja töredékére esett vissza.Földügyletek a családon belül
A magyar termőföldek több mint 2/3-át egyéni gazdaságok használják, melyek javarészt családi gazdasági formában működnek. Szerepük nem csak gazdasági értelemben jelentős, hanem társadalmi szempontból is meghatározóak a vidék életében. Nem véletlen tehát, hogy jelenleg is komoly támogatásokat biztosítanak a családi gazdaságok működéséhez, ahogy ugyanez igaz a családon belüli földügyletekre is egyszerűbb szabályok vonatkoznak.A DélKerTÉSZ komplex szolgáltatást nyújt a tagjainak
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) eddig is azon dolgozott, hogy a 450 tag termelési feltételei minél korszerűbbé, hatékonyabbá váljon. Ám a klímaváltozás újabb és újabb kihívásai miatt további jelentős beruházásokra van szükség ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű magyar zöldség és gyümölcs legyen elérhető a magyar boltok polcain. A magyar termelőknek a világpiaci árak mellett kell hatékonynak és versenyképesnek kell lenniük, kellő hozamot kell elérni magas minőség mellett. Nagypéter Sándorral, a DélKerTÉSZ elnökével beszélgettünk.Kiváló, és biztonságos termékek gyártója a GALLICOOP
A Magyar Pulykaszövetség tavaly ősszel az újságírók számára rendezett egy gasztronómiai eseményt, amelyen a GALLICOOP Pulykafeldolgozó Zrt. által előállított pulykahúsból készítettünk ételeket. Jómagam a cannelloni receptet húztam ki két társammal, és mondhatom, hogy igen finom ebédet sikerült elkészíteni. Azóta a család is megkedvelte a pulykahúsból készült ételeket, így gyakran szerepel a családi étrendünkön a változatosan elkészíthető fogások. Ruck János, a GALLICOOP Pulykafeldolgozó Zrt. vezérigazgatója az általuk előállított termékpalettát is jó szívvel ajánlotta mindenkinek.

Az élelmiszerek minőségéért és biztonságáért viselt felelősség

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Találja meg az Önnek való tartalmat

Hirdetés

Cikkek címkék

Tanulmány letöltése X

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X