Több mint ötven év után újra megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: B. K., 2025/05/10

A ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) vírusát azonosította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen, Győr-Moson-Sopron vármegyében – jelentette be a hatóság március 7-én. A rendkívül ragályos, főként a hasított körmű állatokat (például a szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét, bivalyt, vadon élő kérődzőket) érintő betegség több mint ötven év után jelent meg Magyarországon. A rettegett betegség tünetei közé tartoznak a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken.

Az első után jött a többi

Az 1400 szarvasmarhát tartó kisbajcsi telepen március elején jelentek meg a betegség klasszikus tünetei, majd március 7-én hivatalosan is bejelentette a Nébih, hogy a betegség tovább terjedésének a megakadályozása érdekében szigorú intézkedéseket léptettek életbe. A protokoll szerint ez azt jelentette, hogy kijelölték a kitörés 3 és 10 kilométeres sugarú körzetében a védő- és megfigyelési körzeteket, megtiltották a fogékony állatok (így a szarvasmarha, a sertés, a juh, a kecske, a bivaly, illetve a vadon élő kérődzők) kiszállításának tilalmát. A 10 kilométeres körzeten belül a háztáji sertésállományok és egyéb fogékony fajok házi vágását javasolták, később elő is írták a járvány terjedésének megelőzése érdekében. Szigorú szabályok léptek életbe a fogékony állatok vágóhidakra szállításának feltételeivel és legeltetésükkel kapcsolatban, amelyeket a gazdálkodók a Nébih honlapján kísérhetnek figyelemmel. Mint azóta kiderült, a kisbajcsi eset nem az utolsó volt, és bár március 18-án azt jelentette be a Nébih, hogy befejezték a járvány kitörésével érintett kontaktgazdaságoknál a mintavételeket, és minden vizsgálat negatív eredménnyel zárult. Ezek alapján az országos főállatorvos akkor – 2025. március 18-tól – újabb korlátozások feloldásáról döntött, de ez nem tartott sokáig.

Március 21-én ugyanis már azt volt kénytelen bejelenteni a Nébih, hogy Szlovákiában is megjelent az RSZKF, és három, a magyar határ közelében lévő telep érintett. Így ismét jött a szigorítás itthon is, majd ebbe a helyzetbe csapott bele a hír március 26-án, hogy a Győr-Moson-Sopron vármegyei Levél településen egy háromezres tejelő szarvasmarha állományban igazolta az RSZKF jelenlétét a Nébih. A Győri és Mosonmagyaróvári járásokban több korlátozó intézkedés is életbe lépett, amibe a telep felszámolásán kívül a háztáji, fogékony állatok mielőbbi levágása is beletartozott.

Beszállt az egyetem is

Az Állatorvostudományi Egyetemen külön RKSZF-bizottságot alakított, amelyben a szakma minden szegmense képviselteti magát. Tartottak is egy sajtótájékoztatót, hogy a közvélemény hiteles forrásból jusson információkhoz a betegségről, és hogy az ilyenkor szokásos rémhíreket lehetőleg elkerüljék. Az egyetem segítséget nyújtott a hatóságnak is: előbb az összes évfolyamon megkezdték a betegség oktatását, elméletben, majd gyakorlatban is, majd – mint arról Sótonyi Péter, az intézmény rektora beszámolt – a negyed- és ötödéves hallgatók önkéntesnek jelentkezhettek a helyszíni munkára, és százötvenen meg is tették ezt. Ők váltott műszakokban a gócpont közelében vizsgálják a betegségre fogékony állatokat, úgy, hogy 12 hallgatójuk folyamatosan „terepen van”.

A sajtótájékoztatót követő ötödik napon kiderült, hogy továbbra is szükség lehet a hallgatókra is, ugyanis április 2-án újabb Győr-Moson-Sopron vármegyei két szarvasmarha telepen – Dunakilitin és Darnózselin – igazolták a kór jelenlétét, ahol összesen 3500 marhát tartottak.

Sok a tévhit

Bár az említett tájékoztatón Sótonyi Péter külön megköszönte az állatvédőknek, hogy nem gerjesztettek hangulatot (egyben arról is beszélt, hogy micsoda lelki teher az állatorvosoknak is, hogy le kell ölni az állományokat), a közösségi platformokon megjelentek mindenféle összeesküvés-elméletek is, miközben a jóhiszemű laikus körökben is egyre inkább felmerült a kérdés, hogy miért kell a vírus megjelenésekor egy-egy telepen az összes fogékony állatot leölni. Nagy István agrárminiszter többször is megszólalt, és az RSZKF-vírus rendkívüli fertőzőképességének ecsetelésén felül azt is elmondta, hogy a megbetegedett állatok nagyon nagy mennyiségben ürítik a fertőzőképes vírust. Ezért a betegség terjedésének, és a további állományok megfertőződésének megakadályozása érdekében kell a fertőzött gazdaságban az összes fogékony állatot leölni.

Ráadásul ez a vírusürítés már a fertőzés után hat órával elkezdődhet, miközben az első tünetek két-három nap után jelentkeznek. Tehát nem lehet elkülöníteni a fertőzött és tüneteket mutató állatokat az egészségesektől, illetve az annak látszóktól, mert utóbbiak is már hordozhatják, és tovább is adhatják az RSZKF-vírust. Ez azt is jelenti, hogy az egynapos tesztek eredményével sem mennének sokra, mert a vírus addigra már jóideje ürül a fertőzött, de tünetmentes állatokból, amelyek ráadásul fertőznek is. A gyorsaság azért is fontos, mert egyes leírások szerint a vírus a széllel akár háromszáz kilométerre is képes eljutni. A RKSZF ragályossága abból is adódik, hogy a tárgyakra tapadva is terjed, ezért kulcsfontosságú az állattartó telepeken az ott dolgozók fertőtlenítése, ruhacseréje, a szállító járművek fertőtlenítése, de a környéken élőknek is be kell tartaniuk az óvintézkedéseket.

A mentesség a fő cél

Ugyancsak kérdés a vakcinázás lehetősége, amelyet ráadásul azokban az állományokban, amelyekben kimutatták a vírust, alkalmaznak is. Csakhogy ezekben az esetekben nem a gyógyítást vagy a megelőzést szolgálja, hanem azt, hogy a fertőzött állatok kevesebb vírust ürítsenek, ezzel is mérsékelve a fertőzés terjedésének esélyét. A vakcinázás viszont „békeidőben” kizárható, mert nincs olyan külkereskedelmi partner, amelyik elfogadja az ilyen állatokat, azok húsát vagy tejét, vagy bármilyen, ezekből készült terméket. A hatóság ezért a mentesség visszaszerzését tűzte ki célul, amihez most először meg kellene állítani a pusztító vírus terjedését.

Sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogy miért temetik el, és miért nem égetik el az állatokat. Erről az Állatorvostudományi Egyetemen tartott tájékoztatón Süth Miklós, az egyetem stratégiai rektorhelyettese azt mondta, hogy egyrészt a vírus az égetéskor keletkező pernyével is terjedhet, másrészt pedig ekkora mennyiségű tetem rendkívül hosszú ideig égne, ami hatalmas környezeti terhet jelentene. Az elföldelés helyét az érintett telephez a lehető legközelebb kell megtalálni, mert a tetemek szállítása is hatalmas kockázat a vírus terjedése szempontjából. Az állatmozgások minden egyéb állománynál is kockázatot jelentenek, ezért rendelik el azok tilalmát, így az állatvásárok megtartását sem engedik.

Már nagyok a károk

A részleteken most sok múlik, de a laikusok esetleges értetlensége eltörpül mindazon gazdasági károk mellett, amelyeket az RKSZF megjelenése okozott, illetve azoktól a beláthatatlan következményektől, amelyeket a vírus hosszabb időre elhúzódó jelenléte, vagy terjedése okozna. A vírus megjelenésével Magyarország elvesztette mentes státuszát, aminek következtében több ország is importkorlátozást vezetett be a hazánkból származó élő állatokra és termékekre. A hazai szarvasmarha- és sertéstartók teljesen elbizonytalanodtak, mert bár a sertésállományban eddig nem igazoltak RKSZF-vírust, nagy a veszélye a piacvesztésnek, és annak, hogy mindez a felvásárlási árak csökkenésével jár.

A juhtartókat pedig éppen a húsvéti bárány kiszállításának dömpingje idején érte a kór jelenléte, és bár a kiskérődzőkben sem jelent meg a vírus, az ágazatot máris másfél milliárd forintos kár érte még úgyis, hogy – legalábbis április elején – mentek a kiszállítások. A korábban 2500 forint/kilogrammos bárányár 1900-ra, majd 1800 forintra esett vissza, ez pedig százezer báránnyal és a 600-710 forinttal kevesebb bevétellel számolva másfél milliárd forint, vagy azt némileg meghaladó kár. De hatalmas közvetlen kárt jelent például a leölt tenyészállatok kiesése, amelyek a szarvasmarha-ágazatban olyan gyorsan nem is pótolhatók.

Elkel a segítség

Március utolsó napján jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányzati segítségnyújtást lehetővé tevő rendelet, amely alapján a Bérgarancia Alapból is anyagi támogatásban részesülhetnek a ragadós száj- és körömfájás betegséggel sújtott gazdálkodók. A kabinet tehát megtette az első lépést, és azt kommunikálta, hogy „kiemelt feladat a nehézségekkel küzdő állattartók támogatása. A kormány ezért segítséget nyújt a vírus által sújtott agrárvállalkozások számára a termelési kiesés miatti terheik megkönnyítése, és az állattartó telepeken dolgozók munkahelyeinek megőrzése érdekében”. Nagy István miniszter azt is közölte: mindent meg kell tenni azért, hogy a vírus felszámolását követően gyorsan megtörténjen a létesítmények újra telepítése. Mint megerősítette: a kormány minden humán és anyagi erőforrást biztosít a vírus felszámolásához és a gazdák terheinek csökkentéséhez. Az agrárminiszter beszámolt arról, hogy felállt az állategészségügyi operatív törzs, hogy a védekezéshez a rendészeti, rendvédelmi szervezeteket is integrálva, minden előttük álló akadályt gyorsan leküzdve, miniszteri hatáskörön túlnyúló hatékony intézkedéseket tudjanak biztosítani. A miniszter kiemelte, hogy “itt tényleg az a tét, hogy a magyar állatállományt meg tudjuk-e védeni”.

Az állategészségügyi előírásokat mindenkinek szigorúan be kell tartania

Mindenkinek be kell tartania az állategészségügyi előírásokat, mert csak így fékezhető meg a ragadós száj- és körömfájás vírus – közölte dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos. Ebbe beletartozik az is, hogy a hatóság által elhatárolt területre illetéktelen személyek nem léphetnek be, aki ezt megteszi bűncselekményt követ el és elzárással büntethető.

A főállatorvos kifejtette, a levéli ragadós száj- és körömfájás kitörés felszámolása rendezetten, az előírásoknak megfelelően zajlik. A leölt állatok ártalmatlanítása a kijelölt területen még folyamatban van. Több napra lesz szükség mire a gödör véglegesen lezárhatóvá válik. Az elföldelést követően ugyanis a tetemek anaerob bomláson mennek keresztül, ásványi anyagokra és szerves anyagokra bomlanak. Ez a folyamat gáz- és folyadékok képződésével jár. A gázok a talajból feltörve távoznak, a folyadékokat a rétegek közé tett felszívó anyagok (pl. szalma) kötik meg. Nagy mennyiségű állati tetem egyidejű bomlásánál ezek a bomlási termékek nagy mennyiségben képződnek, emiatt a gázok a folyadék és gázok egy részét is a felszínre hozhatják.

A gödör aljára, és az állatok közé több mázsa szalma került szétterítésre, hogy megkösse az állatokból kiszivárgó csurgalék levet. A mentesítés során az állattetemek felülete folyamatosan fertőtlenítésre került – tette hozzá. Hangsúlyozta, a megsemmisítési terület eddig is őrzés alatt állt, amit a jogtalan behatolás miatt megerősítettek. A ragadós száj- és körömfájás járvány eredményes megfékezése mindenkitől az előírások maradéktalan betartását követeli meg. Ebbe beletartozik az is, hogy a hatóság által elhatárolt területre illetéktelen személyek nem léphetnek be, aki ezt megszegi, bűncselekményt követ el és elzárással is büntethető.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai