Magas szintű járványvédelemre van szükség

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Szerző: H. Gy., 2025/05/11

A madárinfluenza járvány minden eddiginél nagyobb területi és kitörésszámbeli értékeket mutatott az októberi kitörés óta, jelentette ki az elnök. A 2024 októberében kezdődő járvány óriási károkat okozott, s a járvány olyan vármegyékben és térségekben is megjelent, ahol eddig nem volt. Ez szigorú hatósági intézkedéseket követelt – az Alföld jelentős területein (Bács-Kiskun, Csongrád, Békés vármegyékben) így e régióban szinte teljesen kiürültek a baromfitelepek. A január közepén megtörtént újra telepítések után nem kellett sokat várni arra, hogy februárban a járvány újra felüsse a fejét. Ez ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az újra telepítések esetében új rendre/eljárásra van szükség.  Vélhetőleg előnyben kell részesíteni az egyfázisú termékelőállítást, illetve a naposállat betelepítéseket. 

A madárinfluenza nagy veszteséggel jár

Az országos főállatorvos rendelkezése alapján csak szigorú feltételekkel indulhatott a baromfitartó gazdaságok madárinfluenza járványt követő be- és újra telepítése. A járványban többszörösen elesett telepek esetében szigorú személyes ellenőrzés történt a helyi az országos szakhatóság, valamint a BTT szakembereinek részvételével. Sajnos ez az intézkedés nem bizonyult elegendőnek, már februárban voltak új kitörések, melyek márciusban folytatódtak.
Talán ennek következményeként az országos főállatorvos március 21.-i körlevélben szigorú intézkedést hozott. Ebben megtiltotta azon tartási helyek újra telepítését, ahol magas patogenitású madárinfluenza kitörés történt az őszi járványhullám kezdete óta (2024. október 1.). A tilalom feloldását az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) hazánk madárinfluenza mentes státuszához kötötte.

A tiltás sokakat érzékenyen érint, hiszen a hirtelen meghozott intézkedés felboríthatja a termelési rotációkat, így súlyos károkat okozhat. A végterméktelepek közül a legtöbb érintett vállalkozás Bács-Kiskun vármegyében lesz, annak is a nagy telepsűrűségű területein. Az elnök személyes véleménye szerint célszerű pontosítani az intézkedést az ellátásbiztonság érdekében, és első lépésben szigorúan szakmai alapon (monitoring program) a tenyész állományok esetében enyhíteni. Meg kell keresni azokat a megoldásokat, amivel élhetővé tehetők a járvány sújtotta baromfitelepek is. 

Mivel a vírus endémiássá vált, így akár a háztáji baromfiállományokban, akár az itthon honos madarakban folyamatosan fellelhető ez a betegség, így már nem szezonálisan, hanem egész évben kockázatot jelent. Csorbai Attila szerint fel kell térképezni a vakcinás védekezés gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit is, bár véleménye szerint jelenleg még nem adottak annak tárgyi, személyi és gazdasági feltételei. Az elnök szerint az állatszállítások jelenlegi gyakorlatának felülvizsgálatával lehetne a legnagyobb eredményt elérni a járványmegelőzésben és járványterjedésben. Megítélése szerint a hiteles mintavételen alapuló PCR vizsgálatok kiterjesztésével (nem csak állatszállítást megelőzően, hanem a kiszállítást követő mintavétellel) komoly előrehaladást lehetne elérni, egyben nagyobb arányban lehetne megállapítani a fertőzés forrását is. A PCR vizsgálatok pedig kiterjeszthetőek minden olyan technológiai elemre, amelyek komolyabb állomány beavatkozásoknál (csőrözés, körmözés, rakodás) jelentős külső személyforgalommal járnak. 

Van fejlesztési támogatás

Ha nem lett volna madárinfluenza járvány, akkor a 2024. évi hazai baromfihús termelése tíz százalékkal lenne több. A közvetett és közvetlen veszteségek ellenére is kijelenthető, hogy a baromfihúsé a jövő, fogalmazott az elnök. Az agrártárca is mindent megtesz az ágazat fejlesztése érdekében, hiszen az uniós támogatások mellett nemzeti forrásokból is biztosítanak támogatásokat. Nemzeti források újra engedélyezését a szaktárca időben megkezdte, s így a hagyományosnak mondott úgynevezett állatjóléti támogatás fenntartását 2030-ig engedélyezte az EU. Reményeink szerint ugyanez igaz lehet az állati hulla megsemmisítésére vonatkozó támogatásra, valamint az állategészségügyi támogatások fenntartására is. Ez pedig minden termékpályának fontos és kiszámítható forrást biztosíthat a versenyképes termeléshez, akár a fejlesztésekhez is.

A Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódóan két nagy ívű pályázat is megjelent: az egyik a mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztésére irányuló projektek megvalósítása érdekében kiírt pályázat. Ez az élelmiszeripar szereplőit célozta, és a vállalati hatékonyság növelésén és új innovatív technológiafejlesztések megvalósításán keresztül a versenyképesség javítását tűzte ki célul. A másik a versenyképes alapanyag termelés fejlesztésére vonatkozik, ez a mi szakterületünkön az állattató telepek korszerűsítésére és fejlesztésére (közismerten az ÁTK) kiírt támogatási pályázat. A két terület arányos együttes fejlesztése új fejezetet teremthet a versenyképes állati termékelőállítás területén. 

Örömteli, hogy mindkét pályázatra jelentős volt a túljelentkezés, ami jelzi, hogy a termelők és a feldolgozók növelni szeretnék a termelésüket, valamint javítani szeretnék hatékonyságukat, versenyképességüket. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy csak a két célterület együttes és arányos fejlesztése lehet sikeres. A támogatások kapcsán az elnök megjegyezte, hogy a VP keretében meghirdetett állatjóléti támogatásnál komoly adminisztrációs problémákkal kellett megküzdeniük a termelőknek, a támogatások elbírálása és kifizetése még két év után sem történt meg. Az elnök bízik abban, hogy e folyamatok felgyorsulnak és a második negyedévben már megindulhatnak a kifizetések. Éves szinten 8-10 milliárd forintról van szó, mely valóban hiányzik jelenleg a termelésből, a termelőknek.

Az integráció védi a termelőt

A világpiaci helyzetről szólva Csorbai Attila elmondta, hogy azt jelenleg erős kereslet jellemzi. Ennek fő oka, hogy világszinten is komoly károkat okozott a madárinfluenza. Az Egyesült Államokban minden idők egyik legkomolyabb madárinfluenza járvány söpört végig, több százmillió madarat kellett leölni, ami a teljes világpiacot is felbolygatta (csak zárójelben: New Yorkban már egy dollárba is került egy étkezési tojás). Az Egyesült Államok az egyik legnagyobb exportőr a baromfi termékekben, de a jelenlegi helyzetben több termékből is importőrré válhat. Mindemellett a járvány (és más állatbetegségek) az európai termelést is befolyásolták. Az ázsiai térségben is történtek járványos megbetegedések, azonban ennek mértékéről nincs pontos adatunk, míg Dél-Amerikából sem jöttek ilyen hírek.  Ennek következményeként tenyészállat, naposállat és végtermék oldalon is keresleti piac alakult ki. A járvány a szülőpárállományokat is érintette, emiatt több országban a naposcsibe piacán is jelentős a hiány. Az idei év első felében ez részben korlátozni fogja a végtermékelőállítás mennyiségét, azaz, nem ismert, hogy ki mennyit tud majd termelni.

DR. CSORBAI ATTILA
a BTT elnöke

Szerencsére a hazai baromfiágazat jelentős aránya jól integrált rendszerekben működik, azaz a termékpályán a tenyésztéstől a termelésen át a vágás feldolgozásig rendkívül szoros, egymásra épülő együttműködés alakult ki. Ebből adódóan a hazai fő integrációk egyaránt rendelkeznek saját szülőpár állománnyal, így napossal és végtermékkel is, ezzel pedig a vágóhidak folyamatos működése is biztosított. Az ilyen módon működő teljes integrációk értelemszerűen nagyobb biztonságban tudnak működni, s ez a biztonság a jelen helyzetben komoly előnyt jelenthet. Az pedig tény, hogy ha a piac keresleti, akkor az árak is emelkednek, ezért az igazgató úgy gondolja, hogy az idei év első felében a magyar baromfiágazat jól integrál szereplői akár profitálhatnak is e keresleti piacon.

A hazai piacon azonban más a helyzet. Korábban is voltak kormányzati korlátozások a kereskedelemben, de akkor az is bebizonyosodott, hogy a felülről jövő beavatkozások csak átmeneti időre képesek a piac törvényszerűségeit befolyásolni. A mostani árrésstop hatásairól még nem tudunk nyilatkozni, de tény, hogy sokkal kisebb „mozgásteret” ad a kiskereskedelemnek, mint a korábbi intézkedés. A gazdasági törvényszerűségek (a kereslet-kínálat törvényei) azonban előbb-utóbb így is érvényesülni fognak.

Az AVEC üdvözli az EB új koncepcióját

Az uniós ügyekről szólva az igazgató elmondta, hogy az AVEC, az európai baromfiágazat szószólójaként üdvözli az Európai Bizottság új Mezőgazdasági és Élelmezési Koncepcióját (Vision for Agriculture and Food), amely méltán ismeri el az élelmezésbiztonság és az élelmiszer-szuverenitás stratégiai jelentőségét Európa stabilitása és ellenálló képessége szempontjából. Az európai érdekképviseleti szervezet is egyetért abban, hogy a Bizottság elismeri, hogy az uniós állattenyésztési ágazat továbbra is az európai mezőgazdaság, versenyképesség és kohézió alapvető része. Az állattenyésztésre vonatkozó hosszú távú jövőkép kulcsfontosságú Európa magas szintű termelési, fenntarthatósági és élelmiszerbiztonsági színvonalának fenntartásához. 

Az uniós állattenyésztési ágazat nélkülözhetetlen a teljes mezőgazdasági tájképhez. Olyan szakpolitikákra van szükség, amelyek támogatják az európai gazdákat és az élelmiszertermelőket, nem pedig olyanokra, amelyek további terheket rónak rájuk, vagy tisztességtelen versenynek teszik ki őket. Ehhez elengedhetetlen a jelenlegi mezőgazdasági jogszabályi keret átfogó egyszerűsítési csomagja, valamint az innováció és a fenntarthatóság ösztönzése, áll a dokumentumban. Az AVEC deklarálta, hogy továbbra is elkötelezett az Európai Bizottsággal és a politikai döntéshozókkal való együttműködés mellett annak biztosítása érdekében, hogy ez a jövőkép olyan konkrét intézkedésekben nyilvánuljon meg, amelyek biztosítják az uniós termelők versenyképességét és megélhetését, miközben fenntartják a fenntarthatóság, az élelmezés- és élelmiszerbiztonság, valamint az állategészségügy és az állatjólét legmagasabb szintű normáit.

Tanulmány és hatásvizsgálat

Csorbai Attila a beszélgetés során szóba hozta az állatszállítással kapcsolatos Uniós jogszabálymódosítás jelenlegi helyzetét. Az Európai Bizottság 2020 májusában a „Termőföldtől az asztalig” stratégiában (EC, 2020) bejelentette, hogy 2023 végéig felülvizsgálja az állatjóléti jogszabályokat, hogy azok összhangba kerüljenek a legújabb tudományos eredményekkel. A jogszabályalkotás előrehaladott állapotban van, a módosítások benyújtásának határideje 2025 második negyedéve, az Európai Bizottság szavazása pedig 2025 negyedik negyedévében várható.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ajánlása az állatszállítás új szabályozását illetően többek között kisebb súllyal nagyobb szállítási tér biztosítását fogalmazta meg. Az ennek való megfelelésnek számos gazdasági, környezeti és állatjóléti hatása van. Gazdasági oldalon többek között jelentős összegű beruházások megvalósításával, fajlagosan magasabb szállítási költségekkel, és végső soron a baromfihús árának szükségszerű emelkedésével számolhatunk. A fuvarok számának növekedése a környezetvédelem szempontjából is aggályos, és nincs bizonyíték arra, hogy állatjóléti szempontból bármilyen előnnyel számolhatunk-e. Éppen ezért két magyarországi vágóhíd együttműködésével a gyakorlatban (nem kísérleti jelleggel) vizsgálták a hatásokat, aminek első eredményeiről egy tanulmányt készítettek, ami a Baromfi Ágazat szaklap legfrissebb számában jelent meg. A hatásvizsgálatban, és a tanulmány elkészítésében Dr. Szőllősi Lászlóval, Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docensével dolgoztak együtt, míg két kitűnő vágóhíd a gyakorlati megvalósításban segített. 

A tanulmányban a tapasztalatokat összegezve leírták, hogy az útihulla és a kobzás aránya nagyságrendileg a duplájára emelkedett. A végtagsérült és a bevérzett testrésszel rendelkező madarak számában is növekedés volt tapasztalható. „Az Európai Zöld Megállapodás egyik fő intézkedése a „Termőföldtől az asztalig” stratégia, amelynek célja az, hogy a jelenlegi uniós élelmiszerrendszer egy fenntartható modell irányába mozduljon el. Úgy gondoljuk, hogy a stratégia keretében bevezetett intézkedéseknek, jelen cikk témáját illetően az állatjólét területén, hozzá kell járulniuk a fenntarthatóság mindhárom alapvető pilléréhez (környezeti, társadalmi és gazdasági), vagy legalábbis úgy kell az egyikre pozitívan hatnia, hogy közben nem érinti negatívan annak másik két pillérét. A bemutatott gyakorlati vizsgálat eredményei rávilágítanak arra, hogy a bizottság új rendeletjavaslata nemcsak a gazdasági és környezeti károkat okoz, de annak az állatjóléti vonatkozású előnyei is erősen megkérdőjelezhetők” hangsúlyozta Csorbai Attila. 

A vakcinázás segíthet

Megjelent egy hír, miszerinbt az elmúlt másfél év során Hollandia két üzemi kísérletet hajtott végre madárinfluenza elleni vakcinázásra. Ezek kimutatták, hogy a kétszeri oltás hatékonyan képes megfékezni a vírus terjedését. Most újabb kísérleti projektet indítottak. Femke Wiersma (LVVN) mezőgazdasági miniszter szerint a cél az, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek a vakcinázás végrehajtásáról, az uniós előírásoknak megfelelő megfigyelési program végrehajtásáról és a lehetséges kereskedelmi hatásokról. Az elnök úgy tudja, hogy a sikeres kísérleteket követően Hollandia lehet a következő ország, ahol vakcinás védekezéssel (is) védekezhetnek a madárinfluenza ellen. A vakcinázás jelenleg sem tilos, azonban alkalmazása szigorú monitoringprogramhoz kötött, valamint az alkalmazása esetén számolni kell annak negatív kereskedelmi következményeivel (export korlátozások). 

Idehaza még megosztott a szakma ebben a kérdésben, de lassan növekszik a vakcinázást támogató vállalkozások aránya. Ugyanakkor kérdéses, hogy rendelkezünk-e a gyakorlati megvalósításhoz szükséges anyagi, infrastrukturális és humán erőforrással, s milyen gazdasági veszteségeket okozna az ehhez kapcsolódó exporttilalom. Ezen kérdések megválaszolása nélkül nem lehet felelősségteljes döntést hozni. Azonban elsőként máshol kell rendet tenni, mivel a vakcina (sem) működik megfelelő járványvédelem nélkül, mondta végezetül Csorbai Attila.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai