A DélKerTÉSZ komplex szolgáltatást nyújt a tagjainak

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtungy, 2025/05/13

Nagypéter Sándor
elnök

Elnök úr, hogyan indult a téli hónapok után a termelés?

Egyelőre úgy tűnik, hogy minden rendben van, a mennyiségek megfelelően alakulnak. Hál’ Istennek, a húsvét későbbi időpontban van, ami azért kedvező, mert a frisspiaci termékeknél jobbak a lehetőségeink, mint ha korábban lenne a húsvét. Ez azt jelenti, hogy a magyar terméknek hosszabb ideje van beérni, felszaporodni, és egyre nagyobb mennyiségben jelenhet meg az áruházláncokban. Ez azt is maga után vonja, hogy a termelő jó áron tudja a termékét értékesíteni. Azt mondhatom, hogy az üvegházi termelőkön kívül a fóliás termelők is egyre nagyobb mennyiségben hozzák be az árut, így most már a paprika és a paradicsom szállítása is megindult, s a frisspiaci termékek egyre szélesebb palettán jelennek meg a pultokon. Hamarosan megjelennek a korai káposztafélék is. A húsvétot tehát azért is szeretjük, mert a magyar termékek értékesítésében nem szokott fennakadás lenni. Azt látom, hogy az áruházláncok egyre inkább a magyar frisspiaci termékeket keresik, s a paprika- és a paradicsomféle import termékek folyamatosan visszaszorulnak, s ez bizakodásra ad okot. 

Megjelentek-e a Berlinben hagyományosan megrendezett, immár jubileumi X. Fruit Logistica kiállításon? Ha igen, mit tapasztaltak, milyen új nemzetközi trendek jelentek meg a hajtatásos kertészetben?

Jómagam sajnos, nem tudtam részt venni, mert a támogatások elszámolását kellett intéznem, de a kollégáim jelen voltak a kiállításon. Tőlük tudom, hogy ami jellemzően előtérbe került, az a termelés fenntarthatóságának kérdése, illetve a zöldségfeldolgozás fejlesztése. Növekszik a zöldségből készült ételek száma, mennyisége. A mesterséges intelligencia fejlődésével a kertészeti eszközök, gépek, berendezések, csomagológépek is új dimenziót hoztak az ágazatba. 

Megjelentek az Európai zöldség- gyümölcs termelői szervezetek válaszai a jövőt meghatározó kérdésekre. 

A Zsendülés konferencián, a második szakmai napon délelőtt „Egységben, de országspecifikusan? Tészek működésének és szabályozásainak eltérése az Európai Unió tagállamaiban” címmel, míg délután „Papírok vagy tettek? – Az Operatív Programhoz kapcsolódó adminisztrációs elvárások és azok hatékony megoldása az Európai Unió tagállamaiban” címmel kerekasztal beszélgetést tartottunk holland és szlovák kifizető ügynökség képviselőinek a részvételével.

A beszélgetésen a TÉSZ-ek szabályozási helyzetét értékeltük. Azt tapasztaltuk, hogy mindhárom országban vannak azonos és eltérő szabályozások. Azokat a szabályozásokat, amelyek számunkra kedvezőek, érdemes lenne beépíteni. A magyar és a szlovák adminisztrációs rendszer hasonlít egymáshoz, a holland szabályozási mechanizmusban vannak könnyebb és szigorúbb szabályozások. Abban mindannyian megegyeztünk, hogy a változó természeti és gazdasági környezetben az innováció és a technológiai fejlesztések szerepe meghatározó. Az új technológiák alkalmazásának fő célja a termelési költségek csökkentése, a fenntarthatóság és a jövedelmezőség fokozása, illetve a termelési kockázatok mérséklése. 

Alapvető azonban, hogy ezek a célok ne csupán összességében az adott termelői szerveződés számára valósuljanak meg, a szövetkezet minden tagja számára fenntartható jövedelmezőséget kell, hogy biztosítson a tevékenysége. Fontos az energia függetlenség megteremtése, a megújuló energiára való átállás prioritás a holland és a szlovák termelőknek egyaránt, ezért gombamód szaporodnak a napelemparkok, szélerőművek. Mi tehát jó úton haladunk, mert egy-két éven belül a tagoknál több helyen energiatárolók, napelemparkok épülnek azért, hogy az energiafelhasználás kiszámíthatóvá váljon. Azok a termelők fognak hosszú távon fennmaradni, akik a termelői bázisukat megerősítik, és versenyképesen tudják tartani.

A vízfelhasználás optimalizálásának és menedzselésének is kulcsszerepe van az új technológiák alkalmazása során, hiszen a klímaváltozás miatt alkalmazkodni kell a minimális vízkészletek melletti termeléshez. A K+F egyik legtöbb lehetőséget rejtő területe a mesterséges intelligencia (AI), illetve a BigData alkalmazása, amely nem csak a termelésirányítás optimalizálására alkalmas, hanem a termelők közötti információáramlás hatékonyabbá tételére is. A növényvédőszerhasználat csökkentésének szintén kiemelt szerepe van, egyrészt a folyamatos növényvédőszer kivonások kapcsán, másrészt az áruházláncok egyre szaporodó - gyakran szelekciós kritériumként alkalmazott - előírásai miatt.

A termelői bázis megerősítése a fejlesztéseken múlik. Milyen fejlesztésekben gondolkodnak az idén?

Megkezdtük a fólia sátrak korszerűsítését, ami többféle beavatkozást jelent. Olyan új fólia cserét hajtunk végre, amely fóliák sokkal jobban ellenállnak a külső klimatikus hatásoknak, az UV sugárzásnak. De megoldjuk a szellőztetést, a párásítást, növeljük a légteret, és a termelő egyéni adottságaihoz igazodóan hajtjuk végre a fejlesztést. Ha mindenkinél tudunk olyan fejlesztéseket megvalósítani a meglévő infrastruktúrában, amelyekben hiány van, akkor az biztosan hosszú távon stabilizálja a termelést. Egyre több fiatal kertésznél végzünk ilyen jellegű korszerűsítést, fejlesztést. Két fiatal termelőnél az idén új fóliablokk építését végezzük el uniós és nemzeti támogatásból. De példaként mondom, hogy két fiatal családnál pedig úgy bővítjük a fólia sátrakat, hogy az nem uniós támogatásból valósul meg, hanem a TÉSZ kedvezményes kölcsönnel segít. Egyébként mi már régóta biztosítjuk a kedvező hitelkonstrukciót azoknak a termelőinknek, akik erre rá vannak szorulva, mert nincs elegendő önerőjük a projektjük megvalósításához. Azt mondhatom, hogy minden hangszeren játszunk annak érdekében, hogy a termelőinknek jobb legyen. Az elmúlt évben a klímaváltozás miatt 2500 tonna termés esett ki azért, mert az augusztusi hónapban nem tudtak az aszály és a nagy meleg ellen kellően védekezni.

Szükség van-e technológiai változtatásokra?

A fólia sátrak cseréjével a technológiát is fejlesztjük a szellőztető, a párásító beépítésével. Sok termelőnek nincs korszerű és megfelelő tápoldó berendezése, monitoring rendszere, amivel ellenőrizni tudja a növények fejlődését, a vízgazdálkodást. Magyarán a precíziós gazdálkodással, a modern berendezésekkel tudjuk a termelést eredményessé tenni, s ezek fejlesztéseiben is partnerei vagyunk a tagjainknak. A precíziós eszközök nélkül már nem lehet valós időben beavatkozni a termelésbe. A másik nagy kihívás a vírusok elleni védekezés. A paprikaféléknél még nincs meg az a rezisztens fajta, ami alkalmas a hatalmas kártevő nyomás által megjelenő rezisztenciát áttörő vírusoknak ellenállni. A vírusok ugyanis jelen vannak a növényekben, csak arra „várnak”, hogy kibontakozzanak. Meggyőződésem, hogy közeli jövő, hogy a fóliás termelőkhöz is csak védőeszközökkel fogunk tudni belépni. A legnagyobb probléma a szomszédhatás, mert nem egységes a higiéniai, a kitakarítási, a fertőtlenítési protokoll, ezért a termelőknek egységessé kell tenniük ezeket a higiéniai feltételeket. Az üvegházakban sem lehet úgy bemenni, hogy ne fertőtlenítsenek, és ne vegyünk fel védőruhát.

A fejlesztésekhez már megnyíltak a pályázati lehetőségek. Élnek vele?

Ez nem kérdés, természetesen minden lehetőséget kihasználunk. A precíziós mezőgazdasági gépekre, berendezésekre már pályáznak a tagjaink, de fogni kell a kezüket, s abban segítünk, hogy a pályázatokat megírjuk, és a finanszírozást is biztosítjuk a számukra. A saját operatív programunk mentén az idei évben is 1,7 milliárd forintot fordítunk erre a célra, ezzel a kistermelőink számára is biztonságos, egyszerűbb, könnyebb a fejlesztés megvalósítása. A komplex szolgáltatásainknak ez is fontos eleme.

Milyen eredményeket értek el a tavalyi évben?

A beföldi értékesítés stabil lábakon állt, azonban az extrém hőség rendkívüli kihívásokat jelentett a tavalyi szezonban. Az idei szezonban kihívást jelent, hogy a bizonytalan árfolyam miatt nehezen lehet tervezni. A szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai 2024-ben 56,4 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami 11 százalékos, 6,7 ezer tonnás csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az úgynevezett frisspiaci termékeknél – a paprikánál és paradicsomnál – 25 ezer tonnát értékesítettek. A frisspiaci termékek 50 százaléka egyébként paprikaféle, 49 százaléka paradicsom, a többi pedig többek között uborka vagy káposztaféle volt tavaly. A zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó árbevétel 19,2 milliárd forintra rúgott 2024-ben, ez éves szinten 2,8 milliárd forintos csökkenést jelent éves szinten.  

A termelőknek 2,5 milliárd forinttal kevesebbet tudtunk fizetni mint 2023-ban. Éves szinten ugyanis a termelői árak a frisspiaci termékek közül a paprikaféléknél 3-5 százalékkal növekedtek, míg a paradicsomféléknél 2-5 százalékkal, a paradicsom különlegességeknél közel 15 százalékkal csökkentek. A DélKerTÉSZ-nél a zöldség- és gyümölcsértékesítésből származó nettó árbevétel 19,2 milliárd forint volt 2024-ben, ami éves szinten 13 százalékos csökkenést jelentett. Az árbevétel csökkenését az augusztus-szeptember hónapokban tapasztalt kiugróan magas hőstressz miatti óriási mennyiségi kiesés okozta.

Van-e a paprika fajtáknál fejlesztés?

A kápia paprika termesztési területe stabillá vált, kicsivel több mint kilenc hektáron folyik a termesztése. A kaliforniai paprikákat már négy hektáron termesztik, és a húsvéti kínálatunkban is megjelennek ezek a fajták. Úgy látom, hogy a kaliforniai paprika termesztésében van jövő, mert a mi klimatikus viszonyaink, és a jövedelmezői szintje is kedveznek a termesztésének. A pritamin paprikához hasonlóan a kaliforniai paprikánál is végzünk kísérletet, és először Magyarországon oltott növényekkel is termesztünk. E mellett öt-hat fajtával is végzünk kísérleti termesztést különböző szintű technológiával működő növényházakban. Nekünk fontos, hogy a fogyasztói igényeket minél szélesebb paprika portfólióból elégítsük ki.

A paprikafajták közül a Szentesi vagány viszi a prímet, de a szentesi paprikában benne van a fehér, a hegyes, a kápia és a pritamin paprika is. A pritamin paprika 2024-ben elnyerte az Érték és Minőség Tanúsító Védjegyet…

Büszkék vagyunk rá, és nagyon jó visszajelzés számunkra ez a díj, ugyanis azt jelenti, hogy jó úton haladunk. A DélKerTÉSZ termelői mindent megtesznek annak érdekében, hogy egyre több jó minőségű magyar zöldség kerülhessen a boltok polcaira, és jusson el az emberekhez. Szerintem jól felépítettük a paprikafajták termelési rendszerét, hiszen már egy hónapja Csehországba exportálunk fehér paprikát. Nagy igény van erre a paprikafajtánkra. Már többször elmondtam, hogy a közép-európai régióban keresik az íze, az illata miatt. Úgy gondolom, hogy a Szentesi vagány paprikáinkat nem csak idehaza, hanem a környező országokban is jól tudjuk értékesíteni. A pritamin paprikát egyébként három évvel ezelőtt a szaktanácsadóknak javasoltam, hogy a tagjainknál kezdjük el újra termeszteni, mert nagy hagyománya volt a termesztésének. Megjósoltam, hogy három év alatt olyan mértékben felélesztjük és felfuttatjuk a termesztését, hogy az Érték és Minőség Tanúsító Védjegyet is elnyerjük. Hát, elnyertük! 

Lottózik is?

Á, dehogy, nem vagyok jós, csak a szakmában nem szabad a hagyományokat elfelejteni, és előre is kell gondolkodni. Fontos, hogy az új generáció is ismerje a szentesi paprikafajtákat, és azt szeretném, ha Közép-Kelet-Európában megjelenik a logónkkal a paprika, akkor tudják, hogy Szentesről érkezett a termék.

Önök az élelmiszerpazarlás csökkentéséért is tenni akarnak azzal, hogy a nem piacos termékeket elsődlegesen feldolgozzák. Hogy állnak ezzel?

Időarányosan még nem állunk jól. Van egy operatív programunk, ami 2029-ig határozza meg a szövetkezet fejlesztését. Ebben több olyan prioritás is szerepel, aminek megvalósítása sokkal több időt vesz igénybe, mint ahogy terveztük. Felemészti az időnket az, hogy most az energiakiváltással, beruházásokkal foglalkozunk. Néhány épület rehabilitációjával még hátra vagyunk, amit teljesen újjá kell építenünk, miként a szociális épületünket is. Ez pedig sok pénzbe is kerül, nem csak az időt veszi el. Terveink szerint 2028-ra fogjuk befejezni azokat a munkákat, amelyekkel a logisztikai központunk a 21. századnak megfelelően fog kinézni, és működni. Ami a kérdését illeti, az idei nyáron tervezem, hogy megkeresem azokat a szakembereket, akikkel létre tudnánk hozni egy kisebb feldolgozó üzemet, s erre a nagybani telepünkön van megfelelő helyiségünk is. Mi lecsó termékben gondolkodunk, mert úgy gondolom, hogy a szentesi lecsónak lesz piaca.

És mi a helyzet a helyi és az online értékesítéssel?

A helyi kisboltunkat érdemes volt megnyitni, mert nem csak az áruválasztékunk nőtt, hanem a dolgozók és a napi beszállítóink is itt veszik meg a szükséges bevásárolni valót. S ha még egy húsboltot is nyitni tudnánk, akkor a kolbászt is megvásárolnák, s azt gondolom, hogy érdemes volna egy bevásárló központnak helyet adni, mert akkor naponta ezer ember tudná a napi betevőt egy helyen megvásárolni. De nyilván ez nem a profilunk és nem is gondolom, hogy ennek realitása és helye van, de higgyük el, a dolgozók és termelők dolgozói részéről nagy igény lenne rá. Ami az online vásárlást illeti, húsvét előtt azzal is elindulunk.

Végül, de nem utolsó sorban arról kérdezem, hogy Önök a társadalmi szerepvállalásban is élen járnak. Hogyan?

Mi integrált biológiai növényvédelemmel dolgozunk, foglalkozunk az energia menedzsmenttel, a környezeti fenntarthatósággal, így van társadalmi felelősségvállalásunk is, amelyeknél igazolni is kell a fejlődést. Április végéig kell regisztrálnunk a Lidl saját ESG felületén, amelyen különböző kérdéscsomagokra kell válaszolnunk, mert beszállítók vagyunk. De azt is látni kell, hogy meg kell tanulnunk ezt is, tehát képezni kell magunkat.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai