Nagy István: zajlik az érintett telepek teljes mentesítése és ha nem lesz újabb fertőzés, akkor heteken belül feloldhatják a korlátozásokat

Kategória: Állattenyésztés | Forrás: MTI, 2025/05/06

Nagy István emlékeztetett: két hét a vírus lappangási ideje, így, ha hétvégéig "újabb kitörés nincs", akkor "gyakorlatilag ki tudjuk mondani, hogy Magyarország mentes a ragadós száj- és körömfájás vírustól". Hozzátette: május 30. lehet az első dátum, amikor mentességet lehet hirdetni, és az Európai Unió június 30-ával tud minden korlátozó intézkedést föloldani Magyarországgal szemben.

Ugyanakkor arra figyelmeztetett: addig még nagyon megfeszítetten kell dolgozni, és a szlovákiai híreket hallva "nem lehet kifújni a gőzt", hanem mindent el kell követni azért, hogy az afrikai sertéspestis vírusa nehogy bekerüljön Magyarországra.

A miniszter beszámolójában úgy értékelte: a fertőzött állatok leölése a lehető legnagyobb biztonsági előírások mellett, a legnagyobb fegyelmezettséggel történt, a telepek őrzésére bevetették a rendőrséget is, a fertőtlenítésben pedig közreműködött a hadsereg vegyvédelmi osztaga.

Emlékeztetett: a vírus és a járvány Győr-Moson-Sopron vármegyét érintette, és a nagy távolság miatt azt el kellett vetni, hogy innen a Bács-Kiskun vármegyei solti állati hullaégetőbe szállítsák a tetemeket. Ezért azt a nemzetközileg engedélyezett megoldást alkalmazták, hogy biztonságos körülmények között elföldelik az állatokat - mondta, hangsúlyozva, hogy nagyon nehéz volt az operatív törzs munkája, hiszen nincs olyan település Magyarországon, amelyik ennek örült volna.

Ezért az operatív törzs úgy döntött, hogy olyan helyeken zajlik majd az elföldelés, amelyek már évtizedek óta erre a célra vannak kijelölve; minden ilyen helyet geológiai, hidrológiai szempontból ellenőriztek, bevizsgáltak, dokumentáltak azért, hogy az állatokat biztonsággal, gyakorlatilag biokomposztálás mellett lehessen megsemmisíteni - magyarázta. Hozzátette, hogy 7 méter mélyre ásták meg a gödröket úgy, hogy a talajvíz innen még 2-3 méterrel mélyebben van.

Elismerte ugyanakkor, hogy az állatok megsemmisítése okozta a legnagyobb társadalmi elégedetlenséget is, és azzal is meg kellett küzdeni, hogy az emberek hisztériát akartak kelteni ezzel kapcsolatban vagy olyan jeleneteket akartak bemutatni, amivel nagy nézettséget akartak elérni, és nem gondoltak bele, hogy a civil lakosság nincs felkészülve ilyen látványra.

A bizottság ellenzéki tagjainak felvetéseire, amelyek kritizálták a védekezéssel és az állatok elföldelésével kapcsolatos kormányzati kommunikációt, úgy reagált: hiába volt ott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján minden információ, és hiába használta miniszterként ő maga is a közösségi médiát, ez nem tudta fölvenni a versenyt azokkal az online felületekkel, amelyeken az emberek téves híreket osztottak meg. Ezek cáfolata óriási erőfeszítéseket igényel - hangsúlyozta. Úgy vélte: káros, de természetes folyamata egy veszélyhelyzetnek, hogy az emberek az ijedelmükből, félelmükből eredő frusztrációjukat kivetítik.

Közölte: a Magyarországon érintett öt telep tulajdonosaival folyamatosan konzultálnak, jelenleg több lépésben zajlik a fertőtlenítés, és megkezdődött a kártalanítás előkészítése is. A védekezés és az állami kártalanítás alapelvének azt nevezte, hogy ösztönözzék az újrakezdést, mindent támogatást megadjanak ahhoz, hogy ezek a telepek a lehető leggyorsabban visszaálljanak a termelésbe.

Jelezte: a kormány az érintett telepeken dolgozók munkahelyének megőrzése érdekében lehetővé tette, hogy fizetésüket a munkáltatók az állami bérgarancia alapból biztosíthassák, és arról is rendelkezett, hogy a teljes kártalanítási összegbe a bérgarancia alapból fölvett összeg is a számítson bele, így ez gyakorlatilag a tulajdonosnál marad, nem kell majd visszafizetni.

Elmondta azt is: tárgyalásokat folytattak a Nemzetgazdasági Minisztériummal, hogy rendeljenek el hitelmoratóriumot az érintett telepek vonatkozásában, és más eszközökkel is segítsék a gazdák pénzügyi likviditását. Közölte: azt akarják ösztönözni, hogy legalább egy éven belül induljon el az újratelepítés, és a harmadik év végére a telepek elérjék azt a szintet, ahol a betegség megjelenése pillanatában voltak.

Arra is kitért: kezelni kell a hosszabb távú "mellékhatásokat" is, hiszen ilyen esetben a nem uniós harmadik országok leállítják az importot, így tett például Szerbia, Montenegró, Albánia és Bosznia is. Megjegyezte: a fertőzés kitörésekor épp úton volt Japánba az első magyar szürkemarha szállítmány, amelyet vissza kellett fordítani, pedig hatalmas lehetőség lett volna.

Kiemelte: az Európai Unióban ilyen esetekben viszont a regionalitás elvét alkalmazzák, így a kiviteli tilalom csak Győr-Moson-Sopron megyére és Komárom-Esztergom három járására vonatkozik.

A mellékhatások kapcsán arról is beszélt: a sertéshús forgalmának ösztönzésére is támogatást kellett bevezetnie a kormánynak, és a tavasszal 15-20 százalékkal emelkedő tejtermelés okozta problémát is kezelni kell.

A miniszter az ülésen vitázott a DK-s Földi Judittal, aki az állampolgárok érdemi tájékoztatását kérte számon rajta. Nagy István ugyanakkor az ellenzéki képviselőt azzal vádolta, hogy Bábolnán ellene hergelte az ott megjelent embereket. Földi Judit ezt határozottan visszautasította, és azt kérte a minisztertől, hogy a kormánytöbbség támogassa a ragadós száj- és körömfájás betegség miatt a települések kompenzálására vonatkozó határozati javaslatát, amit viszont a testület az ülés végén nem vette tárgysorozatba.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai