2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Búzaszenteléssel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Forrás: MAGOSZ, 2025/05/06

Búzaszenteléssel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program Lead: Magyarok Kenyere program. Az egész éven átívelő programban határon inneni és túli magyar gazdák ajánlanak fel búzát rászoruló gyermekeket, családokat segítő szervezeteknek.

A Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepség – melyre április 23-án került sor – a Magyarok Kenyere program kiemelt nyitóeseménye. A szervezők – a búza életciklusához és az ünnepi hagyományokhoz kötődően, egyházi felekezetek közreműködésével – kérik Isten áldását a jó vetésre, a bő termésért, a természeti károk és gondok elhárításáért. Valamint a gazdákért, akik kiemelt munkát végeznek azért, hogy mindannyiunk asztalára jusson mindennapi kenyér. Az idei évben – a korábbi szentelések helyszíne, a Vajdaság, Erdély, Felvidék és a Partium után – egy határon túli kis ékszerdoboz, az alig 600 fős drávaszögi Karancs település adott otthont a Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepségnek.  Az esemény társzervezője – a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mellett – a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) Gazdaköre volt. 

A házigazda Szabó Attila, a HMDK Gazdakörének elnöke köszöntőjében az olykor viharos történelmi múltat is ismertetve mutatta be, milyen ma Horvátországban magyarnak lenni. Jankovics Róbert képviselő, a HMDK elnöke hangsúlyozta, hogy a magyarság megéléséhez, megmaradásához kiemelten hozzájárul a HMDK vidék-
és gazdaságfejlesztési stratégiája és a magyar kormány támogatása. Demcsák Csaba, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott zágrábi nagykövete elmondta, a támogató programok hatékonyságát bizonyítja, hogy egyre több magyar fiatal gondolja úgy Horvátországban is, hogy megéri a szülőföldön maradni. 

Kiemelt büszkeség, hogy idén a diaszpóra magyarsága is képviselve volt az ünnepségen, hiszen egykori miniszterelnökünk dédunokája, gróf Tisza Ilona is részt vett és férjével, Nitsch Gábor lelkésszel felszólalt az eseményen. Tisza Ilona meghatódottsággal beszélt a magyarság szeretetéről, hagyományaink ápolásának fontosságáról, és kiemelte,
a legfontosabb, hogy mindig legyen egy kéz, amelybe kapaszkodhatunk, amely vet, arat, őröl, süt és elkészíti a 15 millió magyar kenyerét. 

Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára több alkalommal csatlakozott már a Magyarok Kenyere eseményeihez, hiszen a tárca által koordinált határon túli falugazdász-hálózat is szerves része a karitatív összefogásnak. Beszédében kiemelte: nemzetmegtartó ereje van annak, hogy a vetés megáldásának népi és egyházi hagyományai újra részévé válnak a magyar közösségek életének. 

Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke felszólalásában kiemelte, hogy nem mehetünk el amellett, hogy ne beszéljünk róla: sok a kihívás, ezekre pedig
a megoldás az együttműködésünkben, az együtt gondolkodásunkban,
az összetartozásunkban rejlik. Ékes példája ennek a Magyarok Kenyere program, mely képes átlépni a határokat és amelyben megtalálja a magyar a magyart. 

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke ünnepi beszédében kiemelte, hogy a hitünk minden boldogságunk alapja, mellyel képes a magyarság megtartani az erejét, és úgy építeni
a jövőt, hogy soha nem felejti, mivel tartozik a hazájának. Hozzátette: csoda
és példaértékű, hogy így együtt tudunk ünnepelni, mellyel a mai esemény azt is üzeni minden magyar számára a világon, hogy egy szívvel, egy akarattal képesek vagyunk minden nehézségen túljutni. 

Az ünnepi műsort és felszólalásokat követően közös menet indult a búzatáblához, ahol Ft Almási Róbert, a Diakovár-Eszéki Főegyházmegye horvátországi magyarokért felelős referense és Ft Szenn Péter, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspöke mondott áldást. Ezt követően az istentiszteletet Nt Hájek János Karancson szolgáló lelkész celebrálta a helyi református templomban. Az eseményt előadásaikkal tették teljessé a helyi énekkar, a HMDK Csúzai Csárdás Néptáncegyüttes, Ficak Lili népdalai és Éles Zoltán citerajátéka, valamint Pinkert Ilona szavalata.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza