2026. 11. 23., hétfő
Kelemen
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Búzaszenteléssel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Forrás: MAGOSZ, 2025/05/06

Búzaszenteléssel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program Lead: Magyarok Kenyere program. Az egész éven átívelő programban határon inneni és túli magyar gazdák ajánlanak fel búzát rászoruló gyermekeket, családokat segítő szervezeteknek.

A Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepség – melyre április 23-án került sor – a Magyarok Kenyere program kiemelt nyitóeseménye. A szervezők – a búza életciklusához és az ünnepi hagyományokhoz kötődően, egyházi felekezetek közreműködésével – kérik Isten áldását a jó vetésre, a bő termésért, a természeti károk és gondok elhárításáért. Valamint a gazdákért, akik kiemelt munkát végeznek azért, hogy mindannyiunk asztalára jusson mindennapi kenyér. Az idei évben – a korábbi szentelések helyszíne, a Vajdaság, Erdély, Felvidék és a Partium után – egy határon túli kis ékszerdoboz, az alig 600 fős drávaszögi Karancs település adott otthont a Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepségnek.  Az esemény társzervezője – a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mellett – a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) Gazdaköre volt. 

A házigazda Szabó Attila, a HMDK Gazdakörének elnöke köszöntőjében az olykor viharos történelmi múltat is ismertetve mutatta be, milyen ma Horvátországban magyarnak lenni. Jankovics Róbert képviselő, a HMDK elnöke hangsúlyozta, hogy a magyarság megéléséhez, megmaradásához kiemelten hozzájárul a HMDK vidék-
és gazdaságfejlesztési stratégiája és a magyar kormány támogatása. Demcsák Csaba, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott zágrábi nagykövete elmondta, a támogató programok hatékonyságát bizonyítja, hogy egyre több magyar fiatal gondolja úgy Horvátországban is, hogy megéri a szülőföldön maradni. 

Kiemelt büszkeség, hogy idén a diaszpóra magyarsága is képviselve volt az ünnepségen, hiszen egykori miniszterelnökünk dédunokája, gróf Tisza Ilona is részt vett és férjével, Nitsch Gábor lelkésszel felszólalt az eseményen. Tisza Ilona meghatódottsággal beszélt a magyarság szeretetéről, hagyományaink ápolásának fontosságáról, és kiemelte,
a legfontosabb, hogy mindig legyen egy kéz, amelybe kapaszkodhatunk, amely vet, arat, őröl, süt és elkészíti a 15 millió magyar kenyerét. 

Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára több alkalommal csatlakozott már a Magyarok Kenyere eseményeihez, hiszen a tárca által koordinált határon túli falugazdász-hálózat is szerves része a karitatív összefogásnak. Beszédében kiemelte: nemzetmegtartó ereje van annak, hogy a vetés megáldásának népi és egyházi hagyományai újra részévé válnak a magyar közösségek életének. 

Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke felszólalásában kiemelte, hogy nem mehetünk el amellett, hogy ne beszéljünk róla: sok a kihívás, ezekre pedig
a megoldás az együttműködésünkben, az együtt gondolkodásunkban,
az összetartozásunkban rejlik. Ékes példája ennek a Magyarok Kenyere program, mely képes átlépni a határokat és amelyben megtalálja a magyar a magyart. 

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke ünnepi beszédében kiemelte, hogy a hitünk minden boldogságunk alapja, mellyel képes a magyarság megtartani az erejét, és úgy építeni
a jövőt, hogy soha nem felejti, mivel tartozik a hazájának. Hozzátette: csoda
és példaértékű, hogy így együtt tudunk ünnepelni, mellyel a mai esemény azt is üzeni minden magyar számára a világon, hogy egy szívvel, egy akarattal képesek vagyunk minden nehézségen túljutni. 

Az ünnepi műsort és felszólalásokat követően közös menet indult a búzatáblához, ahol Ft Almási Róbert, a Diakovár-Eszéki Főegyházmegye horvátországi magyarokért felelős referense és Ft Szenn Péter, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspöke mondott áldást. Ezt követően az istentiszteletet Nt Hájek János Karancson szolgáló lelkész celebrálta a helyi református templomban. Az eseményt előadásaikkal tették teljessé a helyi énekkar, a HMDK Csúzai Csárdás Néptáncegyüttes, Ficak Lili népdalai és Éles Zoltán citerajátéka, valamint Pinkert Ilona szavalata.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Családi gazdaság: rugalmas alkalmazkodás
Hasznot keresni – kötelesség – írta Széchenyi István, a legnagyobb magyar a tiszttartójának. Azt keresnék a magyar családi gazdaságok is, ám az utóbbi években egyre sikertelenebbek ebben. Ezt szemléletesen mutatják a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai, amelyek szerint 2026. június 1-jén 163 ezer gazdaság volt az országban, és tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a számuk.
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza