2025. 01. 04., szombat
Titusz
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü

A szolgáltatási szektor bővítése

Kategória: Vidékfejlesztés | Szerző: Dr. Gergely Sándor CsC, c. egyetemi tanár, 2015/01/28

A vidéki foglalkoztatás és a helyi jövedelemszerzés lehetőségei

A magyar vidék a szolgáltatásoknak mind a négy csoportjában hátrányt szenved. Ahhoz, hogy ez a lemaradás csökkenjen, elsősorban ezeket a tényezőket kell kedvező irányba megváltoztatni. Jelen cikkünkben a vidéki pénzügyi szolgáltatásokról említünk meg néhány fontos fejleményt.

A tercier/szolgáltató szektor jellemzői

A modern szolgáltatás lényegét és összetettségét leginkább Papp Ilona definíciója fejezi ki. A Magyar Nagylexikon, 16. kötet, p:876 (2003) szerint: a szolgáltatás (közg) olyan gazdasági tevékenység, amelynek eredménye nem jelenik meg önálló dologi formában.

Papp Ilona (2003) tevékenységi oldalról közelítő definíciója így szól: a szolgáltatás olyan tevékenységek eredménye, amelyek lehetővé teszik valamely személy, illetőleg tárgy vagy ismeret – esetleg folyamat – állapotának fenntartását (helyreállítását) továbbítását, tárolását, továbbá kiegészítését, fejlesztését, átalakítását anélkül, hogy annak alapvető jellege megváltozna.

A tercier/szolgáltató szektort négy alapvető csoportra lehet felosztani (Browning-Singelmann; in: Papp I. 2003 alapján):

  • Elosztó szolgáltatások (szállítás és raktározás; távközlés; nagykereskedelem; kiskereskedelem);
  • Termelői szolgáltatások (bank, hitel, pénzügyi szolgáltatások; biztosítás; ingatlan; engineering és építészeti szolgáltatások; számlázás és könyvelés; egyéb üzleti szolgáltatások; jogi szolgáltatások);
  • Társadalmi szolgáltatások (orvosi és egészségügyi szolgáltatások; kórházak; oktatás; jóléti szolgáltatás; nonprofit szervezetek; postai szolgáltatások; kormányzás; szakértői és szociális szolgáltatások);
  • Személyi szolgáltatások (háztartási szolgáltatások, szállodák és lakóhelyek; éttermek; mosoda; fodrászat, kozmetika; szórakozatás és üdülési szolgáltatások).

Szolgáltatások aránya és a gazdasági fejlettség

A 1. ábrán Valentinyi Ákos (2014) munkája alapján a szolgáltató szektor súlya és a gazdaság fejlettsége közötti kapcsolatot mutatjuk be az EU országainak Luxemburg nélküli adatait vizsgálva. A gazdaság fejlettsé­gét a vásárlóerő-különbségektől megtisztított egy főre jutó GDP méri, míg a szolgáltató szektor súlyát a szektornak a GDP-ben 2003 és 2012 közötti átlagos aránya mutatja.

A szegényebb országokban a szolgáltatások aránya alacsony; ezzel szemben a gazdagabb országokban a szolgáltató szektor aránya magas (1. ábra). Hazánk az egy főre jutó GDP és a szolgáltató szektor arányát vizsgálva az EU alsó középmezőnyében helyezkedik el. A nálunk gazdagabb országok nagy többségében – Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Málta kivételével – a hazainál magasabb a szolgáltatások súlya. További kivétel az EU legfejlettebb iparral rendelkező, legversenyképesebb országa Németország, hiszen ott az ipar aránya a bruttó hozzáadott érték előállításában a magyar 2013. évi 26%-hoz képest mindössze 0,5%-kal kevesebb, vagyis 25,5%. Ami Németország számára a finomvegyipar, a gép- és gépkocsiipar, az lehet hazánk számára az élelmiszeripar. Kivételként erősíti a szabályt a nem EU-tag Norvégia is, amely 2013-ban 34,6%-os ipari GDP-részaránnyal az EU-ban első Románia 34,3%-os ipari részarányát is felülmúlta (KSH Évkönyv 2013).

Az EU-ban 2013-ban 84,6%-os GDP-n belüli szolgáltatási részaránnyal Ciprus vezet, ahol az összes többi országnak jelentős károkat okozó (főként off shore) pénzügyi szektor és a mindenki számára előnyös turizmus viszi a prímet. Második 79,9%-kal Görögország, főként a logisztika és a turisztika révén, majd Franciaország következik 79,4%-kal (KSH Évkönyv 2013).

Vizsgáljuk meg a visegrádi négyek és EU-tag szomszédjaink GDP-n belüli szolgáltatási részarányát 2013-ban! (1. táblázat)

A nyolc ország adatainak vizsgálata azt mutatja, hogy a GDP-n belüli szolgáltatási részarány és az USD-ben kifejezett egy főre jutó GDP PPP (vásárlóerő-paritásos GDP) 2013-ban is Ausztriában volt a legmagasabb. Azonban a többi országnál már nem érvényesül ez az összefüggés, hiszen a GDP-n belüli szolgáltatási részarány terén 2. Horvátország, az USD-ben kifejezett egy főre jutó GDP PPP terén viszont csak a hetedik. Csehország a GDP-n belüli szolgáltatási részarány terén a 7. helyen van, miközben a GDP PPP terén a harmadik. Magyarország 3. a GDP-n belüli szolgáltatási részarány terén, de csak 6. az egy főre jutó GDP PPP-ben.

Általános érvényű gazdaságtörténeti fejlemény, hogy a szolgáltató szektor részarányának növekedése a gazdasági fejlődés szerkezeti átalakulásának eredménye. Ennek a folyamatnak az első fázisában – ami Tajvant jellemezte az 1960-as években, majd Kínát az elmúlt néhány évtizedben – az ipar és a szolgáltatások szerepe nő a mezőgazdaság rovására. A második fázisban aztán a szolgáltatások tovább nőnek az ipar és a mezőgazdaság kárára. Európa fejlettebb országai ebben a második fázisban vannak.

Felmerül a kérdés, vajon miért jár együtt a GDP-növekedés a ma tapasztalható fejlődési modell szerint a szolgáltatások súlyának növekedésével? Az okok közül megemlítjük, hogy a magasabb életszínvonalon élők jövedelmük nagyobb részét költik szolgáltatásokra. Miközben az alacsonyabb életszínvonalú emberek jövedelmük nagyobb részét költik élelmiszerre, és kisebb arányban üdülésre, mint a gazdagok. A szolgáltatások súlyának növekedését okozza az is, hogy a modern feldolgozóipar is egyre több szolgáltatást használ. Például az Airbus repülőgép előállításához 20 ország több mint 2000 beszállítójának munkáját kell összehangolni, ez szállítási és telekommunkációs szolgáltatások nélkül lehetetlen lenne.

A fentebb leírtak bizonyítására a KSH Évkönyv 2013 alapján bemutatjuk a háztartások fogyasztási kiadási szerkezetének jellemzőit az alsó és a felső jövedelmi tizedhez tartozó háztartásokban (2. ábra).

Feltűnően nagy a hátránya az alsó jövedelmi tizedhez tartozó háztartásoknak a felső jövedelmi tizedhez tartozó háztartásokhoz képest az élelmiszerek és alkoholmentes italok fogyasztási kiadásai terén, mert 29,9%-kal szemben mindössze 21,7%-át költik erre. Hasonlóan nagy az eltérés az egészségügy és a közlekedés terén szintén a felső jövedelmi tized előnyére. A legnagyobb hátrányt az alsó jövedelmi tizedhez tartozó háztartások a kulturális javak/szolgáltatások igénybevételénél szenvedik el, hiszen csaknem négyszeres a felső jövedelmi tized fogyasztási kiadásaiban az erre a célra fordított kiadások részaránya; 4,3% versus 11,5%. Ha pedig ehhez hozzávesszük azt a tényt is, hogy mindehhez többszörös egy családra jutó jövedelem is társul, akkor még szembetűnőbb a különbség. Márpedig az oktatás után ez a kiadás befolyásolja a legnagyobb mértékben az egyes családok jövőbeni lehetőségeit.

A magyar vidék szolgáltatásokkal való ellátottsága

A magyar vidék a szolgáltatásoknak mind a négy csoportjában – elosztó, termelői, társadalmi, személyi – hátrányt szenved. Ez a hátrány szorosan összefügg a hazánkban kialakult új kapitalizmusnak a „csak a profit fontos” szemléletével, a közteherviselés anomáliáival, a vidéki munkanélküliséggel, az iskolázottsági hátrányokkal és gyakran a munka- és teljesítménymotiváció hiányos voltával is. Ahhoz, hogy a vidék szolgáltatási területeken elszenvedett hátrányai csökkenjenek, elsősorban ezeket a tényezőket kell kedvező irányban megváltoztatni.

Munkánk terjedelmi korlátja miatt csak arra van helyünk, hogy a magyar vidék jövője szempontjából az egyik legfontosabb területről, a pénzügyi szolgáltatásokról említsünk meg néhány fontos fejleményt (2. táblázat).

Összességében a külföldi bankok veszteségesek, míg a hazaiak nyereséget értek el. Különösen stabilan gazdálkodtak a szövetkezeti hitelintézetek, azonban sajnálatosan kicsi a piaci részarányuk, amint ez a 2. ábrából is kiderül.

A Magyar Nemzeti Bank Átalakulóban a magyar bankrendszer, 2014. március 19. című munkája alapján a jól működő magyar bankrendszer 10 ismérve a következő, amelyet azzal egészítünk ki, hogy az ország minden szegletében lehetővé kell tenni a banki/pénzügyi szolgááltatásokhoz való hozzájutást:

  • versenyző bankrendszer;
  • tisztességes profitot termelő bankrendszer;
  • a profit nagyobb részét visszaforgató bankrendszer;
  • nagyobb mértékben önfinanszírozó bankrendszer;
  • a növekedést támogató, prudens vállalati hitelezés;
  • egészséges lakossági hitelezés;
  • hatékony bankrendszer;
  • átlátható és felelős bankrendszer;
  • likvid bankrendszer;
  • tőkeerős bankrendszer.

Az említett tanulmány alapján a bankrendszeri hitel/GDP mutató a GDP/fő függvényében adatai alapján megállapítható, hogy a pénzügyi rendszer egészséges mélyülése együtt jár a gazdaság fejlődésével

A takarékszövetkezetek mint a vidék fontos pénzügyi szolgáltatói

A takarékszövetkezetek elődei a hazai pénzügyi rendszerben a hitelszövetkezetek voltak, amelyek a második világháborút követően aktívan bekapcsolódtak az újjáépítés finanszírozásába is. Azonban 1947-től a diktatúra kiépülésével kényszerből megszűntek, vagyonukat pedig az állam minden ellenszolgáltatás nélkül elkobozta. A vidéki lakosságot kiszolgáló hitelintézetek csak 1956-ban alakulhattak újjá, de már nem hitelszövetkezetekként, hanem takarékszövetkezetekként, de csak korlátozott jogosítványokkal. Nem sokkal a rendszerváltás előtt, a kétszintű bankrendszer megszületése előtt kaptak lehetőséget arra, hogy a kisebb településeken, falvakon kívül is fiókot nyithassanak és hitelezhessenek.

A kezdetben nemcsak jogi értelemben, hanem az üzletpolitikát tekintve is teljesen különálló takarékszövetkezetek a ’80-as évek végére jutottak arra az elhatározásra, hogy érdekeik érvényesítéséhez szorosabban együttműködnek.

Versenyképességük fokozása és tevékenységi körük bővítése érdekében 1989-ben megalapították saját bankjukat, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.-t, rövid nevén a Takarékbankot. A takarékszövetkezetek piaci helyzetük stabilizálása, szakmai fejlődésük szervezésére és országos érdekeik képviseletének összehangolása érdekében a 1990-ben létrehozták önálló érdekképviseleti szervezetüket, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséget (OTSZ) (Gergely S. 1994).

A takarékszövetkezetek 94 százaléka az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség kezdeményezésére és szervező munkája eredményeként 1993-ban létrehozta a Takarékszövetkezeti Integrációt azzal a céllal, hogy az új, piacgazdasági viszonyok között is hosszú távon fennmaradjanak és fejlődhessenek. De az is céljuk volt ezzel az összefogással, hogy a rendszerváltást követő évek sok bizonytalansággal terhelt gazdasági helyzetére reagáljanak és kezeljék a tömeges vállalati csődöket. Az Integrációs szerződés alapján és a Világbank anyagi támogatásával létrehozták a stabilitást és a válsághelyzetek megelőzését szolgáló biztonsági alapjukat, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapot, az OTIVA-t. Az Integrációs Szerződés a Takarékbank Rt.-t a takarékszövetkezetek központi bankjává léptette elő, és a kereskedelmi banki és befektetőbanki funkciók mellett ennek megfelelő jogosítványokkal és feladatokkal ruházta fel (Gergely S. 1994).

A Takarékszövetkezeti Integráció létrehozásában aktívan közreműködött a több, mint 140 éves kanadai Desjardins takarékszövetkezeti mozgalom és az Európai Unió PHARE programjának Vidék Bankja projektje. A Takarékszövetkezeti Integráció létrejötte óta folyamatosan javulnak gazdálkodási mutatóik, gyakorlattá vált a korszerű termékek bevezetése, jobb lett a vidék pénzügyi szolgáltatásokkal való ellátása, és az OTIVA ellenőrzései, valamint biztonsági alapja révén a takarékszövetkezetekben elhelyezett betétek biztonsága is növekedett. A takarékszövetkezeti a betétesek biztonságát az OTIVA mellett az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) is garantálja.

A minden magyar tulajdont el kell adni jegyében 1997-ben lezajlott a Takarékbank privatizációja, vagyis a Takarékbank kikerült az alapító és azt anyabankként segítő takarékszövetkezetek tulajdonából és különböző manőverek után a német Deutsche Genossenschaftsbank (DG Bank) 71,95 százalékban többségi tulajdonosa lett a banknak, míg a szintén nem magyar tulajdonban lévő Hungária Biztosító 5 százalékos tulajdonra tett szert. A takarékszövetkezetek tulajdoni hányada 23,05 százalék, stratégiai kérdésekben azonban a látszat megőrzésére vétójoggal rendelkeztek a Bank Közgyűlésén.

Az integráció megteremtette a vidéki lakosság, a vállalkozók és az intézmények globális ellátásának lehetőségét. 1998-ban lezajlott az Integrációs Szerződés módosítása. Az újabb módosításra 2004 márciusában került sor. Megkezdődtek az előkészületek a Takarékbank kivásárlására, amely azt is jelenti, hogy újabb nagy magyar tulajdonú bank lesz az országban. Az integrált takarékszövetkezetek 2003. év végén a Takarékbank akkori többségi tulajdonosával, a DZ Bankkal olyan hároméves opciós szerződést kötöttek, amelynek révén 2006 végéig a takarékszövetkezetek akár többségi tulajdoni részt is birtokolhatnak a Takarékbankban. 2004 januárjának végén lezárult a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. részvényeinek az integrált takarékszövetkezetek általi visszavásárlásának első szakasza. Azóta a takarékszövetkezetek 63%-os tulajdoni részt szereztek meg.

A takarékszövetkezetek megalakulásuk óta a vidék bankjai. Ez nem is lehetett másképp, hiszen a takarékszövetkezeti hálózatot jelentő közel 1700 fiók 90%-a olyan falvakban, illetőleg községekben található, ahol pénzügyi szolgáltatást szinte kizárólag a takarékszövetkezetek nyújtanak, így az ott élő vidéki emberek számára akár megtakarításaik elhelyezéséről, akár hitelügyeik intézéséről volt és van szó, mindig a takarékszövetkezetek jelentették és jelentik a megoldást.

Az integrált takarékszövetkezetek száma 117. A takarékszövetkezetek jelenleg az egyedüli 100%-os magyar tulajdonban lévő hitelintézetek, bankok. Hazánk európai uniós csatlakozásával egyre fontosabb szerepet kap a vidékfejlesztés, a kistérségek megerősítése, a hátrányos helyzetű térségek fejlesztése. A takarékszövetkezeti integráció fontos stratégiai célja a kistérségi szerepvállalás. Ezt szolgálja az uniós pályázatok és támogatások közvetítése, a vidékfejlesztési programok finanszírozása. Az uniós törekvéseknek megfelelő gyakorlata a szubszidiaritás, azaz a lokális döntéshozatal, a helyi érdekek figyelembevétele.

A kistérségekben, régiókban fontos a lokális érdek, a lokális döntés, a kistelepüléseken is elérhető szolgáltatás. A Takarékszövetkezeti Integráció tagszervezeteinek adottságai itt a legjobbak. Valamennyi kistérségben van egy önálló, helyben dönteni és szolgáltatni tudó, tőkeerős helyi takarék.

A takarékszövetkezetek által végezhető pénzügyi szolgáltatások köre széles:

1. Pénzügyi szolgáltatás végzése forintban, devizában, valutában:

a) betét gyűjtése;
b) hitel és pénzkölcsön nyújtása;
c) pénzügyi lízing;
d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
e) elektronikus pénz kibocsátása;
f) papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (pl. papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása;
g) kezesség és bankgarancia vállalása, egyéb bankári kötelezettség vállalása;
h) valutával, devizával történő kereskedelmi tevékenység;
i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése;
j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás;

2. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás forintban és devizában:

a) pénzváltási tevékenység;
b) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

A felsoroltakon kívül a kereskedelmi bankok további három pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végezhetnek:

  • hitelreferencia szolgáltatás;
  • fizetési rendszer működtetése;
  • pénzfeldolgozási tevékenység.

Az MTI 2014. december 5-én közölte a következőket: Lezárult pénteken az a másfél éve megkezdett munka, amelynek célja a szövetkezeti hitelintézetek átvizsgálása, a szabálytalanul működő intézmények kiszűrése, végső soron a takarékszövetkezeti szektor megerősítése volt; a garanciaközösség felállításának köszönhetően több takarékszövetkezeti csődre nem kell számítani – közölte a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkársága az MTI-vel. A folyamat befejező lépéseként 39 takarékszövetkezettel egészült ki, és 117 tagjával teljes körűvé vált az a garanciaközösség, amely az ágazat teljes megújulását hozza magával. A most felállt garanciaközösségben a takarékok betéteseinek megtakarításai kettős védelmet élveznek. Az SZHISZ, a Takarékbank és az összes szövetkezeti hitelintézet tőkeereje és likviditása rendelkezésre áll majd az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosított betéteken felüli megtakarítások védelmére. A tőke csoportszintű felhasználása kulcsfontosságú feltétele a szövetkezeti hitelintézetek egységes piaci fellépésének és további növekedésének. Az új működési modellben a takarékszövetkezetek együttesen a legszigorúbb uniós szabályozásnak is megfelelnek, és a nagyobb ügyfelek hitelezésére is képessé válnak – szögezi le az államtitkárság közleményében.

Az MTI 2014. december 12-én közölte: Stratégiai együttműködési megállapodást kötött egymással a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Magyar Posta Zrt., a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, a TakarékBank Zrt. és az FHB Nyrt. Az aláírók együttműködésük révén a hitelezési aktivitás növelését, a pénzügyi szolgáltatások megújítását, a vidék pénzügyi infrastruktúrájának és kultúrájának fejlesztését kívánják elérni. A Miniszterelnökség támogatja a nemzetgazdasági szempontból is fontos célok elérését.

Az MTI 2014. december 19-i hírét idézzük:A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 2015. januárjában három kedvezményes agrárhitel programot indít összesen 29 milliárd forintos keretösszeggel – az erről szóló kormányhatározatok a Magyar Közöny hétfői számában jelentek meg. Mindhárom program az agrárium kiemelt stratégiai ágazataira – zöldség- és gyümölcstermesztés, állattenyésztés, élelmiszeripar – irányul.

A hírhez hozzátesszük: a finanszírozási programban részt vesz a takarékszövetkezeti rendszer, amely a legtöbb gazdához képes eljutni.

A takarékszövetkezetek jogelődjének, a hitelszövetkezeteknek mérlegfőösszeg szerinti hazai piaci részesedése a két világháború között 42% volt, a takarékszövetkezeteknek 2013-ban 5%, de a lakossági betétgyűjtésben 20% volt ugyanebben az évben. Az integráció célkitűzése az, hogy az 5%-os arány megháromszorozódjék, ami csak úgy érhető el, ha a magyar vidék ma még szunnyadó erőit felélesztjük csipkerózsika álmukból.

Valóban az integrált takarékszövetkezetek lehetnek a vidék egyik, ha nem a legfontosabb pénzügyi szolgáltatói, de ehhez még nagyobb arányban kell kivenni a részüket a vidéki lakosság, vállalkozások és önkormányzatok betéteinek gyűjtésében, hitelezésében és minden más pénzügyi szolgáltatással való ellátásában.

Felhasznált irodalom

  • Gergely S. (1994): A magyar Takarékszövetkezetek története és modernizációja. Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, Budapest, 1994. 294p
  • Gergely S. (2005): A vidékfejlesztés kézikönyve. Szaktudás Kiadó Ház, 2005, Budapest, 175p
  • KSH Évkönyv 2013, Központi statisztikai Hivatal, Budapest, 2014
  • Magyar Nagylexikon, 16. kötet, p: 876 (2003), Magyar Nagylexikon kiadó, Budapest
  • Magyar Nemzeti Bank , Átalakulóban a magyar bankrendszer, 2014. március 19.
  • Papp I. (2003) A szolgáltatások formái, csoportjai, típusai. In Papp Ilona, szerk. Szolgáltatások a harmadik évezredben. Aula Kiadó Kft., Budapest, 2003
  • Tamus Antalné (2008): Szolgáltatás marketing, Károly Róbert Nonprofit Kft., Gyöngyös
  • Valentinyi Ákos (2014) Újraiparosítás: út a semmibe! Defacto blog, 2014. 09. 15. 07:08

Summary

The 20th century the age of service sector has never experienced growth. This trend continues in the 21st.century. This growth was achieved through the use of chemicals in agriculture; mining and industry used computer, automation and robotics productivity result. The share of the service sector’ growth is the result of the structural transformation of economic development.
Definition Ilona Papp (2003), the service is the result of activities that allow a person or object or process knowledge to process status sustainability (restoration), transmission, storage, and complement and improve development, modify without changing its basic structure .
The services sector can be divided for distribution, production, social and personal services parts.
Share of this sector in our country has dynamically increased and in 2013, 67.1% of the GDP was produced by that. In the EU in 2013, 84.6% service share lead by Cyprus, which caused significant damage by all the other countries (offshore) financial sector and tourism will bring the benefit and lead them. Second, 79.9% in Greece especially about logistics and tourism, and 79.4% in France follows. (Statistical Yearbook 2013)
The Hungarian rural services in four parts – suffering from the following disadvantage - distribution, production, social and personal problems. This disadvantage is closely related to the new capitalism evolved in our country only approach the view of profits imbalances in the distribution of public burdens, rural unemployment, educational disadvantages and often work motivation and performance was deficient as well. To change thus disadvantages suffered by rural service areas, those factors need to modified primarily. Only due to space limitations of our work, can mention some important developments from the rural financial services industry. More than 1700 branch of the Hungarian Savings A. Banks system only can reach most parts of Hungary.
The predecessor credit union (Takarékszövetkezet), domestic market share by total assets of the credit union between the two world wars, was 42%, the savings co-operatives in 2013 was only 5%. The object of the integration of credit union (Takarékszövetkezet) was to this ratio must be tripled. Indeed, the integrated 117 rural cooperative savings can be one of the most important financial service providers, but they still have to take a larger proportion of the rural population businesses and municipality’s activities to collecting deposits, lending and supply other financial services to all.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldásokFejlesztés előtt: Sertéstelep technológiája - Vemhesítő épület és kocaszállás Fejlesztés előtt: Brojleristállók építése

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Legfrissebb földügyi aktualitások
Magyarország területének közel 80 százaléka termőföldnek minősül, melynek jelentős része mezőgazdasági művelés alatt is áll. Nem véletlen tehát, hogy hazánkban minden termőfölddel kapcsolatos hír vagy jogszabályi módosítás komoly figyelmet vált ki. Mostani cikkemben is ezekről, a legfrissebb földügyi információkról lesz szó.
Jövőre komoly összegekre pályázhatnak az agrárium szereplői
Szigeti Szabolcs személyében új helyettes államtitkár felel az Agrárminisztérium közös agrárpolitikájának a végrehajtásáért. Az Agrárium magazinban rendszeresen közöljük a vidékfejlesztési programmal kapcsolatos új híreket, így Szigeti Szabolccsal ott folytathattuk a beszélgetést, ahol elődjével, Papp Zsolt Györggyel abbahagytuk, s akit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének választottak.
Termelje az áramot is a nappal! Vissza nem térítendő támogatás napelemre az agrár szektorban
Az agrárszektornak ma három dologra lenne leginkább szüksége az eredményes működéséhez: elegendő rendelkezésre álló tőkére a versenyképesség növeléséhez; kiszámíthatóságra és energiabiztonságra a jövőre nézve; illetve megbízható partnerkapcsolatokra a stressz- és kockázatmentes napi munkához.
Agrár-vidékfejlesztési aktualitások
A 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk április 18-tól megújult formában, új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el. E mellett több pályázati felhívás is megjelent, amelyek alapján a gazdálkodók benyújthatják, vagy hamarosan benyújthatják pályázataikat, támogatási kérelmeiket. Papp Zsolt Györggyel, a Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárral, az Irányító Hatóság (IH) vezetőjével beszélgettünk a hazai támogatáspolitika aktuális helyzetéről.
Az agráriumban elengedhetetlen a hozzáadott érték növelése
A 2022-es év nagy sikere volt, hogy az Európai Bizottság november 7-én elfogadta Magyarország KAP stratégiai tervét, mely történelmi lehetőséggel bír a magyar vidék és agrárium számára. A 2027-ig tartó időszakban a Magyarországnak járó uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról kedvező megállapodás született, az uniós források a kiemelkedő arányú nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és élelmiszer-feldolgozók számára. Papp Zsolt Györggyel, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika Végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Tüzifával váltsuk ki a gázt
Az Agrárminisztérium is beszállt a rezsicsökkentésbe azzal, hogy meghirdette a magyar családok részére a Tűzifaprogramot. 2022. 09. 17.-én elindult a hatósági áron történő tűzifa árusítása, azaz a Tűzifaprogram, amelyre vásárlási szándékkal az erdőgazdaságoknál már lehet jelentkezni. Az igényt személyesen, telefonon és e-mailben is lehet jelezni.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza