2026. 09. 09., szerda
Ádám
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Közel 3,5 tonna bor versenyez idén az Országos Borversenyen

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: HNT Sajtó, 2025/05/13

Május 13-án Budapesten kezdetét vette a 44. Országos Borverseny, Magyarország legnagyobb múltú, legrangosabb szakmai bormustrája. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által szervezett megmérettetés idén is teljes országos lefedettséggel zajlik: 22 borvidékről 239 pincészet összesen 890 bormintát nevezett – ez közel 2700 palack, vagyis csaknem 3,5 tonna bort jelent. A legtöbb tételt Villány, Szekszárd és a Kunság borvidékei nevezték, a mezőnyben pedig összességében a csendes fehérborok vannak elsöprő többségben.

Elindult a hazai borászat legnagyobb szakmai megmérettetése, a 44. Országos Borverseny, amely évről évre lehetőséget ad arra, hogy a borvidékeken már előzetesen kiválasztott tételek országos szinten is megmérettessenek. Az idei év nevezési megoszlása jól tükrözi a borvidékek egyedi karakterét. A 22 borvidék 890 bormintájából a legtöbb tételt a Villányi borvidék küldte be (145 minta), ezek több mint 70 százaléka vörösbor. A Szekszárdi borvidék 86 tétellel szerepel, köztük 75 vörösborral, míg a Kunsági borvidék 70 nevezett mintával, főként fehérborokkal és habzó tételekkel emelkedik ki. A legtöbb borvidéken továbbra is a csendes fehérborok dominálnak – Badacsonyban például a 55 mintából 49, a Mátrában 60-ból 39, a Kunságiban 70-ből 38 tétel ilyen. A rozé- és vörösborok Villány, Szekszárd és Eger esetében hangsúlyosak, míg habzó- és pezsgőborokban az Etyek–Budai, a Kunsági, valamint a Balatonfüred–Csopaki borvidékek emelkednek ki. 

Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és az Országos Borverseny Szervező Bizottságának elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy különleges és neves feladat a magyar borászok alkotásait bírálni. „A bor sokkal több mint egy ital, a föld ajándéka, évszázadok alatt kialakult hagyományokkal, ezért ez a rendezvény kiváló alkalom bemutatni, hol tart a magyar borkultúra” – mondta.

Rendhagyó zsűri választja ki a nagyközönség borát

Az országos szintű bírálatot több mint nyolcvan szakértő végzi, köztük borászok, üzemi pincészetek vezetői, sommelier-k, borszakírók, valamint az oktatás, kutatás és gasztronómia elismert képviselői. A verseny történetében először a több évtizedes múltra visszatekintő bírálati hagyomány új elemmel bővült: egy rendhagyó zsűrivel, amelyben ismert médiaszereplők kapnak lehetőséget arra, hogy öt kategóriában válasszák ki a nagyközönség számára leginkább szerethető borokat.

A zsűritagok – Hack Barnabás, a Costes Downtown executive séfje, gasztronómiai szakértő, Szabó Zsófi színésznő, műsorvezető, Paulina, Fonogram-díjas énekesnő, Háder Gyuri, a Bochkor rádióshow szerkesztője, Szabó-Thalmeiner Dóra, a „Szorongok és főzök” TikTok-csatorna tartalomkészítője, Nébald Olivér, színész, edző, gasztro-tartalomkészítő, valamint Iklódi Dóra gasztroblogger és szakácskönyv-szerző – egy szakmai workshop keretében ismerkedtek meg a borkóstolás alapjaival, majd verseny során önállóan alkothatnak véleményt. A kezdeményezés célja, hogy új színt vigyen a bírálatba, és betekintést adjon a borversenyek működésébe, közelebb hozva a szakmai világot a fogyasztókhoz.

A fogyasztói szempontok előtérbe kerülése nem véletlen: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által nemrégiben készített országos kutatás szerint a 18–40 éves korosztály körében érezhetően nőtt az alkalmi borfogyasztók aránya. A választást egyre inkább olyan szempontok befolyásolják, mint az egészség- és környezettudatosság, valamint a magyar termőhelyhez való kötődés. A kutatás arra is rámutat, hogy a fiatal felnőttek korábban válnak borfogyasztóvá, mint korábban – ez a változás pedig trendfordulót jelezhet, és új lendületet adhat a hazai borászok számára.

A magyar borágazat jövője az összefogás és az innováció

 A 44. Országos Borversenyt az Agrárminisztérium képviseletében Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Elmondta, hogy a borkultúra létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, még akkor is, ha világszinten csökkent a bor iránti érdeklődés. Arra ösztönzi az ágazat szereplőit, hogy erősítsék a szakma piaci érdekérvényesítő képességét, éljenek a termelői integrációs szervezetek által nyújtott lehetőséggel, mert a nehézségeken csak közös erővel, együttműködéssel és minőségi munkával lehet úrrá lenni. „Hogy erre a magyar borászok képesek, azt már nem egyszer bizonyították” – mondta a helyettes államtitkár.

Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos beszédében a magyar borkultúra tudatos őrzésének felelősségét hangsúlyozta. A kommunikációs munka mellett szükség van piac- és termékfejlesztési kutatásokra, az ökológiai és gazdasági fenntarthatóság biztosítására, edukációra, digitalizációra és generációváltásra, valamint a diplomácia erejének alkalmazására is, de a leglényegesebb szerinte is az erők egyesítése: a borkulturális tevékenységek szinkronizálása és a borászok közötti termelői közösségek létrehozása.

Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója a főtámogató hitelintézet képviseletében elmondta, hogy az MBH Bank Agrárcentruma kiemelt figyelmet fordít a borászatok támogatására. A banknak mintegy 50 százalékos részesedése van az ágazatban, minden második pohár bort a hitelintézet finanszíroz, és az elmúlt években több mint 100 millió forintot fordítottak hasonló rendezvények, szakmai konferenciák támogatására, ezzel is elősegítve a magyar borászat ügyét. „Fontos fókusz az ágazat szempontjából, hogy nem több borra van szükség, hanem jobbra, ezért érdemes lehet újragondolni az üzleti modellt. A szőlészet-borászat hitelfelvevő képessége meghaladja az agráriumét, ami azt mutatja, hogy van beruházási és fejlesztési kedv az ágazatban” – tette hozzá.

A 2024-es Országos Borverseny fővédnöke Dr. Nagy István agrárminiszter, védnökei pedig Dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó és Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos. A rendezvény főtámogatója az idei évben az MBH Bank.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza