2026. 06. 25., csütörtök
Vilmos
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Közel 3,5 tonna bor versenyez idén az Országos Borversenyen

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: HNT Sajtó, 2025/05/13

Május 13-án Budapesten kezdetét vette a 44. Országos Borverseny, Magyarország legnagyobb múltú, legrangosabb szakmai bormustrája. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által szervezett megmérettetés idén is teljes országos lefedettséggel zajlik: 22 borvidékről 239 pincészet összesen 890 bormintát nevezett – ez közel 2700 palack, vagyis csaknem 3,5 tonna bort jelent. A legtöbb tételt Villány, Szekszárd és a Kunság borvidékei nevezték, a mezőnyben pedig összességében a csendes fehérborok vannak elsöprő többségben.

Elindult a hazai borászat legnagyobb szakmai megmérettetése, a 44. Országos Borverseny, amely évről évre lehetőséget ad arra, hogy a borvidékeken már előzetesen kiválasztott tételek országos szinten is megmérettessenek. Az idei év nevezési megoszlása jól tükrözi a borvidékek egyedi karakterét. A 22 borvidék 890 bormintájából a legtöbb tételt a Villányi borvidék küldte be (145 minta), ezek több mint 70 százaléka vörösbor. A Szekszárdi borvidék 86 tétellel szerepel, köztük 75 vörösborral, míg a Kunsági borvidék 70 nevezett mintával, főként fehérborokkal és habzó tételekkel emelkedik ki. A legtöbb borvidéken továbbra is a csendes fehérborok dominálnak – Badacsonyban például a 55 mintából 49, a Mátrában 60-ból 39, a Kunságiban 70-ből 38 tétel ilyen. A rozé- és vörösborok Villány, Szekszárd és Eger esetében hangsúlyosak, míg habzó- és pezsgőborokban az Etyek–Budai, a Kunsági, valamint a Balatonfüred–Csopaki borvidékek emelkednek ki. 

Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és az Országos Borverseny Szervező Bizottságának elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy különleges és neves feladat a magyar borászok alkotásait bírálni. „A bor sokkal több mint egy ital, a föld ajándéka, évszázadok alatt kialakult hagyományokkal, ezért ez a rendezvény kiváló alkalom bemutatni, hol tart a magyar borkultúra” – mondta.

Rendhagyó zsűri választja ki a nagyközönség borát

Az országos szintű bírálatot több mint nyolcvan szakértő végzi, köztük borászok, üzemi pincészetek vezetői, sommelier-k, borszakírók, valamint az oktatás, kutatás és gasztronómia elismert képviselői. A verseny történetében először a több évtizedes múltra visszatekintő bírálati hagyomány új elemmel bővült: egy rendhagyó zsűrivel, amelyben ismert médiaszereplők kapnak lehetőséget arra, hogy öt kategóriában válasszák ki a nagyközönség számára leginkább szerethető borokat.

A zsűritagok – Hack Barnabás, a Costes Downtown executive séfje, gasztronómiai szakértő, Szabó Zsófi színésznő, műsorvezető, Paulina, Fonogram-díjas énekesnő, Háder Gyuri, a Bochkor rádióshow szerkesztője, Szabó-Thalmeiner Dóra, a „Szorongok és főzök” TikTok-csatorna tartalomkészítője, Nébald Olivér, színész, edző, gasztro-tartalomkészítő, valamint Iklódi Dóra gasztroblogger és szakácskönyv-szerző – egy szakmai workshop keretében ismerkedtek meg a borkóstolás alapjaival, majd verseny során önállóan alkothatnak véleményt. A kezdeményezés célja, hogy új színt vigyen a bírálatba, és betekintést adjon a borversenyek működésébe, közelebb hozva a szakmai világot a fogyasztókhoz.

A fogyasztói szempontok előtérbe kerülése nem véletlen: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által nemrégiben készített országos kutatás szerint a 18–40 éves korosztály körében érezhetően nőtt az alkalmi borfogyasztók aránya. A választást egyre inkább olyan szempontok befolyásolják, mint az egészség- és környezettudatosság, valamint a magyar termőhelyhez való kötődés. A kutatás arra is rámutat, hogy a fiatal felnőttek korábban válnak borfogyasztóvá, mint korábban – ez a változás pedig trendfordulót jelezhet, és új lendületet adhat a hazai borászok számára.

A magyar borágazat jövője az összefogás és az innováció

 A 44. Országos Borversenyt az Agrárminisztérium képviseletében Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Elmondta, hogy a borkultúra létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, még akkor is, ha világszinten csökkent a bor iránti érdeklődés. Arra ösztönzi az ágazat szereplőit, hogy erősítsék a szakma piaci érdekérvényesítő képességét, éljenek a termelői integrációs szervezetek által nyújtott lehetőséggel, mert a nehézségeken csak közös erővel, együttműködéssel és minőségi munkával lehet úrrá lenni. „Hogy erre a magyar borászok képesek, azt már nem egyszer bizonyították” – mondta a helyettes államtitkár.

Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos beszédében a magyar borkultúra tudatos őrzésének felelősségét hangsúlyozta. A kommunikációs munka mellett szükség van piac- és termékfejlesztési kutatásokra, az ökológiai és gazdasági fenntarthatóság biztosítására, edukációra, digitalizációra és generációváltásra, valamint a diplomácia erejének alkalmazására is, de a leglényegesebb szerinte is az erők egyesítése: a borkulturális tevékenységek szinkronizálása és a borászok közötti termelői közösségek létrehozása.

Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója a főtámogató hitelintézet képviseletében elmondta, hogy az MBH Bank Agrárcentruma kiemelt figyelmet fordít a borászatok támogatására. A banknak mintegy 50 százalékos részesedése van az ágazatban, minden második pohár bort a hitelintézet finanszíroz, és az elmúlt években több mint 100 millió forintot fordítottak hasonló rendezvények, szakmai konferenciák támogatására, ezzel is elősegítve a magyar borászat ügyét. „Fontos fókusz az ágazat szempontjából, hogy nem több borra van szükség, hanem jobbra, ezért érdemes lehet újragondolni az üzleti modellt. A szőlészet-borászat hitelfelvevő képessége meghaladja az agráriumét, ami azt mutatja, hogy van beruházási és fejlesztési kedv az ágazatban” – tette hozzá.

A 2024-es Országos Borverseny fővédnöke Dr. Nagy István agrárminiszter, védnökei pedig Dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó és Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos. A rendezvény főtámogatója az idei évben az MBH Bank.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. 
Mértékletesség: húsvét után önmegtartóztatás
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Erre a kijelentésre különösen emlékezhetünk húsvét után, amikor bővebben falatozhattunk a sonkából, kóstolhattuk a szokásoknak megfelelő festett tojásokat.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza