2025. 08. 19., kedd
Huba
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Öntözés: fölzárkózunk Európához?

Kategória: Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés, Növényvédelem | 2025/05/14

Az aranyat érő májusi eső ugyan áztatta a földeket a hónap elején, de egy ásónyomnyi mélyen már száraz a föld. Ezt lehetett kalkulálni, hiszen tavaly decemberben és az idén januárban feleannyi eső esett, mint a sokévi átlag. Az Energiaügyi Minisztérium kalkulált is a várhatóan aszályos nyárral, március elsejétől kihirdette a vízhiányos időszakot. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ kezdeményezésére a kormány sem késlekedett, az előző évekhez hasonlóan átvállalta a gazdáktól a vízszolgáltatási díj megfizetését.

Ma már senki nem vitatja, hogy a klímaváltozás elérte a Közép-Európai térséget, így hazánkat is. A Láng István akadémikus által vezetett kutatócsoport már 2003-ban is jelezte a mai valóságot, de másfél évtizedig a szokások rabjai maradtunk, és vajmi keveset foglalkoztunk a tudományos előrejelzésekkel. Pedig már akkor megfogalmazták, hogy földünk egyértelműen vészjeleket küld. Emelkedik az üvegházhatású gázok aránya, melegednek a tengerek, olvadnak a gleccserek, gyakoribbak az erdőtüzek, korábbiak a tavaszok, későbbiek az őszök, tartós aszályok, más helyeken árvizek pusztítanak.

Egy évtizedes késéssel reagáltak a mezőgazdaságot irányító apparátusok, megértették a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatását, és meghirdették az öntözés fejlesztését. Még 2014-ben létrejött az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutató Intézet, amelynek deklarált célja volt a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása, a termelői együttműködések támogatása.  Öt évvel később a Nemzeti Földügyi Központban megalakult az öntözésfejlesztési főosztály, amely az öntözéses gazdálkodás népszerűsítését, az öntözési közösségek támogatását tűzte ki célul. A földügyi központ azóta megszűnt, az öntözési közösségek neve megváltozott. Időközben megjelentek és jelenleg is érvényben vannak az öntözési támogatásokat elérhető pályázatok. De ami tény maradt: a 2022-es rendkívül aszályos évben, amikor a gazdák 500 milliárd forint kár szenvedtek, csak 111 ezer hektáron öntöztek. Az ismert mondással szólva, a hengerek helyett a sípokon volt a gőz.

Negyven évvel ezelőtt sikeresebb volt az öntözés, akkor 300 ezer hektáron működtek a berendezések. A rendszerváltást követő években az állami gazdasági, termelőszövetkezeti egybefüggő területeket földarabolták, a kisebb gazdálkodók maguk kezdték művelni a földjeiket. Az öntözés a területi adottságok és a szaktudás hiánya miatt háttérben maradt. Használat nélkül elgazosodtak a csatornák, elrozsdásodtak, elrothadtak az öntözést kiszolgáló berendezések. Felújításuk, fejlesztésük kihívást jelent a gazdáknak, hiszen egy hektár berendezése 2-4 millió forint beruházást feltételez, ráadásul a bérelt földeken a megtérülése is bizonytalan.

A mostani ambiciózus célok szerint a harmincas évekre 350-400 ezer hektáron öntözhetnek a gazdálkodók, jórészt állami támogatásokkal. Ha ez megvalósul, akkor ott tartunk, ahol negyven évvel ezelőtt voltunk, és elérjük a jelenlegi európai átlagot.

Ajánlott kiadványokTóth Árpád:
Az öntözés praktikuma
Lukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságban
Dr. Pepó Péter (szerk.):
A növénytermesztés agrotechnikai elemei- Integrált növénytermesztés 5.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív hüvelyes növények - Integrált növénytermesztés 13.
Tóth Péter:
A rizstermesztés gyakorlata Magyarországon
Dr. Nagy János:
A kukorica vízigénye, vízforgalma és öntözése - Kukorica. A nemzet aranya III.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gyökér- és gumósnövények - Integrált növénytermesztés 16.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív ipari növények - Integrált növénytermesztés 15.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Verseny a jövő versenyképességéért
Fogynak a gazdák. Nem fogyókúráznak, hanem számuk csökken látványosan. Az elmúlt tíz évben százezerrel csökkent a gazdaságok száma. Az utánpótlás is akadozik. A gazdaságirányítóknak csak a 4.9 százaléka 35 év alatti – amit Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hibahatár kategóriának említett. A középfokú agrárképzésben tanulók száma is 2,4 százalékkal csökkent 2024-ben az előző évhez képest. A végzettek fele sem akar tanult szakmájában elhelyezkedni, 20 százalékuk külföldön tervezi a jövőjét. A szakmai karrierjüket megfontoltan tervező fiatal gazdáknak két pályázat is támogatja sikeres jövőjüket.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Kiszáradt kutak: csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság
Hajdú Vármegyében gazdálkodó ismerősöm szomorúan, de beletörődéssel meséli, hogy az idén megint vesztesége lesz a napraforgó és a kukorica földjein. Három éve, amikor a mostaninál még kevésbé váratlanul tört be az aszály, már elszenvedte a veszteséget. A 2023-2024 év kicsit jobb volt a hajdúságiaknak is, de a négy év átlagában veszteséget könyvelnek el. A Debrecen környéki falvakban már akkora a talajok vízhiánya, hogy a hat-nyolc méter mély ásott kutak kiszáradtak.
Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai termesztésére, a megfelelő termesztéstechnológiával és fajtaválasztással változást lehetne elérni ezen a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem által szervezett szakmai napon számba vették az ágazat lehetőségeit és bemutatták a korábban indított agrárerdészeti kísérlet eddigi eredményeit is.
Hungaro-Corn Kft.: elkötelezettek az ökológiai termelés mellett
A vállalkozások elnevezése a legtöbb esetben jól jelzik, hogy a cég mivel foglalkozik. A Hungaro-Corn Kft. nevéről a magyar kukorica juthat az eszünkbe, ám ennél sokkal fontosabb és szélesebb körű a tevékenységük, ugyanis a hazai és a nemzetközi ökológiai piac meghatározó szereplője. A cég elkötelezett az ökológiai gazdálkodás és a fenntartható terményfelvásárlás iránt. A kínálatukban olyan ökológiai termények szerepelnek, mint a csemegekukorica, a napraforgó, a zöldborsó, a szója, a búza és az árpa. Besenczy Zoltán ügyvezetővel beszélgettünk.
A fenntartható vízgazdálkodás az innovatív mezőgazdaság alapja
A klímaváltozás hatásai, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és a vízkészletek szűkössége szükségessé teszik az alkalmazkodási stratégiák kidolgozását a vízgazdálkodásban – hangsúlyozta Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Hartán tartott III. Bauer Öntözős Pikniken.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza