2026. 11. 23., hétfő
Kelemen
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Öntözés: fölzárkózunk Európához?

Kategória: Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés, Növényvédelem | 2025/05/14

Az aranyat érő májusi eső ugyan áztatta a földeket a hónap elején, de egy ásónyomnyi mélyen már száraz a föld. Ezt lehetett kalkulálni, hiszen tavaly decemberben és az idén januárban feleannyi eső esett, mint a sokévi átlag. Az Energiaügyi Minisztérium kalkulált is a várhatóan aszályos nyárral, március elsejétől kihirdette a vízhiányos időszakot. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ kezdeményezésére a kormány sem késlekedett, az előző évekhez hasonlóan átvállalta a gazdáktól a vízszolgáltatási díj megfizetését.

Ma már senki nem vitatja, hogy a klímaváltozás elérte a Közép-Európai térséget, így hazánkat is. A Láng István akadémikus által vezetett kutatócsoport már 2003-ban is jelezte a mai valóságot, de másfél évtizedig a szokások rabjai maradtunk, és vajmi keveset foglalkoztunk a tudományos előrejelzésekkel. Pedig már akkor megfogalmazták, hogy földünk egyértelműen vészjeleket küld. Emelkedik az üvegházhatású gázok aránya, melegednek a tengerek, olvadnak a gleccserek, gyakoribbak az erdőtüzek, korábbiak a tavaszok, későbbiek az őszök, tartós aszályok, más helyeken árvizek pusztítanak.

Egy évtizedes késéssel reagáltak a mezőgazdaságot irányító apparátusok, megértették a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatását, és meghirdették az öntözés fejlesztését. Még 2014-ben létrejött az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutató Intézet, amelynek deklarált célja volt a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása, a termelői együttműködések támogatása.  Öt évvel később a Nemzeti Földügyi Központban megalakult az öntözésfejlesztési főosztály, amely az öntözéses gazdálkodás népszerűsítését, az öntözési közösségek támogatását tűzte ki célul. A földügyi központ azóta megszűnt, az öntözési közösségek neve megváltozott. Időközben megjelentek és jelenleg is érvényben vannak az öntözési támogatásokat elérhető pályázatok. De ami tény maradt: a 2022-es rendkívül aszályos évben, amikor a gazdák 500 milliárd forint kár szenvedtek, csak 111 ezer hektáron öntöztek. Az ismert mondással szólva, a hengerek helyett a sípokon volt a gőz.

Negyven évvel ezelőtt sikeresebb volt az öntözés, akkor 300 ezer hektáron működtek a berendezések. A rendszerváltást követő években az állami gazdasági, termelőszövetkezeti egybefüggő területeket földarabolták, a kisebb gazdálkodók maguk kezdték művelni a földjeiket. Az öntözés a területi adottságok és a szaktudás hiánya miatt háttérben maradt. Használat nélkül elgazosodtak a csatornák, elrozsdásodtak, elrothadtak az öntözést kiszolgáló berendezések. Felújításuk, fejlesztésük kihívást jelent a gazdáknak, hiszen egy hektár berendezése 2-4 millió forint beruházást feltételez, ráadásul a bérelt földeken a megtérülése is bizonytalan.

A mostani ambiciózus célok szerint a harmincas évekre 350-400 ezer hektáron öntözhetnek a gazdálkodók, jórészt állami támogatásokkal. Ha ez megvalósul, akkor ott tartunk, ahol negyven évvel ezelőtt voltunk, és elérjük a jelenlegi európai átlagot.

Ajánlott kiadványokDr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gyökér- és gumósnövények - Integrált növénytermesztés 16.
Lukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságban
Tóth Péter:
A rizstermesztés gyakorlata Magyarországon
Tóth Árpád:
Az öntözés praktikuma
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív ipari növények - Integrált növénytermesztés 15.
Dr. Nagy János:
A kukorica vízigénye, vízforgalma és öntözése - Kukorica. A nemzet aranya III.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
A növénytermesztés agrotechnikai elemei- Integrált növénytermesztés 5.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív hüvelyes növények - Integrált növénytermesztés 13.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Családi gazdaság: rugalmas alkalmazkodás
Hasznot keresni – kötelesség – írta Széchenyi István, a legnagyobb magyar a tiszttartójának. Azt keresnék a magyar családi gazdaságok is, ám az utóbbi években egyre sikertelenebbek ebben. Ezt szemléletesen mutatják a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai, amelyek szerint 2026. június 1-jén 163 ezer gazdaság volt az országban, és tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a számuk.
Új vízforrások és mérhető környezeti adatok az agrárium szolgálatában
A víz újrahasználatához szükséges technológiák rendelkezésre állnak. Mi a Klarwin Magyarországnál azt tapasztaljuk, hogy a szélesebb hazai alkalmazásnak ma elsősorban a jogszabályi háttér szab határt. Egy hazai kommunális szennyvíztisztító telepen is bemutattuk, hogyan kezelhető tovább a már megtisztított szennyvíz. Az agrárvállalkozásoknak a vízkezelés mellett levegőminőségi mérőrendszereket is kínálunk, amelyekkel jobban megismerhetik telephelyük környezeti hatásait.
A Hungaro-Corn Kft. a hazai és a nemzetközi ökológiai piac egyik stabil meghatározó szereplője
A szarvasi székhelyű Hungaro-Corn Kft. a hazai és a nemzetközi ökológiai piac egyik meghatározó és stabil szereplője. A cég egy családi gazdaságból fejlődött ki, 2011-ben alapították, és Besenczy Zoltán ügyvezetésével az ország egyik legfontosabb bio-integrátori szervezetévé nőtte ki magát. A vállalat helyzete, piaci pozíciója és tevékenysége közvetlenül összekapcsolódik az ökológiai termeléssel és a célzott támogatási rendszerekkel. Besenczy Zoltánnal beszélgettünk.
Kihívásokkal küzd a biogazdálkodás
A hazai ökológiai gazdálkodás (biogazdálkodás) az elmúlt évtized dinamikus növekedése után jelenleg egy stabilizálódó, strukturális kihívásokkal küzdő, de folyamatosan támogatott ágazatként jellemezhető. Az ellenőrzött területek mérete mára megközelíti a 400 ezer hektárt (a KSH legfrissebb adatai szerint 384 ezer hektár felett jár), ami a teljes hazai mezőgazdasági terület több mint 6-7 százalékát teszi ki.
A hazai mezőgazdaság versenyképességét a fémzárolt vetőmagok használata garantálja
A klímaváltozás, az aszály, a vízhiány komoly kihívás elé állította a magyar mezőgazdaságot és a vetőmagágazatot, ami nemcsak a gyenge terméseredményekben mutatkozik meg, hanem a vetőmag-előállítás biztonságát is veszélyezteti. Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetője, egyben a Vetőmag Szövetség elnökségi tagja, a Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottság elnöke álláspontja szerint az exportpiaci bizonytalanságokkal és növekvő költségekkel párosulva olyan nehéz helyzet alakult ki, amelynek kezelésére széles összefogás mellett gyors alkalmazkodásra, innovatív nemesítésre és tervszerű cselekvésre, fokozottabb öntözésfejlesztésre van szükség.
A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményei
A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza